A parlament megszavazta az oktatási törvény módosítását: a kisiskolákat fenyegető új minimális osztálylétszámok csak jövő évtől lesznek érvényesek.

A kormánypárt képviselői az előzetes megegyezés alapján támogatták Érsek Árpád (Híd) módosító javaslatát, így a kisiskolák még egy évet nyertek. A módosítás nélkül a magyar iskolák közel harmadát kellett volna egy éven belül bezárni. Különböző szempontok alapján ugyanis kilenc és tizenhárom gyermek között állapították meg az a létszámot, ami alatt nem indulhat majd első, ill. ötödik osztály. Több gyerekre viszont egy év múlva sem lehet számítani, így nagyjából száz magyar alapiskola kerül végveszélybe – majd jövőre.

Rossz hír az iskolatanácsok számára, hogy a módosítás alapján augusztustól gyakorlatilag a fenntartók, tehát a polgármesterek és a megyei elnökök dönthetnek az új igazgatókról. A tanács hiába választja meg az igazgatót, a polgármester kétszer is megvétózhatja azt. A második vétónál már az önkormányzati képviselők háromötödét kell meggyőznie a javasolt igazgató alkalmatlanságáról. Ezután pályázatot írnak ki a posztra és maguk döntenek. A törvény ezen kívül az alapiskolai beíratások időpontjáról is rendelkezik – februárról májusra halasztja azt, és szabályozza a szakközépiskolai osztályok összevonását is.

Néhány hete a parlament előtt fejezték ki tiltakozásukat a szlovákiai magyar egyetemistákat tömörítő szervezet, a Diákhálózat aktivistái: bizonyítványt állítottak ki Juraj Draxler oktatási miniszter és a Smer frakció tagjai részére, melyen feltüntették, hogy a kormány megbukott minden tárgyból, köztük a nemzeti kisebbségek védelméből is. Korábban egy, a felvidéki magyar anyanyelvi írás- és olvasásoktatás érdekében megfogalmazott petíció nőtte ki magát országos mozgalommá, amelyet több mint 26 ezren írtak alá. 2013 decemberében pedig az iskolák képviselői, szlovákiai magyar civilszervezetek és pártok szerveztek tüntetést, ekkor egy koporsót vittek a parlament elé, jelezve, a kormány eltemeti a kisiskolákat.

(sza)