Az utóbbi néhány évben gombamód szaporodtak a kaszinók és játéktermek Komáromban, a belvárosban már csaknem minden utcában jelen vannak. Az utcaképen ugyan nem javítanak, de a város mégis jól jár: jelentős bevétele származik az általuk fizetett illetékekből. Utánajártunk, miért virágzik a szerencsejáték Komáromban, hol a vége, kockázatot jelentenek-e a játéktermek?

Komárom a szerencsejátékok városa lett, egyfajta felvidéki Las Vegas? – kérdezheti a turista, aki a belvárosban a sokadik kaszinó mellett sétál el. Miután 2012-ben Magyarországon betiltották a nyerőgépeket, játékosok és üzemeltetők is nálunk keresték a lehetőséget tevékenységük folytatására. A határon túl jelenleg öt budapesti, egy-egy soproni, debreceni és nyíregyházi kaszinó működik, így valóban nem nagy a kínálat a szerencsejátékosok számára. Nálunk viszont, köszönhetően többek között a magyarországi kaszinó-stopnak és törvénymódosításnak, az utóbbi években újabb és újabb játéktermek nyíltak. Sokan a bűnözés, a rendbontások növekedésétől tartottak, nem beszélve a játékszenvedéllyel küzdők számának emelkedéséről. A törvény jelenleg lehetővé teszi, hogy az önkormányzat betilthassa a hazárdjátékot a városban, ha azt a lakosság 30 százaléka petícióban kéri. Ez több szlovákiai városban is megtörtént, Pozsonyban jelenleg is folyamatban van az aláírásgyűjtés. Pedig – bármilyen meglepő – a nyerőgépek száma az országban ezzel szemben évről évre csökken. Hogyan lehetséges ez? Ki jár jól vele, és milyen veszélyeket rejthet, ha valaki a játékteremben kísérti a szerencséjét? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat.

Szigorúbb szabályozás, több kaszinó

Szlovákiában az utóbbi években csökkent az üzemeltetett nyerőgépek száma, 2011-ben még 24 ezer játékautomatát tartottak nyilván, tavaly viszont már csak közel 20 ezret. Jelenleg ezer lakosra mintegy 3,2 játékautomata jut, a szakemberek ráadásul a következő években további csökkenésre számítanak. Mindez a 2008 utáni törvénymódosításoknak is köszönhető, amelyek többek között növelték az állam és az önkormányzat számára fizetett illetékek mértékét. A szolgáltatók többsége a törvénymódosítás hatására a kocsmákból a játéktermekbe vitte a gépeit, ahol azonban szigorúbb ellenőrzés alá esnek. A kocsmákban, bárokban és talponállókban a módosítás alapján már csak két gép üzemelhet. Talán ezért is tűnhet úgy a lakosság számára, hogy gombamód szaporodnak a kaszinók, az újonnan nyíló játéktermekben ugyanis gyakran a kocsmákból és egyéb helyekről kiszorult gépek kaptak új helyet. A legalább öt, de általában ennél is több nyerőgépet üzemeltető termek előnye, hogy állandó felügyeletet kell biztosítaniuk. A kiszolgálónak pedig, ha egy játékszenvedéllyel küzdő vendég családtagjai külön megkérik rá, hogy ne engedje be a játékost a következő alkalommal, teljesítenie kell a kérést.

Azt, hogy mennyi kaszinó, illetve játékterem működik jelenleg Szlovákiában, nem lehet pontosan tudni. A pénzügyi minisztériumnak csakis a nyerőgépek számáról vannak feljegyzései, ők ugyanis nem a játéktermek működtetését engedélyezik, hanem a gépeken való hazárdjátékot. A nyerőgépek működtetését azonban nemcsak a minisztériumnak, hanem a városnak is jóvá kell hagynia. A játékgépekből mindkét szerv – az állam és az önkormányzat is – kiválóan profitál. A törvénymódosítás hatására a hazárdjátékból származó állami bevételek az utóbbi öt évben jelentősen emelkedtek: 2010-ben még 100 millió körüli, 2014-ben már 146 millió euró fölötti értékeket mutattak. Az illetéken egyetlen nyerőgép után az állam 4200 eurót nyer, 800 euró pedig a város kasszáját gyarapítja.

Las Komárom

Komáromban jelenleg 55 helyen üzemelnek ilyen gépek, ebbe beletartoznak a kocsmák, a bárok és a talponállók is. A kaszinókat is beleszámolták, ezekből összesen 18 üzemel a városban – tájékoztatta szerkesztőségünket a város pénzügyi főosztályának vezetője, Bohumír Kóňa. Arról sajnos nem tudtunk meg többet, pontosan mennyivel emelkedett a számuk az utóbbi években, mivel a kaszinók kérdésével foglalkozó, a területet jobban átlátó hivatalnokot épp a napokban bocsátották el a hivatali struktúra átalakítása során. Komáromban az említett 55 helyszínen összesen 200 nyerőgép működik, 2015 januárjától eddig három ilyen gépre adott engedélyt a város. A hatályos törvények értelmében Komárom költségvetését növelik a nyerőgépek után fizetendő további adminisztrációs díjak is. Mindent összevetve, 2012 óta évente 300 ezer euró körüli bevétele származott a városnak az automatákból.

Arra is kíváncsiak voltunk, tovább növekszik-e majd a kaszinók száma Komáromban. Mint azt Keszegh Béla alpolgármestertől megtudtuk, az önkormányzat a továbbiakban nem fogja kiadni hazárdjátékra a városi ingatlanokat, a magánszemélyekre viszont nincs ráhatásuk. „A belvárosban nem szeretnénk hazárdjáték- központot” – emelte ki Keszegh. Stubendek László polgármester személy szerint egyáltalán nem örül a kaszinóknak, ugyanakkor nem éri őket ezzel kapcsolatban panaszok áradata. „Az tény, hogy a kérdés közszájon forog, s a hangnem ezzel kapcsolatban negatív. Tudni kell azonban, hogy a város jogi hatásköre a szerencsejáték terén minimális, hiszen amennyiben a vállalkozás teljesíti a működéséhez szükséges törvényi feltételeket, nincs lehetőségünk annak tevékenységét meggátolni” – fejtette ki.

Sok a magyarországi vendég

„A vendégek többsége visszatérő. Nagyon fontos számukra a bizalom, hiszen a kaszinó munkatársai látják, mennyit dob a vendég gépbe. Ha egyszer megszoktak minket, a környezetet, a gépeket, nem mennek máshova, legalábbis 10 esetből 8-szor hozzánk fognak bejönni” – meséli egy helyi játékterem munkatársa. Mint hozzátette, ismer olyat is, aki két kaszinó között ingázik, de olyanról is tud, aki körbejárja a kaszinókat és rendszeresen megáll náluk is. Gyakoriak náluk a magyarországi vendégek is, nemcsak Dél-Komáromból. Sokan a határ menti városokból, falvakból járnak át Szlovákiába játszani – nemcsak Komárom népszerű célpont, hanem Párkány, Dunaszerdahely és Pozsony is. Mint mondja, komolyabb rendbontást ő nem tapasztalt, a legtöbb vendég ugyanis tisztában van vele, hogy kamerával figyelik a helyet, és szükség esetén pár perc alatt ott teremnek a biztonságiak.

Nem kell démonizálni őket

A hazai statisztikák szerint a játékosok 75 százaléka alkalmanként látogatja a kaszinókat, és kontrollálni tudja a játékra költött pénz összegét és idejét. A futballmeccsekre kötött fogadások vagy az alkalmankénti kaszinó látogatás nem azt jelenti, hogy valaki játékszenvedéllyel küzd. Akkor jelent problémát, ha szórakozása miatt elhanyagolja munkáját, családját és élete egyéb területeit. A szenvedély nem egyetlen játék során alakul ki, azonban ha valaki már nem tud uralkodni magán, egyre többet játszik, emeli a téteket, ráadásul tartozások és számlák gyűlnek fel, mentális és fizikai problémák jelentkeznek nála, ajánlott segítséget kérnie. A 0800 800 900-as segélyhívó számot nem csak betegek, de hozzátartozók, ismerősök is tárcsázhatják, a vonal túlsó végén szakemberek adnak tanácsot, nyújtanak segítséget. Felkereshetik ugyanakkor a nemrég indult hrajsrozumom.sk weboldalt is, ahol szintén hasznos információkat találnak a betegségről.

A nyereményjátékokat üzemeltető vállalkozókat tömörítő szövetség, az AZAH szerint viszont nem kell démonizálni a szerencsejátékokat. „A hazárdjátékok játéktermekbe költöztek, amelyek viszont sokkal szigorúbb állami felügyelet alatt állnak, ráadásul a fiatalkorúaknak nem teszik lehetővé, hogy játsszanak, ezt sajnos különböző internetes portálokról nem lehet elmondani” – mondta az AZAH szóvivője, Juraj Danielis. Európa online szerencsejáték-piacán évente több tíz milliárd euró forog, melyből sem az államnak, sem az önkormányzatnak nem jut. Tiltani és szabályozni elvileg lehetne, viszont érvényt szerezni a tilalomnak gyakorlatilag lehetetlen lenne.

Sztankó Annamária