KOMÁROM. Legutóbbi ülésükön úgy döntöttek az önkormányzati képviselők, hogy áldásukat adják egy mindkét fél számára előnyös ingatlancserére a város és a Selye János Egyetem között. Ennek következtében a város tulajdonába kerül a Lehár-épület a belvárosban, az egyetemé pedig három városi ingatlan, amelyeket már évek óta úgyis használnak.
Tavaly decemberben előbb szándéknyilatkozatot fogadtak el a komáromi városatyák, majd január végén végleg jóváhagyták az ingatlancserét a város és az egyetem között. A Selye Egyetemé lesz három épület, illetve épületrész, amelyeket már 2005 óta egyébként is használnak, sőt, át is építettek: az egyetem főépülete melletti tornacsarnok, a szomszédos adminisztrációs épület – ahol a tanulmányi osztály működik –, továbbá az éttermi rész. Ezeket a város egyébként sem használta, hiszen az egyetem szerves részét képezik.
A cserével a város nem jár rosszul, hiszen tulajdonába kerül a Lehár utca sarkán található épület, amelyben korábban például a Lehár Eszpresszó és a Libresszó működött. Ráadásul a csereügylet során 200 ezer euróért számították be az értékét, miközben becslések szerint ennek négyszeresét éri. A városnak nincs pénze a felújításra, és saját céljaira jelenleg nincs is szüksége a patinás épületre, ezért elsősorban az eladás merült fel, azzal, hogy a jövőbeni tulajdonos újítaná fel. Ez szép bevételt jelentene, amit a város más belvárosi épületeinek felújítására fordíthatna, például a megyeháza és a Tiszti pavilon további rekonstrukciójára, de a volt Poliklinika is szóba jöhet – mutatott rá Keszegh Béla alpolgármester, aki szerint a bérbeadás sem kizárt, de a képviselő-testület dönt majd arról, mi legyen az ingatlan sorsa. Hozzáfűzte, eddig hárman jelezték, hogy érdekelné őket az épület megvásárlása.
Bár a döntés végleges, az ingatlancsere egyelőre nem zárult le, folyamatban van a teher levétele, ami az ügylet feltétele, csak ezt követően írják alá a szerződést a felek.
Az egykori Grand Kávéház épülete a Lehár utca sarkán, eklektikus stílusban épült 1898 és 1901 között. Helyén korábban Horváth Györgynek volt vendéglője. Az első köztársaság idején az épület az Agrasol vállalat tulajdonába került, földszintjén a cseh Stanislav Hofmann nyitott vendéglőt, majd 1938 után az épületben a Kereskedelmi Grémium székelt, a földszinti vendéglőt Koncz Lajos komáromi pincér üzemeltette Arany hordó néven. A második világháború után a vendéglő megszűnt, és az épületbe a Szovjet Dunahajózási kirendeltség költözött, a nyolcvanas évek elején a földszinten megnyílt a Lehár Eszpresszó és a Libresszó. A Grand Kavéház előtt, a kis-dunai híd melett a 19. század végétől egy fabarakk állt, amelyben színielőadásokat tartottak. Egy előadás szünetében 1897-benn itt vetítettek először filmet Komáromban, majd a 20. század elején – Apolló néven – ez lett a város első mozija, melyet 1927-ben, a kikötő bővítésekor lebontották.
(forrás: Mácza Mihály: Komárom. Történelmi séták a városban.)
(csá)
(Cikkünk a Delta február 27-i számában jelent meg.)