Örök téma Komáromban, hogy mi legyen a parkolással. Szükség van-e egyáltalán fizetős parkolásra a belvárosban, s ha igen, akkor milyen díjakkal és formában? Üzemeltesse-e a város saját maga a parkolórendszert, vagy a jövőben is részben egy parkolócégre legyen bízva ez a feladat? És mi legyen a lakótelepi parkolással? 

A legutóbbi testületi ülésen egy javaslat kapcsán újra fellángolt a vita arról, milyen legyen a belvárosi parkolórendszer Komáromban, legyen-e egyáltalán? Egyelőre semmilyen döntés nem született a kérdésben, azonban legkésőbb jövő októberig mindenképpen el kell dönteni, mi legyen a belvárosi parkolással. Sőt, a lakótelepi parkolással is foglalkozni kell, ahol szinte hónapról hónapra rosszabbá válik a helyzet. Egyre több az autó, miközben parkolóhelyek alig létesülnek, a sofőrök pedig jobb híján a füvön, járdán, vagy a forgalmat akadályozva parkolják le járműveiket.

Komárom városa 2006 októberében 10 éves megbízási szerződést kötött a City Parking Group Kft.-vel a parkolórendszer kiépítéséről és üzemeltetéséről. Ennek értelmében a parkolócég végzi a parkolóórák üzemeltetését, karbantartását, a pénz kiszedését az automatákból, a parkolóhelyek kijelölését, felfestését. 2013 októberéig a parkolócég a városi rendőrséggel karöltve ellenőrizte a parkolási fegyelmet, ám a szerződésmódosítás nyomán ezután ez teljesen a város hatáskörébe került. Ekkortól lépett életbe az a változtatás is, mely szerint a város havi 9840 euró (8200+ÁFA) átalánydíjat köteles fizetni a parkolócégnek, függetlenül attól, mekkora bevétele származik a parkolódíjakból. Tavaly 167 ezer euró volt a teljes bevétel, ebből 118 ezer eurót utaltak a City Parkingnak, azaz csaknem 50 ezer euró maradt a városnál. Ugyanakkor az ellenőrzést – városi rendőrség – is a városnak kellett biztosítania, ami áttételesen költséggel jár. A jelenlegi városvezetés szerint ez előnytelen Komáromnak.

Két hete a parkolócég javasolta a 2016 októberében lejáró szerződés módosítását. Eszerint a hátralévő másfél évre 3240 euróval csökkentenék a város által fizetett havi átalánydíjat, cserébe viszont 3 évvel meghosszabbítanák a City Parking és a város közötti szerződést. A plusz három évre még előnyösebb havidíjat számolna fel a cég, a városnak 4200 eurót (3500+ÁFA) kellene fizetnie, amiért a City Parking vállalná a parkolóautomaták és merülő oszlopok karbantartását, javítását – 24 órán belül –, beleértve az alkatrészek cseréjét is. A felszólaló képviselők azonban kifogásolták a javaslatot, azt hangoztatva, a lakosok rossznak tartják a jelenlegi parkolórendszert, ezért meg kellene várni a szerződés lejártát, de semmiképpen sem szabadna elhamarkodottan dönteni a belvárosi parkolás jövőjéről. A javaslatot ezért visszavonták, nem szavaztak róla.

Varga Tamás (Híd), a közlekedési, közrendi és köztisztasági bizottság elnöke úgy véli, mindent el kell követni annak érdekében, hogy 2016 októbere után a város saját maga üzemeltesse a rendszert – például a Comorra Servis városi cég segítségével. Szerinte először azt kell tisztázni, képes-e a város erre, de ha szükséges, a City Parkingot is be lehet vonni valamilyen formában – például ami a parkolóautomaták szervizelését illeti. A felszerelt automaták kizárólagos forgalmazója egyébként a City Parking, azaz megkerülhetetlennek tűnnek 2016 után is. A képviselő a cég javaslatával kapcsolatban úgy reagált, jelentősen alacsonyabb havi átalánydíjat is el tud képzelni, azzal, hogy ebben az esetben a karbantartás költségeit a város külön fizetné. Hangsúlyozta, mindenképpen szükség van valamilyen fizetős rendszerre a belvárosban – legfőképp a parkolórendszer forgalomszabályozó szerepe miatt. Ezzel a képviselők többsége is egyetértett legutóbb.

Ha ingyenessé válna, hiába keresnénk szabad helyeket

A lakosok közül azonban bizonyára többen vannak, akik úgy gondolják, semmilyen parkolási rendszerre nincs szükség, ingyenessé kellene tenni. Sok autós háborog amiatt is, hogy ha például egy orvosi rendelőt keresnek fel a belvárosban, folyamatosan az órájukat kell nézniük, nem járt-e le a parkolójegyük, és esetleg nem kell-e gyorsan a kocsijukhoz szaladniuk újat váltani. Utóbbi probléma egyébként rövid időn belül elhárulhat: ha a képviselők megszavazzák, SMS-ben is lehet majd jegyet vásárolni, a City Parking már megtette a bevezetéshez szükséges előkészületeket.

Tudatosítani kell azonban, hogy parkolódíj nélkül a jelenleginél kellemetlenebb helyzet állna elő: a város központjában nem találnánk parkolóhelyet, hiszen mindenki nyugodtan „ottfelejthetné” a kocsiját akár napokra is, sokkal kevesebb szabad hely maradna, pedig már most sincs túl sok. Jelenleg egyébként 60-70 százalékos a parkolási fegyelem, ha ez javulna – ami sajnos csak a fokozott ellenőrzéssel és bírságolással érhető el –, több szabad parkolóhely maradna az autósoknak, a város bevétele pedig nőne.

Ferenczi Tibor, a City Parking Group Kft. igazgatója arra mutatott rá, a város élhetősége múlhat azon, mennyire jól működik egy parkolórendszer. Felmérések igazolják, egy nem megfelelően működő rendszer esetén a szennyezettség 30 százalékát – kipufogógázok, zaj – a parkolóhelyet kereső autók okozzák. Azzal az aggállyal kapcsolatban, hogy a belvárosi fizetős parkolás elriasztaná a turistákat, azt mondta, a Komáromba látogató nyugat-európaiak nevetve kifizetik a parkolódíjat, ők ugyanis jóval drágább parkoláshoz szoktak, amit nem centekben, hanem eurókban mérnek. Jelenleg két tarifa létezik Komáromban, 40, illetve 70 centes óradíjjal, ahol a minimum összeg 10 cent. Más városokban általában 50 cent a minimum.

Az új városvezetés szándéka az, hogy a parkolódíjakból befolyó nyereséget a belváros csinosítására fordítsa, az idei költségvetésben 40 ezer eurós tétellel számolnak ebből a forrásból. Keszegh Béla alpolgármester elmondta, a jelenlegi rendszerrel az a legnagyobb baj, hogy a bevétel nagy része (több mint 70 százaléka) nem a városi kasszában landol. „Egy jól átgondolt megoldással – akár a mostani céggel, vagy nélküle – a jelenlegi parkolási statisztikák mellett is megháromszorozódhat a város bevétele. Ha pedig a bevételből évente fel tudunk újítani egy hosszabb útszakaszt, a lakosok körében is elfogadottabb lehet a rendszer“ – vélekedett.

Valahová parkolni kell

Eddig sokkal kevesebb szó esett a lakótelepi parkolásról, pedig itt is tenni kellene valamit. Az autók szinte minden lakótelepen össze-vissza parkolnak, sokszor olyan helyeken, ahol nem lenne szabad – például a füvön.

Rendszeresen előfordulnak viták a lakosok között. Akinek nincs autója, egyértelműen amellett kardoskodik, hogy óvni kell a zöld, füves területeket, az autósok azonban azzal védekeznek, valahová le kell parkolniuk a kocsijukat és nincs más választásuk, kevés a parkolóhely. Nemcsak a fűre, de a járdára is gyakran parkolnak, előfordul, hogy az út mentén úgy állítják le a járműveket, hogy az kifejezetten balesetveszélyes, például belóg egy-egy kereszteződésbe. Arra is van példa, hogy egy kétsávos út egyik oldalát teljesen lefoglalják a parkoló autók. Ferenczi Tibor egy statisztikára hívta fel a figyelmet, mely szerint Csehországban évente 6 ember hal meg amiatt, mert egy tűzoltóautó, esetleg mentő a szabálytalanul parkoló autók miatt nem tudott elég gyorsan segítséget nyújtani egy vészhelyzetben, nem volt képes a helyszínre jutni. Azaz a nem kijelölt helyen parkoló autók biztonsági kockázatot is jelentenek. Ráadásul, ha egy zöld területre 1-2 évig rendszeresen parkolnak az autósok, fokozatosan kigyúrják a füvet, ahol aztán eső esetén sár keletkezik, ezt még jobban letapossák a kocsik, ami végül a vízelvezetésben is gondokat okozhat – részben ez a jelenség okozta a sártengert a Kassai utcai lakótelepen, az iskola előtt.

A City Parking Group vezetője arra is rámutatott, évtizedekkel ezelőtt, a lakótelepek tervezésekor úgy számoltak, hogy 4 lakásra esik egy autó (pontosabban 0,9), ma viszont ott tartunk, hogy egy lakásra gyakran 2-3 gépkocsi is jut, amelyeket a ház közvetlen közelében akarnak leparkolni tulajdonosaik. Országosan évente 200 ezer autót regisztrálnak, minden évben több és több autó van forgalomban, a parkolóhelyek száma viszont alig növekszik.

Fizetős parkolás a lakótelepeken?

Ferenczi Tibor leszögezte, cégének nem áll szándékában a lakótelepeken parkolási rendszert működtetni, ugyanakkor hangsúlyozta, ez egy olyan problémakör, amivel minél hamarabb foglalkozni kellene. A városvezetésnek és a képviselőknek már most kellene dönteni a lakótelepi parkolásról, egy koncepcióról, mivel ez a probléma csak hosszú távon kezelhető, és most dől el, milyen lesz a helyzet 10 év múlva. „Lehet, ez elsőre durván hangzik, de érdemes elgondolkodni azon, hogy valamilyen formában fizetős legyen a lakótelepi parkolás. Egy árus például fizet a közterület használatáért, az autósok miért várják el, hogy ingyen használhassák? Az utakat közpénzből, az összes komáromi pénzéből fizetik, a lakótelepeken is közpénzből alakíthatnak ki új parkolóhelyeket. Miért fizessenek ezért olyanok, akiknek például nincs is autójuk? Elvárjuk a várostól, hogy biztosítson több parkolóhelyet, de nem adunk érte semmit?” – tette fel a kérdést a szakember, aki egyben a Szlovák Parkolási Szövetség alelnöke is. Szerinte megoldás lehet, hogy a város úgy épít új parkolókat a lakónegyedekben, hogy azok költségeit részben vagy teljes egészében egy-egy autótulajdonos állja, cserébe viszont a lakos hosszabb távra megkapná a parkolóhely bérleti jogát, azaz más nem parkolhatna oda. Az ilyen parkolóhelyek a lakáshoz tartoznának, akár a lakással együtt is eladható lenne a bérleti joguk.

Varga Tamás a lakótelepi parkolással kapcsolatban azt mondta, egyetlen dolog biztos, hogy új parkolóhelyek kellenek. „Hogy ezek milyen módon kerüljenek kialakításra, arról szakmai döntést kell hozni, azonban a lakótelepi parkolás fizetőssé tétele nem tűnik jó ötletnek” – fűzte hozzá.

Keszegh Béla kijelentette, várják a szakma javaslatait a kérdésben, hogy egy átgondolt rendszer születhessen, mivel a képviselői javaslatok nyomán itt-ott kiépülő parkolóhelyek csupán szépségtapaszok a gondokra. „A város vezetése már elkezdte az előkészítési folyamatot a városfejlesztési bizottság vezetőjével, Bende Istvánnal, hogy egy szakmai alapon nyugvó, átfogó parkolási koncepció szülessen. Ez a javaslat nem csupán a legégetőbb lokalitásokat listázná és rakná sorrendbe, hanem a kivitelezés kapcsán is ötleteket adna. Nem feltétlenül kell minden területet betonnal beönteni, hogy parkolhassanak a lakosok, léteznek ’zöldebb’ megoldások is“ – fogalmazott az alpolgármester, hozzátéve, ha elkészül a koncepció, beindulhat egy több éves fejlesztési folyamat.

Összefoglalva: a lakótelepi problémákat csak új parkolóhelyek kialakításával lehet megoldani, lehetőleg minél jobban figyelembe véve a környezetbarát megoldásokat. Komáromban felmerült már a parkolóházak építése is, ám ez a magas építési költségek és a problémás üzemeltetés miatt valószínűleg nem járható út. A szabadtéri parkolóhelyek kialakítása is pénzkérdés, itt sem kis összegekről van szó, ugyanakkor ez tűnik megvalósíthatóbbnak. A kérdés tehát úgy is szól, az új parkolóhelyek létesítését csak a várostól várjuk, vagy az autótulajdonosok is hajlandók ehhez hozzájárulni valamilyen formában?

Csaba Ádám

Kapcsolódó cikkek:

Hogy is van ez a kék csíkokkal?

Újítások a komáromi parkolási cégtől