Immár tíz éve van a város élén, megannyi nehézséggel szembesült, ugyanakkor a sikerek ihletik és ösztönzik a további cselekvésre. Eredményekről és kudarcokról, múltról, jelenről és jövőről, a várost érintő problémákról és tervezett fejlesztésekről Horváth Árpáddal, Gúta polgármesterével beszélgettünk.
Interjú Horváth Árpáddal, Gúta polgármesterével
• Tíz esztendeje polgármester. Mit sikerült egy évtized alatt véghezvinnie?
– Kedvező kezdeti éveket éltem meg, szerencsére 2006-ban és azt követő években számos lépést tudtunk tenni, amivel hozzájárultunk a gútai élet könnyebbé tételéhez. Gondolok itt a temető felé vezető kerékpárút kialakítására, amire sok évet kellett várni, vagy a városi egészségügyi központ melletti lakások átadására, a Dankó Pista telepen lévő szociális lakások megépítésére, amelyek még az előző polgármester alatt kezdődtek, illetve útjavítások is történtek. Számos projektbe belefogtunk, építkezési terveket szőttünk. Mindezek később hozták meg gyümölcsüket. Mint például az iskoláink és óvodáink felújítása, illetve a körforgalom kialakítása is arra az időszakra tevődött.
• Mi volt a legnagyobb kihívás?
– Leginkább a 2008-as világválság és annak hatásai hátráltatták a város fejlődését. Meglehetősen nehéz három évet éltünk meg, nem kellőképpen és időben érkezett a részesedési adó, fel-éltük a tartalékainkat. Gyomorgörcsös időszak volt, hiszen gondot jelentett kifizetni a számláinkat. Nagyon szigorú megszorító intézkedéseket foganatosítottunk, így a 2010-ben tapasztalt 250 ezer eurós hiányt mára sikerült ledolgozni és ugyanekkora tartalékkal kezdhetjük a 2017-es évet. Mindazonáltal örömteli, hogy sikerült a sportra, az egészségügyre, a kultúrára és a közutakra költeni. Nagyobb probléma nélkül túléltük azt az időszakot.
„A járdák és a közutak felújítását szorgalmazom”
• Két éve a megszorító intézkedések egyike az önkormányzati képviselők számának csökkentése volt. Korábban úgy nyilatkozott, jóval több egyeztetésre van szükség a gördülékenyebb együttműködéshez. Sikerült?
– Úgy látom, elégséges ez a tizenhetes létszám, hiszen a testület működőképes. Nem szükséges tovább csökkenteni. Magyarországon Gútához hasonló nagyságú városokban tíz-tizenegy képviselővel működnek, ugyanakkor úgy vélem, ezzel sérül a demokrácia. Nem szabad annyira kevés emberrel vezetni egy települést, több nézetet kell ütköztetni.
• Éppen ennek lett az egyik hozadéka, hogy ugyan kevesebb bizottságot terveztek, végül azok számát is megnövelték.
– Akár így is fogalmazhatunk. Valóban, hat bizottságot terveztünk, végül azonban mégis tíz lett. Meglehet, ez is átértékelésre szorul. Összevonások várhatóak.
• Új bizottságot is létrehoztak, aminek egyik célja a város turisztikai életének fellendítése. Történt előrelépés?
– Nagyon remélem, hogy az elkövetkezendő két évben történik némi fejlődés. Gúta nem egy turisztikai központ, még mindig a vízimalom a legvonzóbb idegenforgalmi látványosság. Erre építünk. Mindent megteszünk, hogy kellő figyelmet kapjon és a lehetőségeinkhez mérten támogatjuk. Felújítottuk a fahidat. A megyétől sikerül támogatást szerezni. Tervezzük, hogy a Gúta–Komárom kerékpárutat a malomig meghosszabbítjuk, ezzel is jobban bekapcsolva a turisztikai vérkeringésbe, illetve éppen a bizottság kezdeményezésére Gútát népszerűsítő kiadványok készülnek.
• Az idegenforgalom fellendítésére eszményi lenne az úgynevezett Dögös terület szabadidőparkká való átalakítása. Úgy tudjuk, ez irányban is történtek lépések.
– Tizenöt éves huzavona fejeződött be, az említett terület közel kilencven százaléka a mezőgazdasági szövetkezet tulajdonába került, így már semmi akadálya, hogy területeket cseréljünk, ahogyan arról az előzetes megegyezés is szól. Több száz hektár kerül cserére, és azzal már fogunk tudni valamit kezdeni.
• Ha már korábban a kerékpárutakat említette, több pályázatot is beadott a város. Hogyan áll ezek elbírálása?
– Dolgozunk a sikerességen, többfelé is lobbizunk. Terv az, hogy a vízimalomig megépüljön a mintegy nyolcszáz méteres szakasz, illetve egy új pályázat is beadásra került. Ez a „Kerékpárral a munkahelyre” címet viseli és a Brünni téri lakótelepről egészen az ipari telepig vezetne. Ez adná a város gerincét. Ugyanakkor távolabbi terv az Eurovelo bővítése Gútától Kamocsán, Szímőn, Andódon át egészen Érsekújvárig, valamint Negyed, Vágfarkasd, illetve Vágsellye összekötése.
• A legutóbbi önkormányzati ülésen szóba került, hogy a 2017-es év egyik jelentős beruházása a város közútjait érinti. Mik a tervek?
– Leginkább a járdák felújítását szorgalmazom, illetve parkolók kialakítására is szükség lesz, valamint a közutak állagát is óvni kell. Ehhez saját pénzügyi forrásokat kell találni, nincsenek EU-s pályázatok. Nagy a lemaradásunk. A Štúr utca városunk egyik legrégebbi utcája, de említhetném a Radnóti és a Liget utcákat is. Halaszthatatlan a felújításuk.
• Ehhez kapcsolódik, hogy évek óta katasztrofális állapotban van az Állomás utca–Szent Anna–Béke utca szakasz.
– Ez elsősorban pénzkérdés, hiszen az említett útszakasz mintegy négy kilométeres. Úgy tapasztalom, valamit segített, hogy kitiltottuk onnan a teherforgalmat, a lakosok ezt pozitívan értékelik. Ugyanakkor jelenleg nincs rá anyagi keret, hogy felújítsuk. Szakaszokra kellene bontani, kilométerenként új útburkolatot ráhúzni. Belátható időn belül ezt nem látom reálisnak.
A Lidl eddig hajthatatlannak bizonyult
• Sokan panaszkodnak, Gútán hatalmas a forgalom. Tervben volt egy várost elkerülő út megépítése. Hol tart a projekt?
– Úgy látom, vannak jobb megoldások. Az állam elkezdte a déli gyorsforgalmi út megépítését, amelyre a gútaiak Negyednél fognak tudni feljutni. Ez mindenképpen tehermentesíti a város útjait. Az elkerülő út valószínűleg már nem opció. Megyei képviselőként elárulhatom, az Érsekújvárból Nyitrára vezető másodosztályú útnak az a része, amely Komját, Berencs, Nagykér és Nyitraivánka között húzódik, sokkal rosszabb állapotban van, ezért a megye az azt elkerülő út megépítésére összpontosít.
• Az infrastruktúra fejlettsége az egyik alappillére a befektetők Gútára csábításának. Mit tesz ezért a város?
– Az utóbbi két évben e téren is megmozdult valami, hiszen az Exal vállalat Gadócról Gútára helyezi át üzemét, és egy nagy ipari csarnokot hoznak létre, több mint száz dolgozót fognak foglalkoztatni. Jelentős mértékben bővíti üzemét a gútai malom is, illetve a Kromberg&Schubert vállalat is marad, ahol úgy tudom, több szabad munkahely van. Tíz éve még háromezren dolgoztak ott, ma már alig 1300 munkavállalójuk van. Nem biztos, hogy csak a polgármester feladata lenne a munkahelyteremtés. Ugyan munkanélküliség van, mégis szakemberhiány mutatkozik. Pékeket, villanyszerelőket, bádogosokat, kőműveseket és szobafestőket keresnek. Gond, hogy a fiatalok java része külföldön próbál szerencsét.
• A Lidl szintén érdeklődött, hogy Gútán építenének egy boltot. Azonban a város vezetőségével megtorpantak a tárgyalások. Miért?
– Egyértelműen pénzkérdés. A város által felajánlott ingatlan árát sokallták, hiszen 1,3 millió euróért kínáltuk a Templom téri irodaépületünket. Amikor jelezték, ez nem fér bele az elképzeléseikbe, fél millió euróval csökkentettük az árat, de ezt sem fogadták el, azóta megállt a tárgyalás. Szorgalmazom, hogy legyen Gútán Lidl, és mindent megteszek annak érdekében, hogy az elkövetkezendő két-három évben megépülhessen az üzletük. Tovább csökkentjük az árat, mert ők ragaszkodnak ahhoz a területhez. Hiába akartunk nekik jóval olcsóbban a város más területein telket felkínálni. Hajthatatlanok. Bízom benne, tavasszal folytathatjuk a tárgyalásokat.
• Fűtési szezonban időszerű kérdés a Kolbyt hőgazdálkodási vállalat gazdaságosabbá tétele, mivel a kazánjaik 40 százalékos kihasználtsággal működnek és éves szinten csupán ötszáz eurós nyereséget tudnak produkálni. Hogyan lehet rentábilis a cég?
– Folyamatban van az energia vizsgálat, eredménye fél éven belül várható. Túl sok hőt gyártunk. Az árszabályozási hivatalnak köszönhetően idén tovább csökken a hőszolgáltatás ára. Tervben van a föld alatti régi távvezetékek szigetelése, valamint a három hőcserélő állomás korszerűsítése, ezzel is gazdaságosabbá tudjuk tenni a melegvíz- és hőszolgáltatást. Az már most elmondható, hogy a jövőben is gázzal fogunk fűteni. Nincs alternatíva arra, hogy más tüzelőanyagokkal állítanánk elő a hőt, már korszerű digitális technikával a kéményen át elszökő hő is visszanyerhető. Mindenképpen környezetkímélő, ugyanakkor gazdaságos megoldáson dolgozunk. Ahogyan ezt tettük a közvilágítás felújításánál is. Jól működik, korábban 140 ezer eurós villanyszámlánk volt, mára 70 százalékkal csökkentek a kiadásaink.
• Ha már a környezetvédelemnél tartunk, Gútának miért nincs szennyvíztisztítója? Terv van, megvalósítás kevésbé. Hol akadt el a folyamat?
– Elkészült a szennyvíztisztító állomás műszaki terve, megvan az építkezési engedély, illetve az egész városra kiterjedő csatornahálózat terve is kész, egyelőre pénz nincs rá. Mindez nem a város feladata, hanem a Nyugat-Szlovákiai Vízműveknek kell bebiztosítani. Törvényi kötelezettsége van. Annyi bizonyos, hogy már második pályázati körbe került a projekt, 24 millió eurós beruházásról beszélünk. A modern biomechanikai szennyvíztisztító a Dankó Pista teleptől egy kilométerre kerül megépítésre. Jómagam felhívom ennek szükségességére a környezetvédelmi minisztérium figyelmét. Remélem, olyan sikerrel járunk, mint a csörgői szivattyútelep felújításánál.
Összevonják a két városi magyar iskolát? Képünkön a Corvin Mátyás Alapiskola.
Újra versenybe szállna a polgármesteri székért
• Jelentős figyelmet kapott – és a jövőben még fog is – a gútai magyar iskolarendszer. Milyen lépéseket terveznek?
– A tavalyi év tanulsága mindenképpen az volt, hogy a demográfiai mutatók előrejelzik: az elkövetkezendő években sem lesz több kiselsős. Jelentős reformra készülünk. Gútán három magyar (egy egyházi, két városi) és egy szlovák alapiskola működik. Tudomásom szerint hatalmas fejlesztésbe kezd az egyházi iskolaközpont, így még vonzóbbá válik. Aminek természetesen örülök, hiszen Gútán valósul meg. Ugyanakkor fenntartóként a városi magyar iskolarendszer fenntarthatóságát kell elsősorban szem előtt tartanom. A januári önkormányzati ülésre már konkrét javaslatokkal érkezünk.
• Mégis, milyen irányban gondolkodnak?
– Több lehetőség is felmerült, akár még az iskolák összevonása is. Egy nagy iskolaközpont vonzóbbá válhat. A szervezésen múlik, hogy gazdaságosabbá tegyük. Meglehet, három-négy pedagógust el kell majd bocsátani, ámbár talán erre sem lesz feltétlenül szükség. Az állam azt tervezi, hogy 2020-ig felszámolja a speciális iskolákat, így az ott tanuló gyermekek is átkerülnek a városi intézményekbe.
• Ez még idén beindulhat?
– Megpróbáljuk minél hamarabb. Elképzelhetetlen, hogy megismétlődjön a tavalyi eset, ami a beiratkozásokat illeti, mert annak az lesz a folyománya, hogy a II. Rákóczi Ferenc Alapiskola akár meg is szűnhet, de legalábbis nagyon nehéz helyzetbe kerül. Mondjuk ki őszintén: nem fogják odaíratni a gyermekeket, jó, ha 10-12 főt íratnak be. Nem szabad magukra hagyni a két magyar iskolát. Tudomásul veszem, hogy lehet, a Corvin Mátyás iskolában néhány pedagógus vagy szülő részéről lesz ellenkezés, azonban polgármesterként összetetten kell néznem a városi magyar oktatást. Nem bonthatom Corvinra és Rákóczira. Akkor követnék el hibát, ha elengedném a kezüket.
• Ez az elhivatottság jellemzi polgármesterként is? Mi az, ami leginkább ösztönzi?
– A tevékenységemből fakadó siker. Az visz előre, és az a tudat, hogy ha már nem leszek polgármester, akkor is örömmel és büszkeséggel járhatom a város utcáit és megnyugtatnak a látható eredmények, hogy mi az, ami megépült és mi volt az, ami segített Gútának. Ez az egyik. S a másik, ami személyesebb: kinyílt számomra a világ. Lehetőségem volt sokat utazni, kijutottam Brüsszelbe és Strasbourgba, de jártam Hollandiában is. Ugyanakkor a régió polgármestereivel is sokat találkozunk, beszélgetünk, segítjük egymást. Ez a pozitív része. A negatív az, hogy az elmúlt tíz évben sem tudtam megszokni a személyes intrikákat, a féligazságok és valótlanságok terjesztését. Ez nem csak polgármesterként zavar. Úgy látom, az élet más területein is eluralkodóban van ez az irányvonal, hogy nem számít az igazság, hanem a másik lejáratása és a mindenáron a hatalomra való kerülés a legfontosabb.
• Leszűrhető mindebből, hogy két év múlva is versenyre kel a polgármesteri tisztségért?
– Igen, mert látom a további lehetőségeket. Három pályázatból kettő sikeres lett az elmúlt napokban, az elnyert összeg mintegy másfél millió euró. Sokat gondolkodtam azon, lehet, hogy most nyílnak meg ismét előttem azon távlatok, amikből sok hasznot tudok a városnak hozni. Élhető Gútáért dolgozom! Idén ünnepeljük a település városi rangja ismételt visszanyerésének 50. évfordulóját, a kitelepítések 70. emlékévét is éljük, illetve jövőre lesz 750 esztendeje, hogy Gútáról fellelhető az első írásos emlék. Mindezek arra ösztönöznek, hogy büszkébb gútaivá tegyem a lakókat és a város élőbb és tisztább legyen.
Borka Roland
(a szerző felvétele)
Milyen iskolát akarnak a gútaiak?
Örömmel látom a fiatalokat, akik új színt hoznak – interjú Horváth Árpáddal