Az elmúlt fél évben egyetlen téma sem váltott ki annyi indulatot, mint az a kérdés, hogyan viszonyuljon Komárom városa az északi elkerülő út nyomvonalához. A rossz megoldások közül melyik a jobb? Szabad-e engedni, hogy a Holt-Vág érintésével haladjon az út?

Tucatnyi cikkben foglalkoztunk a témával az elmúlt fél évben, sokan mondtak véleményt, környezetvédők, ilyen és olyan szakemberek, komáromiak, nem komáromiak, helyi vállalkozók, állami szervek és cégek, minisztériumi képviselők. Petíció született a Holt-Vág megmentéséért, az erre vezető nyomvonal elutasítása érdekében, melyet több ezer ember támogatott álaáírásával.

Az elmúlt néhány hét alatt néhány új állásfoglalással bővült az „elkerülő út-akta“, melyek nemcsak a közhangulatot befolyásolták jelentősen, de – mint kiderült – a komáromi városatyák döntését is. A leginkább 50 komáromi vállalkozó, cégvezető felhívása jelentett fordulópontot. Mint előző számunkban megírtuk, a vállalkozók szorgalmazták a városfejlesztési terv koncepciójának mihamarabbi elfogadását, benne az elkerülő út Holt-Vágot érintő nyomvonalának jóváhagyásával. „A városfejlesztési terv haladéktalan elfogadása az érintett komáromi, tehát helyi vállalkozások tucatjainak adja meg a lehetőséget csaknem 60 millió eurós fejlesztések megindításához, valamint akár 700 új munkahely teremtéséhez. A startkész tervekben lakóparkok, ipari csarnokok, társadalmi célú épületek, családi házak várnak már két éve a kezdésre“ – érveltek.

Gazdasági fellendülés vagy gyönyörű természet?

Múlt csütörtökön ilyen előzmények után került újra a komáromi képviselő-testület elé a városfejlesztési terv tervezete, benne az elkerülő út Holt-Vágot érintő verziójával. A kérdés leegyszerűsítve úgy szólt: Mi a fontosabb, mihamarabb zöld utat adni a terveknek, ami munkahelyek létesítését jelenti, gazdasági fellendülést hoz, vagy inkább eredeti állapotában megóvni Komárom természeti kincsét, különleges üdülőövezetét, a Holt-Vágot?

A testületi vita során az illetékesek egyértelműen leszögezték, jelenleg valójában nincsenek is valódi döntési helyzetben a komáromi képviselők, hiszen a törvény kimondja, egy város fejlesztési terve nem lehet ellentétben a felsőbb szintű, azaz megyei és állami fejlesztési tervekkel. Most arról kellett döntenie a testületnek, hogy a városfejlesztési terven 2 éve dolgozó pozsonyi Aurex tervezőirodának milyen utolsó utasítást ad: helyben hagyja a 12 éve a városfejlesztési tervben szereplő nyomvonalat, melyet annak idején, de most is szakemberek és hivatalos szervek együttműködése nyomán rajzoltak meg, vagy pedig leblokkolják az új városfejlesztési terv készítésének folyamatát, és kérik, hogy próbáljanak egy másik nyomvonalat keresni.

Azonban ez utóbbi döntés esetén sem változna sok dolog, legalábbis nem azonnal, hiszen a régi terv hatályban van, a Holt-Vágot érintő elkerülő úttal. Így egyelőre csak az történne, hogy az új városrendezési terv hónapokkal később készülne el (az is kérdés, érvényes lenne-e az elfogadása, ha egyszer nincs összhangban a felsőbb szintű tervekkel), a helyi vállalkozók nem indíthatnák el beruházásaikat (a terület-átminősítések sem lépnének hatályba), miközben az elkerülő út megépítése további éveket csúszna. Az pedig, hogy végül milyen másik nyomvonalon vezetne, egyelőre kérdés maradna – nincs arra garancia, hogy sikerül egy nagy többség számára megfelelő útvonalat találni. Komárom fekvése ugyanis nagyon megnehezíti ezt. Északon 10 természetvédelmi terület található – a Holt-Vágtól erősebben védett területek –, délről és keletről pedig a két folyó, illetve beépített területek is behatárolják a lehetőségeket.

Ugyanakkor több képviselő is azzal érvelt, hogy a természeti kincsek védelme mindennél előbbrevaló, illetve mély csalódottságukat fejezték ki amiatt, hogy valódi beleszólásuk nincs is a dolgok menetébe – a felsőbb szervek már döntöttek a helyiek feje felett. A környezetvédők azzal érveltek, hogy a jövő nemzedék jó életminőségének érdekében van szükség a gyönyörű Holt-Vágra, hogy élhető maradjon a város, mire a másik tábor azzal válaszolt, ha nem lesznek új munkahelyek, melyek felfelé húzzák a béreket, Komáromban nem is lesz jövő nemzedék, hiszen mindenki elhagyja a várost a jobb megélhetés reményében – ahogy ez az elmúlt években történt is.

Hangszigetelő falak, revitalizáció

A napokban elkészült megvalósíthatósági tanulmányban szereplő nyomvonalak: a kék verziót javasolják továbbdolgozni

Mostanra elkészült a 202 oldalas megvalósíthatósági tanulmány is, mely nemcsak a komáromi elkerülő utat taglalja, hanem a teljes Komárom-Nyitra-Nagytapolcsány-Galgóc útszakaszt (vagy R8-as, vagy a 64-es kibővítése). Ebben három elkerülő út variáns van megemlítve, köztük egy olyan, amely egy keleti, Kisizsa környékén megépítendő újabb Duna-híddal számol, ami ugyan remek elképzelés környezetvédelmi szempontból, de ebben a pillanatban semmi realitása (piros variáns – lásd térképünket). Még két, egymáshoz hasonló, Holt-Vágot érintő nyomvonal van felvázolva, ezek közül a tanulmány egyértelműen a kék variánst tartja jobbnak, amit továbbdolgozásra javasol. Ugyancsak szerepel az anyagban, hogy a Holt-Vág feletti híd megépítése után revitalizálnák a tavat és környékét, az út mentén átlátszó hangszigetelő falakat helyeznének ki, de két bekötőutat is kiépítenének, hogy a Singellő városrész, illetve a II-es lakótelep is csatlakozzon az új útra. A tanulmány azzal számol, hogy 2027-re készül el a komáromi elkerülő út – ez azt jelentené, hogy az új Duna-híd megépülése után Komáromnak 7 évet kellene kibírnia úgy, hogy a megnövekedett forgalom a városon halad keresztül.

Inkább a gazdasági fejlesztés

Végül csaknem hétórás tárgyalás után szavaztak a képviselők. Benyó Zoltán, illetve Keszegh Margit javaslatait, melyek a tervezet elfogadása mellett előirányozták volna egy újabb nyomvonal keresését is, a többség nem támogatta – elsősorban azért, mert az Aurex irodának egyértelmű utasítást kell adni, vagy rendben van a Holt-Vágot érintő nyomvonal, vagy nincs. A képviselők végül megszavazták az új városfejlesztési terv végleges tervezetét, benne a Holt-Vág verzióval, melynek nyomán márciusra a képviselők elé kerül a kész terv elfogadásra. Igennel szavaztak: Andruskó Imre, Bastrnák Tibor, Batta György, Bende István, Feszty Zsolt, Gajdáč Ondrej, Glič Konštantín, Hortai Éva, Ipóth Szilárd, Keszegh Béla, Kiss Péntek József, Korpás Péter, Kovács Dávid, Szabó Béla, Szénássy Tímea, Varga Tamás és Vetter János. Nemmel voksoltak: Bujna Zoltán, Horváth Attila, Knirs Imre és Marek Anton. Benyó Zoltán tartózkodott, Rajkó Ferenc nem szavazott, Keszegh Margit és Less Károly lekéste a szavazást.

Csaba Ádám