Gúta. Nem sikerült egyezségre jutniuk a városi képviselőknek a jövő évre vonatkozó szemétdíj-emelés mértékéről. Sem a hivatal anyagában szereplő személyenkénti 28 euró/éves díj, sem a független képviselői csoportok által javasolt 23,30 eurós, sem pedig a polgármester által kompromisszumos megoldásként előterjesztett 25,55 eurós illeték nem kapott kellő támogatást a testület múlt heti ülésén. December derekán újra tárgyal róla a gútai önkormányzat.

Az anyag felvezetőjében Orem Klára, a városi hivatal pénzügyi osztályvezetője elmondta: utoljára 2017-ben emelkedett ez a tétel 10 százalékkal, 17,60-ról a jelenlegi 19,40-re; a külső városrészekben lakók, a 67 év felettiek és a fogyatékkal élők kedvezményt kapnak. Aki pedig szelektál, az osztályozott szemét mennyiségének arányában akár 50 százalékkal is kevesebbet fizet. A hulladékdíjból befolyó összeg viszont messze nem fedezi a szemét begyűjtésével, szállításával, lerakásával összefüggő kiadásokat, amelyhez idén januárban az állam egy újabb, a szemét osztályozottságának mértékétől függő illetéket is bevezetett. Nincs tehát egyensúly a bevétel és a kiadás között, és még a 28 eurós szemétdíj mellett is mintegy 100 ezer euróval kellene a városnak dotálnia a hulladékgazdálkodást; emelés nélkül viszont ez az összeg a duplája lenne.

A testületben, ahogy az várható volt, komoly vita alakult ki az emelés mértékét illetően. Elhangzott, hogy az idén májusban indult, a zöldhulladék gyűjtésére irányuló projekt egyelőre nem hozta meg a várt eredményt. Abból kiindulva, hogy korábban a háztartási kevert szemétben 40-60 százalék volt a zöldhulladék aránya, arra lehetett számítani, hogy bevezetése után – ha a lakosok külön tárolókba gyűjtik a zöldhulladékot – akár a felére, de legalábbis 30-35 százalékkal csökken a háztartási hulladék mennyisége. Ez egyelőre nincs így, csupán 15-17 százalékos a csökkenés. Ráadásul a zöldhulladék begyűjtése, kezelése további költségeket ró a Gúta Service városi cégre. A két független képviselői csoport tagjai ugyanakkor áttekinthetetlennek tartják a cég gazdálkodását, és független könyvvizsgálatot kértek a cég átvilágítására. Ez a javaslatuk nem kapta meg a többség támogatását. Gőgh Sándor, a cég igazgatója megjegyezte: a cégnek 301 ezer eurójába kerül a hulladékgazdálkodás, a várostól 214 ezer eurót kapnak erre a célra, a többit vállalkozói tevékenységükből fedezik. A képviselőket pedig bármikor szívesen látja, hogy elmagyarázza nekik a cég működését, gazdálkodását.

Finta Zoltán hivatalvezető arra mutatott rá, hogy míg a függetlenek által beterjesztett javaslat csak a jövőre várható két emelést – azaz a negyedi szeméttelep lerakati díja és az állami illeték növekedését – veszi figyelembe, addig a hivatal a hulladékgazdálkodás terén évek óta fennálló deficit enyhítését is belefoglalta a költségekbe. A szavazás során viszont egyik javaslat sem kapta meg a szükséges támogatást. Ekkor Horváth Árpád polgármester újabb javaslattal állt elő. Elmondta, az alsó-csallóközi települések vezetőinek tanácskozásán a jelen lévő 19 polgármester ajánlást fogadott el, hogy egységesen 25,55 euró legyen az éves szemétdíj nagysága az általuk irányított településeken. Szerinte ez egy ésszerű kompromisszum lenne, és kérte a képviselőket, szavazzák meg javaslatát. Angyal Béla, a két független frakció nevében bejelentette, két okból nem tudják támogatni azt. Egyrészt, mert nem ment át a Gúta Service könyvvizsgálatának elrendelésére benyújtott indítványuk, másrészt, mert a zöldprojekt bevezetésekor a lakosokat azzal hitegette a városvezetés, hogy akár még olcsóbb is lehet a hulladékdíj Gútán. Ő az általuk javasolt 23,30 eurót tartotta kompromisszumnak.

Horváth Árpád a sikertelen szavazások után jelezte, még a 2020-as költségvetés december 16-ai megtárgyalása előtt rendkívüli testületi ülést hív össze, amelynek programpontja a hulladékdíj meghatározása lesz. Enélkül ugyanis nem lehet elfogadni a jövő évre szóló, hulladékgazdálkodásra vonatkozó általános érvényű rendeletet, amelynek részét képezi a díj nagysága. Ha viszont ez nem történik meg, a törvény által megszabott minimális összeget, azaz Gúta esetében 2,70 euró éves szemétdíjat kellene fizetniük a lakosoknak. A polgármester szerint ilyesmi nem fordulhat elő. A hulladékdíj összegének meghatározására már csak azért is szükség van, hogy a költségvetésben tudjanak tervezni ezzel a tétellel.

A jövőben egyébként új alapokra szeretnénk helyezni a hulladékgazdálkodást Gútán: átalánydíjas fizetés helyett a mennyiség alapú számlázást szeretnék bevezetni, azaz mindenki annyit fizetne, amennyi szemetet termel. Ez a modell azonban a tömbházas övezetben egyelőre nem megvalósítható, mivel hiányoznak a zárható kukatározók. A képviselők azt is feladatul adták a polgármesternek, hogy jövő év február végéig dolgoztasson ki egy javaslatot arról, miként lehetne érdekeltté tenni a tömbházak lakóit a szeparálásban. A legfőbb gond ugyanis – ahogyan gyakorlatilag az ország valamennyi településén – a „megtermelt” szemét mennyisége. Gútán egy személy egy év alatt átlagosan 515 kg szemetet produkál, és amíg ezt nem sikerül jelentősen csökkenteni, addig folyamatos fennálló probléma marad a hulladékgazdálkodás, pontosabban az azzal járó költségek.

V. Krasznica Melitta

Emelni kell a szemétdíjat Gútán