Ökoturizmus fellendítésére vállalkoztak Gútán, melynek térségében páratlan zöldövezet nyújt kellemes kikapcsolódási lehetőséget. Létrehoztak egy szakbizottságot a város turisztikai vonalának erősítésére. A Gútához közeli Túzokfarm is óriási lehetőségeket rejt magában.
A gútai vízimalom, az ide vezető híres híd, Európa leghosszabb fedett fahídja – és maga a Dögös, a Vág és Kis-Duna közötti (fél)sziget –, továbbá az ártéri erdők, vagy éppen a Gútától közel 10 kilométerre, Nemesócsa irányában fekvő ún. Túzokfarm is olyan páratlan lehetőségeket rejt, mely a környéket a szélesebb régió zöldturizmusának központjává teheti: a természetjárást kedvelő felnőttek, gyerekek, családok kedvelt célpontjává. Felismerte ezt a város önkormányzata is, ezért három évvel ezelőtt szakbizottságot hozott létre az idegenforgalom fellendítésére, azóta az első lépések meg is történtek.
Madártávlat, emberközelség
A gútai kistérség egyik jelentős természeti nevezetessége a Túzokfarm (SEV Dropie). Eredetileg a túzok megmentésére hozták létre, még 1986-ban, mint kiderült hiába – mostanra a madárfaj utolsó egyede is kiveszett a területről. Ma már a fő céljuk az, hogy környezettudatosságra, természetszeretetre neveljék a fiatal nemzedéket.
A hivatalosan Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség Environmentális Oktatóközpontnak nevezett létesítmény a Szigeti rétek mintegy hat hektáros területén található. Béke és harmónia jellemzi. Látogatóik java részét – hatvan százalékát – diákok (alap-, középiskola, illetve egyetem), a maradékot egyéni látogatók teszik ki: a tavalyi évben nagyjából háromezren keresték fel a helyet.
Katka Béresová, a Túzokfarm menedzsere elmondta, hét évvel ezelőtt pusztult ki teljesen a túzok a térségben, és ma már csak a faj utolsó egyedének preparátuma látható a látogatóközpontban, ahol a nagytestű madár életéről és megmentésének lehetőségeiről tartanak témába vágó előadásokat. Négyen menedzselik a helyet, és már most teljes kapacitással működnek, hiszen minden hétvégén van valamilyen szakmai akció, workshop, vagy szimpózium, ám egyéni látogatásra is nyílik lehetőség. Akár még esküvőt is lehet itt tartani. Több projekten túl a madárvédelem is fontos szerepet kap. „Mindenhez nagy segítséget nyújtanak önkénteseink. Gútáról Riflik Zsolt és Fűri Gábor elhivatottan óvják a természetet és a madarakat. Talán kevesen tudják, de e térségre három madárfajta jellemző: a vörös vércse, a parlagi pityer és az őrgébics” – mesélte a szakember.
„Künn a réten”
Fővédnökeik a Pozsonyi Regionális Környezetvédelmi Egyesület, a Komenský Egyetem Természettudományi Kara, valamint a Vízgazdálkodási Kutatóintézet. Segítségükkel szeretnének további kilencven hektárhoz hozzájutni, és terjeszkedni. Béresová szerint már sikerült harminc hektárra szert tenniük, amelyből tíz hektárt füvesítettek, Violínnál (Hegedűspuszta) alakítottak ki rétet.
Beszélt arról is, hogyan lehetne több madarat csábítani a térségbe. Egyik jellegzetes madarunk a fácán, aminek költési és fiókanevelési időszakban rovarokban tobzódó területekre van szüksége. Ilyen helyek pedig általában földutak mellett találhatók, csakhogy mifelénk ilyenből kevés van, ahogy ún. védelmi füves sáncok sincsenek, mert a gazdák a gazdaságosságot és nem a természetességet részesítik előnyben. Éppen ezért egy rovarszálló-projektet indítottak, amelybe az alsó-csallóközi települések is bekapcsolódnak. Legalább huszonkilenc önkormányzat több tucat madárházat, rovarszállót fog kialakítani közterületen – például parkokban.
A Túzokfarm egyesülete egy útmutató könyvecskét is kiadott Az undorító élőlények titkai címmel, melyben azt próbálják megértetni az emberekkel, miért olyan fontosak az „undorító élőlényeknek” nevezett rovarok nemcsak a szigeti réteken, hanem a mindennapi életben is. Mivel az ízeltlábúak a madarak táplálékai, ha több lesz a rovar, érkeznek a madarak is. Ezért a természetvédők arra bátorítják a diákokat, hogy az iskolák udvarán is hozzanak létre rovarszállókat. „A múlt század elején a terület nyolcvan százalékát rét borította. A korábban születettek még ismerik a ’Künn a réten’ kifejezés jelentését. Ezt szeretnénk megidézni” – vázolta Katka Béresová.
Csallóköz meséje
A Túzokfarm lelkes aktivistái jelenleg egy országos rekord felállításán fáradoznak. Terveik szerint október 20-án, a Fák világnapján legalább ötszáz, a térségre jellemző növényt ültetnének. Fűzfákat, gyümölcsfákat és különböző cserjéket. Ez lesz a Csallóköz rejtett világa elnevezésű projekt, amellyel szeretnék felhívni a figyelmet a fák és a zöldterületek védelmének fontosságára. Emellett a Táj meséje elnevezésű tanösvényen sétálva az érdeklődők Alsó-Csallóköz történelméről kapnának széles körű tájékoztatást. „Az idősektől mindenféle érdekes történetet hallok. Engem is elvarázsolnak. Úgy gondoltuk, hogy mindezt egy kis tájékoztatóba foglaljuk össze, hogy a felnövő nemzedék megismerhesse. Megtudják, mit jelent az, hogy ‘érjen csallóközi szerencse’, ami a komppal közlekedők kedvelt útravalós köszöntője volt. A vizenyős terület és a rétek kölcsönhatásáról, az embereknek a természetben való létezéséről is szólunk” – fogalmazott Katka Béresová.
Zöldhatár
Kihagyhatatlan téma a klímaváltozás kérdése. Ezzel kapcsolatban a Túzokfarm kidolgozott egy projektet, amelyre a Norvég Pénzalaptól számítanak segítségre. Célja felkészíteni az önkormányzatokat az éghajlatváltozás veszélyeire és kihívásaira. Megállítani ugyan nem áll hatalmukban, azonban képesek felvázolni a lehetséges forgatókönyveket. „Meglehet, öt éven belül alaposan átalakul a környezet. Olyan növény- és állatfajok jelennek meg térségünkben, amikre fel kell tudnunk készülni. Nem késő, elkezdhetjük az alkalmazkodást. Települési esőkerteket hoznánk létre, amelyek segítenek csökkenteni a levegőben áramló allergének koncentrációját akár harminc százalékkal. Hasonló hatással bírnak a tetőkertek és a zöldfal-kertek, amelyek létrehozása nem nagy anyagi tehertétel” – mondta Katka Béresová.
Természetjárókat (is) várnak
A gútai önkormányzat mellett megalakult idegenforgalmi bizottság vezetője, Forró Tibor hangsúlyozta, a város környékén – beleértve a kissé távolabbi Túzokfarmot is – számos olyan természet adta kikapcsolódási lehetőség kínálkozik, melyeknek köszönhetően Gúta egész Nyitra megye pihenőközpontjává válhat.
„A hellóGúta polgári társulás is ezen az irányvonalon halad, ezért aztán többedmagammal úgy gondoltuk, összevonjuk a civil igyekezetünket a városival, hogy minél teljesebb képet nyújtsunk a vendégek számára. Első körben egy átfogó turisztikai honlap létrehozására vállalkoztunk. Megvalósítására pályáztunk Nyitra megyéhez is, ahonnan tavaly és idén is 1700-1700 eurót sikerült erre a célra elnyerni” – fogalmaz Forró Tibor független városi képviselő, aki egyben a hellóGúta elnöke is.
A visitkolarovo.eu honlap jelenleg is feltöltés alatt áll, ám már megtekinthetőek az első tájékoztatók, és egy meglehetősen vidám és figyelemfelkeltő rövid városi imázsfilmet is találnak a látogatók. „A magyar és a szlovák mellett angolul és németül is szólunk az érdeklődőkhöz. Hét témakörbe csoportosítottuk az információkat: éttermek, szálláslehetőségek, egészségügyi és egyéb szolgáltatások, valamint szórakozás, szabadidő-sport, illetve város és közügy menüpontok várják az oldal látogatóit” – mondta Forró Tibor.
Készül a várost bemutató brosúra, szlovák és magyar nyelven, amit városi költségvetésből, mintegy háromezer euróból fedeznek. Ezt a kiadványt valamennyi elérhető turisztikai központba eljuttatják. Forró Tibor szerint Gútára elsősorban azokat várják, akik kedvelik a természetet, a zöldövezetben szívesen hallgatják a madáréneket, vagy éppen horgászni szeretnek, ugyanis minderre bőséges lehetőséget kínál a Kis-Duna és a Vág összefolyásánál fekvő kisváros. Terveik között szerepel ingyenes wifi-spotok létrehozása, illetve a városi hivatal keretében egy szervezési osztály létrehozása, amely egyebek mellett a turizmussal is foglalkozna.
Borka Roland
fotók: Fűri Gábor