Mindenki a migránsokról beszélt a közelmúltban, azonban térségünkben egy régóta itt elő, más kultúrájú, zömében beilleszkedni képtelen népcsoport okoz gondokat: a romák. Mi a helyzet az összeférhetetlen komáromi romákkal? Melyek a főbb gondok az I-es és II-es lakótelepen? Segít-e az új rendőrőrs és a szociális terepmunkások tevékenysége, és mi lehet a hosszú távú megoldás? Ennek próbáltunk utánajárni.

Az elmúlt hónapokban régiónkban is uralta a közbeszédet a menekültek és illegális bevándorlók témája. Mostanra kijelenthető, ez a probléma elsősorban közvetett módon érinti térségünket: Nyugat-Európára van közvetlen hatása, illetve Európa egészének jövőjére. Régiónkat sokkal inkább érinti a roma közösség problémája, mely annyiban mindenképp hasonló a migránsok ügyéhez, hogy egy más kultúrájú népcsoportról van szó. Jelentős részük évtizedek óta képtelen beilleszkedni a többségi társadalomba, és sokak életét keseríti meg, ha összeférhetetlen romákkal kerül napi kapcsolatba. Cikkünkben elsősorban velük, tehát az alkalmazkodni képtelen, az írott és íratlan együttélési szabályokat leggyakrabban áthágó csoportokról írunk, ami Komáromban is a roma közösség körében fordul elő a leggyakrabban. Szögezzük azonban le, ez nem minden romára, cigányra jellemző, hiszen akadnak köztük dolgos emberek, akik legfeljebb kultúrájukban, bőrszínükben különböznek a többségtől.

Járásunk több településén is nagyszámú roma közösség él, a legnagyobb problémák azokon a helyeken vannak, ahol sok az újonnan betelepült, így például Naszvadon és Ógyallán. A szímői és marcelházi romák viszont már sokkal inkább beilleszkedtek a többségi környezetbe. Jelentős roma közösség él Gútán, ahogy Komáromban is.

Gondok az I-es és II-es lakótelepen

Komáromba az elmúlt években szép lassan visszatelepültek azok a romák, illetve leszármazottaik, akiket korábban – például a pérók felszámolásakor – máshová költöztettek, gyakran környékbeli községekbe. Sok esetben oláhcigányokról van szó, akiknek most újra alkalmazkodniuk kéne a megváltozott körülményekhez, ám ez egyelőre nem sikerül. Jelenleg alapvetően három helyen élnek roma lakosok nagyobb számban, az I-es és II-es lakótelepen, egymástól nem is túl távol, továbbá Harcsáson a városi szociális lakásokban. Legutóbb a Belső körútról és a Vág-parti lakásokból költöztettek ki népesebb roma családokat, mindkét helyen közegészségügyi problémák – vérhas járvány – is felmerültek.

Ezen a héten a képviselő-testület is foglalkozik az I-es és II-es lakótelepen tapasztalható rendzavarásokkal, melyek többnyire összeférhetetlen romákhoz köthetők. A városi rendőrség és a szociális terepmunkások jelentéséből kiderül, komoly rendzavarások vannak az Esztergályos utca 3-as számú lakótömbjénél. A szülői felügyelet nélkül hagyott gyermekek összekarcolják a környéken parkoló autókat, kövekkel dobálják a lakásablakokat, rendszeresen becsöngetnek a szomszédos lakásokba, majd trágár szavakkal illetik az ott lakókat, széttapossák kertjeiket. Az idősebb, 12-15 éves korú fiatalok csoportokba verődve megtámadják a környéken lakó családok hasonló korú gyermekeit. Pénzt, cigarettát követelnek tőlük, és ha nem tudnak adni, akkor megfenyegetik őket, rosszabb esetben elveszik értékeiket – pl. mobiltelefonjukat. Szegénységből adódó problémákból is van elég, gyakran kerül sor összetűzésekre kölcsönkérések, adósságok miatt, a kukázás pedig amellett, hogy sokszor a hulladék széthajigálásához vezet, járványok melegágya: ha a kukából kiszedett dolgokat – ruhanemű, bútorok – felviszik a lakásokba, ezekkel együtt a kártevőket – poloska, rüh, sváb – is „beköltöztetik”. Emiatt a legproblémásabb lakótömbben szeptember végén a közegészségügyi hivatal illetékeseinek jelenlétében poloskairtást is végeztek, napokon belül pedig újabb irtásra kerül sor.

Hangoskodás, veszekedés, a rádió és tévé bömböltetése az esti órákban – ezek a problémák a Hegesztő és Barátság utcák egy-egy lakótömbjére is jellemzők. A közrend javítása érdekében júliusban Varga Tamás képviselő kezdeményezése nyomán egy kihelyezett őrsöt hozott itt létre a városi rendőrség – déltől éjfélig minden nap rendőrök járőröznek a környéken. Szeptemberben javult a helyzet a Hegesztők utcájában, miután a tulajdonos kiköltöztette az itt lakókat, ám a probléma csak egy utcával odébb tolódott, miután a problémás bérlők az egyik Barátság utcai tömbbe költöztek át.

Egy sikeres pályázatnak köszönhetően az elmúlt hónapokban 4 szociális terepmunkás is dolgozott a város illetékes osztályán, továbbá 2 asszisztens is segítette munkájukat, elsősorban a szociálisan hátrányos helyzetű romákkal foglalkoztak. Rajtuk kívül Tóth Bernadett már régebb óta tevékenykedik e téren, kollégáival szinte napi rendszerességgel a terepen igyekszenek lehetőségeikhez mérten orvosolni a lakossági panaszokat, figyelmeztetik a szülőket, hogy figyeljenek jobban gyermekeikre, szemtől-szembe próbálnak hatni a legproblémásabb családokra.

A városi rendőrség szerint a kettes lakótelepen kialakult helyzetet úgy lehetne megoldani, ha sikerülne egyezségre jutni a problémás lakótömbök tulajdonosával, hogy csak olyan bérlőknek adja ki a lakásokat, akik a minimális együttélési szabályokat betartják.

A másik lehetőség, hogy a város megvásárolja a legproblémásabb ingatlanokat, és szociális lakásokat alakít ki, melyeket csak a feltételeket betartó bérlőknek adnak ki. Ez azonban egyrészt százezrekkel terhelné a városi kasszát, másrészt pedig – mint az Varga Tamás, a város közrendi bizottságának elnöke hangsúlyozta – veszélyes precedenst teremtene, hiszen más tulajdonos is úgy dönthetne, összeférhetetlen bérlőket költöztet lakásaiba, aztán a város majd úgy is megveszi jó áron. A rövid távú megoldások kapcsán rámutatott, a kiköltöztetésen kívül nem nagyon lát más hatékony megoldást, viszont azt is hangsúlyozta, nem szabad egy kalap alá venni minden romát. A városi rendőrség statisztikáiból kiderül, a rendőrőrs létrehozása után jóval több esetben léptek fel a problémás helyeken különböző rendzavarások miatt, azaz nem volt hiábavaló a lépés. Jelentésükben rámutatnak, ha nem születik megegyezés a tulajdonossal, jelentős javulás nem várható jövőre sem.Ezért jelenleg a városi rendőrség más hatóságokkal együttműködve a Barátság utcai ház budapesti illetőségű tulajdonosát igyekszik megtalálni, hogy egyeztessenek a problémás bérlőkről, esetleges kiköltöztetésükről.

Hosszú távú megoldás csak az oktatás lehet

De ha valamilyen módon ki is költöztetnék az összeférhetetlen romákat Komáromból, azzal legfeljebb itt oldódna meg a probléma, és valószínű, hogy itt is csak átmenetileg, hiszen semmi garancia nincs arra, hogy a problémás lakosok idővel nem költöznek vissza – ahogy ez részben a közelmúltban is történt –, ahogy arra sem, hogy más összeférhetetlen romák nem érkeznek. Arról se feledkezzünk meg, hogy a Komáromból távozó problémás romák vélhetően csak egy közeli községbe kerülnének, ahogy erre az elmúlt évtizedben akadt is példa, és valószínűleg az ottaniak életét keserítenék meg, és bizonyára ők is mindent elkövetnének azért, hogy távozásra bírják őket.

Mindebből kitűnik, hogy a kiköltözéses módszerrel, vagy éppen szigorúbb rendőri fellépéssel ugyan lehet elérni részsikereket, hosszabb távú megoldás azonban csak akkor lesz, ha a roma közösség összeférhetetlen része – sajnos a többség – megváltozik, beilleszkedik. Abban a probléma szakértői egyetértenek, hogy ez csak a roma gyerekek hatékony oktatásával, nevelésével érhető el, akik aztán az iskolapadból kikerülve nem szüleik „rossz“ példáját követik. Varjú Katalin, a roma kérdés szakértője szerint megfelelő oktatással, továbbá ha sikerülne a szülőkkel is megértetni az oktatás fontosságát, már 20 év alatt látható eredményeket lehetne elérni, ezalatt ugyanis felnőne egy generáció. Megjegyezte, hiba az olyan hozzáállás a többség, az állam részéről, mely azt üzeni, „itt a pénzed, fogjad, tűnj el“, mert emiatt a romák eldurvulnak, s amíg van lehetőségük mindenféle állami pénzekhez, támogatásokhoz jutni, ki is fogják használni ezt. Hangsúlyozta, a nem roma többségnek is változtatnia kell a romákkal szembeni hozzáállásán, hiszen akkor lehet együtt dolgozni velük, ha elfogadják őket olyannak, amilyenek, ha meghallgatják őket, és kompromisszumokkal, erőszakmentes közeledéssel sikerül elnyerni a bizalmukat. Arra is felhívta a figyelmet, a demográfiai számok azt vetítik előre, hogy a roma közösség egyre népesebbé válik, ami által egyre nagyobb hatással lesznek a társadalomra, ahol élnek. „Mi fehérek nem fogjuk tudni ellátni őket, hiszen gyorsan nő majd a számuk. Nem tanulhatunk, dolgozhatunk helyettük, maguknak kell konkurenciaképesnek, önellátóknak, önfenntartóknak lenniük“ – hangsúlyozta Varjú Katalin, megjegyezve, a nem roma többségnek segítenie kell a cigányságot abban, hogy saját tanítóik, orvosaik, értelmiségi rétegük legyen, viszont az is elvárható, hogy a romák is tegyenek ezért.

Tóth Bernadett szerint az oktatás terén az első lépés az lehetne Komáromban, hogy több alapiskolában is indul nulladik évfolyam. A roma gyerekeknek ugyanis a roma az anyanyelve, azaz szükségük van arra, hogy a szlovák vagy a magyar nyelvet jobban elsajátítsák, illetve megtanulják az elemi viselkedési szabályokat, hiszen ezeket az utcán felnőve egyszerűen nem ismerik. Tóth Bernadett elismerően beszélt az Eötvös iskola által indított nulladik évfolyamról, mivel az ott dolgozó pedagógusok szerinte nagyon jó eredményeket érnek el a roma és a hátrányos helyzetű gyerekekkel. Mint mondta, az is jó lenne, ha a nem roma szülőknek megfelelően elmagyaráznák, hogy nem kell tartani attól, ha gyermekük romákkal jár egy iskolába. Megjegyezte, november végén lezárul a már említett, szociális terepmunkásokat finanszírozó projekt, de hamarosan újabb indulhat. A felsorolt példák mutatják, a terepmunkára szükség van a továbbiakban is.

Csaba Ádám

(Cikkünk a Delta november 2-ai számában jelent meg)