Nem az a kérdés, hogy kell-e emelni a szemétdíjat, a kérdés csak az, hogy mennyivel – hangzott el a képviselőtestület legutóbbi ülésén a város hulladékgazdálkodásáról szóló jelentés megvitatása során. Az idén májusban beindított zöldhulladék-projekt egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, legalábbis nem a kívánt mértékben.

A város még 2016-ban pályázott sikerrel a környezetvédelmi minisztériumnál, a projekt megvalósítására viszont a közbeszerzés elhúzódása miatt idén tavaszig kellett várni. A közel egymillió eurós pályázat részeként kibővítették a gépparkot, kukásautót, billentős pótkocsis traktort, teleszkópos rakodót, ágdarálót és két keverőt vásárolt a város, a gyűjtőudvaron egy 200 négyzetméternyi betonozott területet alakítottak ki, ahol a komposztálás folyik, a családi házas övezetben lakók pedig a zöldhulladék begyűjtésére szolgáló kukákat kaptak.

A városvezetés azt remélte, hogy mindennek köszönhetően akár 40-50 százalékkal csökken majd a háztartási hulladék mennyisége. Várakozásukat arra alapozták, hogy korábban a háztartási kevert szemétben 40-60 százalék volt a zöldhulladék aránya. Finta Zoltán hivatalvezető a múlt heti testületi ülésen elmondta, a gyakorlatban ez a csökkenés mindössze 15-17 százalék lett, de az első öt hónap tapasztalatából szerinte még nem lenne szabad messzemenő következtetést levonni, hiszen egy folyamat elején járnak. Folytatják a lakosság felvilágosítását, mégpedig ezúttal az óvodás és iskolás korosztályra fókuszálva. Korábban rendeztek már lakossági fórumot a témában, kétnyelvű tájékoztató kiadványt juttattak el minden háztartásba, amely a hulladékosztályozással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tartalmazta, de ahhoz, hogy mindez látható eredményt hozzon, az egyéneknek, családoknak kell sokkal felelősségteljesebben hozzáállniuk a problémához. Egyrészt növelve az osztályozott hulladék arányát, másrészt tudatosan csökkentve a kitermelt szemét mennyiségét.

Kevesebbet fizet, aki szeparál

„Gútán egy személy egy év alatt átlagosan 515 kg szemetet termel, ezt a mennyiséget kellene jelentős mértékben csökkenteni” – mondta Finta Zoltán. Ez az érték meghaladja az európai átlagnak számító 480 kilogrammot. Pedig a gútai lakosoknak anyagilag is megéri osztályozni a szemetet, a gyűjtőudvarban leadott szeparált hulladék mennyiségétől függően az éves szemétdíjnak akár 50 százalékát is elengedik. A városban jelenleg személyenként 19,40 euró az éves szemétdíj összege, a nyugdíjasok pedig 12,80-at fizetnek. Ez az összeg azonban távolról sem fedezi a hulladékgazdálkodással összefüggő költségeket Gútán. Pedig a vonatkozó törvények szerint az önkormányzatoknak a beszedett szemétdíjból kellene fedezniük ezeket a kiadásokat.

Lengyel István, a pénzügyi bizottság elnöke rámutatott, hogy évente a város mintegy 350 ezer eurót fordít a hulladékgazdálkodásra, miközben csupán 190 ezer euró folyik be a lakosoktól szemétdíj címén. Most a hiányzó 160 ezer eurót a városi költségvetés más tételéből kell előteremteni, ami azt jelenti, hogy ennyivel kevesebb jut például utakra, járdákra, közvilágításra, játszóterekre, illetve más, kisebb-nagyobb beruházásokra. Mindeközben az osztályozatlan szemét lerakási díja a szeméttelepeken folyamatosan növekszik, egy idén januárban életbe lépett törvénymódosítás szerint pedig egy új díjtételt is bevezettek, ami a szemét osztályozottságának mértékétől függ. Minél kisebb arányú az osztályozottság, az önkormányzatoknak annál magasabb lerakási díjat kell fizetniük. Kevesebb, mint 10 százalékos osztályozottságnál idén ez a díj 17 euró tonnánként, jövőre 26, 2021-re pedig 33 euró lesz. Gúta esetében, ahol a szeparálás aránya 35 százalék körüli, ez az összeg idén 8 euró/tonna, jövőre – ha ugyanez az arány marad – 13, 2021-ben és a további években pedig 22 euró lenne. Ahhoz tehát, hogy az előbb vázolt módon ne emelkedjen ez a díj, nem elég megtartani a jelenleg válogatási szintet, erőteljesen növelni kell azt. Jövőre azok az önkormányzatok fizetnek majd 8 eurót, ahol a szeparálás aránya meghaladja a 60 százalékot (lásd táblázatunkat).

Nem halogatható a díjemelés

Lengyel István emlékeztetett arra, hogy a testület nem kerülgetheti a szemétdíj emelését, meg kell tenni ezt a népszerűtlen lépést. Nem az a kérdés, szükség van-e rá, hanem hogy mennyivel emeljék. A testület várhatóan a novemberi ülésén tárgyal a kérdésről és fogadja el az általános érvényű rendeletét. A díjemelés már csak azért sem halogatható tovább, mert jövőre előreláthatóan 400 ezer euró körüli összegbe kerül majd a városnak a hulladékgazdálkodás.

A szeparált hulladék mennyisége egyébként évről évre nő Gútán, tehát bizonyos haladás tapasztalható ezen a téren. Gőgh Sándor, a szemét begyűjtését, szállítását, valamint a gyűjtőudvar működtetését végző Gúta Service városi cég igazgatója elmondta, míg 2017-ben 301 tonna osztályozott hulladékot vettek át, tavaly 369 tonnát, idén 9 hónap alatt pedig már 304 tonnát. Azzal is számol, hogy az előző években a lakosok által a gyűjtőudvarban elhelyezett évi 900 tonnányi zöldhulladék idén 1500 tonnára nő. Mégpedig annak köszönhetően, hogy májustól társaságuk a családi házaktól begyűjti a speciális, barna kukákban elhelyezett zöldhulladékot. Paradox módon a háztartási szemét mennyisége a szeparált hulladék, valamint a zöldhulladék mennyiségének növekedésével sem csökkent számottevően a városban.

Más a részvényesi, más az önkormányzati érdek

Az ülésen a képviselők meghallgatták a negyedi STKO N-14 Rt. szemétlerakó telep tavalyi éves gazdasági eredményéről szóló beszámolót. Gúta 13 további településsel közösen 1998-ban alapította a részvénytársaságot. Koczkás Beáta alpolgármester, egyben a részvénytársaság igazgatótanácsi tagjának tájékoztatása szerint a társaság 41 ezer euró veszteséggel zárta a tavalyi évet, ezért jövőre a 22 eurós tonnánkénti lerakati díjat 4 euróval emelik, de a díj még így is a legalacsonyabbak közé tartozik a környéken. Elhangzott az is, hogy már 1 euróval emelték az árat, de előtte 2004-től nem volt változás. A negatív gazdasági eredményhez az is hozzájárult, hogy néhány részvényes település a vállaltnál kevesebb szemetet helyez el a telepen.

Ezen a téren egyébként eltér a település, mint részvényes, illetve az önkormányzatok érdeke. Míg részvényesként a cél a szemétmennyiség növelése, ezzel a telep működésének gazdaságossá tétele, a másik oldalról éppen a kommunális hulladék csökkentése az önkormányzatok, településvezetők célja. Az ellentmondás feloldása érdekében külső beszállítókat szeretne megszólítani a részvénytársaság, hogy náluk helyezzék el a szemetüket.

A lakossági szemétdíj emelését tehát egyszerre több faktor teszi szükségessé, melyek összeadódnak. Legfőképpen az, hogy a lakosoktól beszedett díj a hulladékgazdálkodással járó költségek csupán 60 százalékát fedezi, továbbá, hogy jövőre emelkedik az osztályozatlan hulladék arányától függő állami illeték összege és a szemétlerakati díj is. Mindezek pozitív hozadéka lehet viszont, hogy egyre többen szelektálják majd a szemetüket, így igyekezve csökkenteni a háztartási hulladék mennyiségét.

V. Krasznica Melitta