Továbbra is Nyitra megyében a legalacsonyabb a lakóingatlanok ára, derül ki a szlovák jegybank adataiból. A megyén belül pedig egyértelműen a Komáromi járásban lehet legolcsóbban ingatlant venni – tudtuk meg komáromi ingatlanirodák tulajdonosaitól. Régiónkban főleg a lakások iránt nőtt a kereslet, így enyhe drágulásra lehet számítani. A családi házaknál nem várható számottevő változás.

A statisztika szerint 2016 első negyedévében országosan 1238 euró volt a lakóingatlanok négyzetméterenkénti ára, 7 év óta először tapasztaltak drágulást országos viszonylatban. Egyértelműen Nyitra megyében a legolcsóbbak a lakások és házak, átlagosan 551 euróba kerül egy négyzetméter. Összehasonlításképpen: a legdrágább Pozsony megyében, ott 1725 euró/m2 az ár. Ingatlanirodák tulajdonosait kérdeztük a komáromi régió ingatlanpiacáról.

Józsa Lajos, a komáromi székhelyű ALTAGRIC Reality ingatlaniroda vezetője elmondta, Nyitra megyében főként a déli járások, leginkább a Komáromi húzza lefelé az árakat. Az alacsony árak legfőbb oka, hogy a válság óta, amely 2008 második felében érte el az ingatlanpiacot, megduplázódott a munkanélküliek aránya régiónkban, az embereknek nincs pénzük. Egy szélsőséges példát említett 8 évvel ezelőttről, amikor egy komáromi, Kassai utcán található 1-szobás lakás 36 600 euróért (1,1 millió koronáért) cserélt gazdát, miközben jelenleg nagyjából a feléért kelnek el a hasonló lakások. Őszi Csaba, a Home Center ingatlaniroda tulajdonosa rámutatott, míg a válság előtt Érsekújvárban és Komáromban nagyjából egy szinten voltak az árak, most Érsekújvár 20 százalékkal drágábbnak számít, ami szerinte a pozsonyi munkalehetőségeknek és a jó közlekedésnek is betudható – Érsekújvárból 40 perc vonatozással lehet eljutni a szlovák fővárosba, így az is előfordul, hogy pozsonyiak vesznek ingatlant a városban, ami számukra még mindig jóval olcsóbb.

A lakások iránt nőtt a kereslet

Mindkét szakember úgy vélte, enyhe élénkülés tapasztalható Komáromban és a régió ingatlanpiacán. Pontosabban a részlegesen vagy teljesen átépített lakások iránt nőtt a kereslet az elmúlt fél évben. Egyes lakásfajták iránt nagyobb a kereslet, mint a kínálat, ami lassú drágulást von maga után – jegyezte meg Őszi Csaba, aki szerint a kisebb (garzon és 1-szobás), valamint a 3-szobás lakások a legkeresettebbek.

Józsa Lajos hangsúlyozta, a Komáromi járásban az ingatlankereskedelem jellemzően a helyiek között folyik, a vevő és eladó is a térségben él. Ezenkívül a leggyakrabban pozsonyiak vásárolnak komáromi lakásokat, elsősorban 1-szobásakat, mégpedig befektetési céllal. Ennek fő oka – amellett, hogy a bankbetétek alacsony kamatai miatt nem éri meg a megtakarításokat bankban hagyni –, hogy Komáromban jóval olcsóbbak a lakások, itt hamarabb megtérül a befektetésük. Előfordul, hogy magyarországi érdeklődők is vásárolnak lakóingatlant befeketetési céllal. A járási székhelyen a bérletek iránt is nőtt a kereslet, leginkább 1-szobás lakásokat keresnek, elsősorban fiatalok, akiknek ez a „startlakásuk“, azaz a szülőktől először költöznek el. A kis lakás ugyancsak népszerű az elvált házaspároknál – a bérlés és vétel is –, többnyire azért, mert erre van pénzük.

Kulcsfontosságú az ingatlan értéke szempontjából, hogy hol helyezkedik el. Komáromban elsősorban azokat a panellakásokat keresik, amelyek viszonylag közel vannak a belvároshoz, így felkapottnak számítanak a VII-es, IV-es és VI-os lakótelepek, de még a Bauring is viszonylag kedvelt városrész.

A családi házaknál nincs drágulás

Az ALTAGRIC Reality és a Home Center vezetője egyetértett abban, hogy a családi házak esetében kevésbé stabilizálódott a piac, a vásárlói és eladói igények olykor távol állnak egymástól – sok háztulajdonos olyan magas árat kér, amelyet a vevők nem hajlandók, vagy nem is tudnak megadni. A Singellő némileg keresettebb lokalitásnak számít, mint a Bene városrész. A legkevésbé a belvárosi polgári házakat, illetve téglalakásokat érintette a válság utáni visszaesés, ezek folyamatosan keresett ingatlanok, még akkor is, ha drágábbak. A városi telkek ára viszont stabil maradt a válság után, nem volt jelentős a csökkenés.

Komárom külterületei közül Őrsújfalu a legnépszerűbb, ami pedig a falvakat illeti, Keszegfalva, Hetény és Izsa állnak a toplista élén, azon egyszerű oknál fogva, hogy közel helyezkednek el a járási székhelyhez. Ezekben a községekben magasabbak az ingatlanárak, mint a néhány kilométerrel távolabbi településeken. Őszi Csaba elmondta, a járás nyugati része – Nagykeszi, Füss, Csicsó, Tany, Nemesócsa – jóval felkapottabb, amit a fejlettebb pozsonyi régióhoz való közelség is indokolhat, vagy – pozsonyi vásárlók esetén – a nagymegyeri termálfürdő elérhetősége. Gútára jellemző, hogy – mivel viszonylag kevés van belőlük a városban – drágábbak a lakások, mint Komáromban.

Azokon a településeken a legnehezebb ingatlant eladni, amelyek a legtávolabb vannak egy-egy várostól, így például Búcs, Dunamocs, Virt, Bátorkeszi, Madar is a kevésbé vonzó községek közé tartoznak. E településeken főleg helyiek vásárolnak, de akad példa arra is, hogy Szlovákia északi részéből érkeznek többnyire idősebb érdeklődők, akik kifejezetten a melegebb éghajlat miatt vásárolnak ingatlant, hogy aztán a nyári szezont itt töltsék.

Jelentős drágulás majd akkor, ha munka is lesz

Józsa Lajos szerint nagyjából egy-két évre lehet előrejelezni az ingatlanpiaci helyzetet, drámai változás biztosan nem lesz. Hozzátette, olcsóbbak nem lesznek az ingatlanok, miután lejjebb nem nagyon mehetnek az árak, viszont jelentősebb drágulás sem lesz. Tekintettel régiónk gazdasági helyzetére, a magas munkanélküliségre és az országoshoz képest alacsony átlagkeresetre, az embereknek nem lesz pénzük arra, hogy a jelenleginél jóval többet adjanak egy-egy lakóingatlanért. Bár a hitelek kamatai nagyon alacsonyan vannak, azaz megéri kölcsönt felvenni, a bankok a válság előtti időszakhoz képest szigorúbbak, kevesebben kapnak hitelt. Őszi Csaba ugyanakkor rámutatott, akinek van állandó munkaviszonya és nem volt múltbeli „fizetési elmaradása“, általában kap banki kölcsönt.

Gyökeres változás akkor lesz, ha több lesz a munkahely. Már az ALTAGRIC Reality által tervezett kisebb ipari parknak, a török és holland beruházók érkezésének is lehet némi hatása, de akkor lehet érdemi változás, ha legalább 5 százalékkal csökkenne a munkanélküliség. Az idegenforgalom fellendülése is okozhat pozitív elmozdulást, de – mint azt Józsa Lajos hangsúlyozta – elsősorban a bővülő ipar hoz fellendülést, gerjeszti a fogyasztást, így az ingatlapiacot is beindítja. Összességében elmondható, aki nem hosszú években gondolkodik, annak nem érdemes várnia, akár eladna, akár venne lakóingatlant.

Csaba Ádám