Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehetett át Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) elnöke a magyar nemzeti ünnep alkalmából. „A díjat ugyan én kaptam, de úgy gondolom, a pedagógusszövetség munkáját ismerték el ezzel” – árulta el a vele készült interjúban. Beszámolt a szövetség újdonságairól, valamint arról, készültek-e valamivel a most kezdődő iskolai beiratkozásokra. Végül arra a kérdésre is válaszolt: boldog lehetett-e egy felvidéki magyar pedagógus az idei tanítónapon?

• Kapott már ekkora elismerést?

– Még semmilyen díjat sem kaptam. Nagyon meglepett, amikor közölték velem, hogy Magyarország köztársasági elnöke ilyen magas elismerésben részesít. Ezt megelőzték különböző folyamatok, előterjesztések, javaslatok. Köszönöm azoknak, akik javasoltak, és támogatták, hogy ez a folyamat végigmehessen, és számomra kedvező eredménnyel záruljon. A díjat ugyan én kaptam, de úgy gondolom, a pedagógusszövetség munkáját ismerték el ezzel, ehhez egymagam nagyon kevés lettem volna. Ebben a díjban benne vannak mindazok, akik a területi választmányokban, illetve alapszervezetekben, Nagyszelmenctől Pozsonyig teszik a dolgukat a szlovákiai magyar oktatás megerősítéséért és megvédéséért. Továbbá az alapító tagok, akik ezt a szövetséget életre hívták, elindították, működtették, a régi kollégák is hozzásegítettek ahhoz, hogy ezt a díjat megkaphattam. Hatalmas megtiszteltetés volt számomra, a mai napig nem tudom felfogni és szavakba önteni a gondolataimat. Ez az elismerés is bizonyítja, hogy az irány, amit képviselünk, jó és elfogadható. Ezen az úton szeretnénk tovább haladni.

• Úgy tudom, több évtizede pedagógus.

– Kilencvenkettőben kezdtem a pályát. Nem sok munkahelyem volt. Az akkori komáromi Béke Utcai Alapiskolában kezdtem tanítani, amely jelenleg a Jókai Mór Alapiskola. A mai napig állományban vagyok itt. Harmadikban és negyedikben óraadóként honismeretet tanítok. Ezt nagyon fontosnak tartom. Amióta a pedagógusszövetségben dolgozom, mind a gyermekanyag, mind a pedagógusok kicserélődtek, a szülőknek teljesen megváltozott a mentalitásuk, ezért lényeges, hogy közvetlenül lássam és tapasztaljam azt a változást, amely az iskolaügyben végbemegy. Nem kívülről és nem az íróasztal mellől látok egy iskolát, hanem a maga hétköznapi valóságában. Ez a néhány óra ezért nagyon jelentős számomra, és a jövőben is szeretném folytatni, hogy tudjam, ismerjem azokat a problémákat, örömöket, amelyek egy-egy tanévben meghatározzák hazai oktatási intézményeink mindennapjait.

• A felvidéki magyar oktatás fejlesztése terén végzett tevékenysége elismeréseként vehette át a magyar állami kitüntetést Pető Tibortól, Magyarország szlovákiai nagykövetétől Dunaszerdahelyen. Beavatná olvasóinkat ebbe a tevékenységbe?

– 2003-tól kezdődően, építve az elődök által megteremtett alapra, sok új programot vezettünk be, illetve honosítottunk meg. Elég, ha a versmondó és a képzőművészeti táborra gondolok. Abban az évben kezdtük el Ádám Zita akkori alelnök asszonnyal az őszi szakmai konferenciákat is, amelyek mindig az adott emlék­évekhez kapcsolódnak. Legutóbb például Tompa-konferenciát tartottunk Rimaszombatban, ügyelünk ugyanis arra, hogy mindig más régióban szervezzük ezeket a rendezvényeket. Az idei év központi témája Mátyás király alakja. Novemberben Párkányban lesz az ehhez kapcsolódó háromnapos szakmai konferencia, mely egy visegrádi tanulmányúttal zárul. Büszkék vagyunk rá, hogy a Kárpát-medencében először az SZMPSZ szervezett nyári egyetemeket, és ezek népszerűsége máig töretlen. Született egy olyan döntésünk, hogy visszatérünk a nyári egyetemek régi, civil jellegéhez, tehát nem akkreditált képzéseket fogunk meghirdetni. Már készül az idei program, párhuzamosan Komárom és Rimaszombat szervezi a nyári egyetemeket.

• Milyen újdonságok vannak a bejáratott programok mellett?

– A Magyar Kormány Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága rendszeresen meghirdeti a határon túli magyarság számára tematikus programjait. Az oktatás-nevelést érintő területeken szakmai partnerként szövetségünk működik közre. A tavalyi év Kárpát-medencei óvodafejlesztési programjában az óvodák infrastrukturális és szakmai fejlesztésére került sor. Utóbbinak részt vettünk az előkészítésében, sőt a teljes hazai lebonyolítását mi végeztük. Képzők képzésére, óvópedagógusok képzésére, illetve továbbképzésére került sor. Hatalmas volt az érdeklődés. De óriási feladat volt a Magyar Sarok Program is: 344 magyar nevelésű óvoda és óvodai csoport kapott közel 600 euró értékű módszertani csomagot. Hazai kollégák, óvópedagógusok, szakemberek állították össze, mit tartalmazzon. Az elmúlt hetekben mindenhová eljuttattuk a csomagokat, nagyon pozitív visszajelzések érkeztek. A magyar nemzetpolitika 2015-től kezdődően elindította a külhoni magyar szakképzés évét azzal a céllal, hogy a magyar nyelven oktató szakiskolák szaktantermeiket, segédeszközeiket fejlesszék a kor kihívásainak megfelelően. Az elmúlt három évben 20 szlovákiai magyar, illetve magyar osztályokkal is rendelkező szakközépiskola, szakiskola kapott anyagi forrásokat. Újdonság, hogy ezeknek a pályázatoknak köszönhetően, a magyar szakközépiskolákba és a szakiskolákba járó diákok számára anyanyelvű tanulmányi versenyeket is szerveznek. A szakmai fejlesztés részeként április 19-20-án a hazai magyar tanítási nyelvű szakközépiskolák, szakiskolák vezetőinek és pedagógusainak szervezünk szakoktatással kapcsolatos konferenciát Csallóközaranyoson. Várjuk az érdeklődőket.

• Ezekben a napokban kezdődtek az iskolai beíratások. A Via Nova ICS kisfilmmel, a Kerekasztal Laboda Róbert pedagógus, kortárs költő és slammer Nyelvedben élek című művével kampányol. Mivel készül az SZMPSZ?

– Mi úgy tartjuk, a beíratási program szeptembertől szeptemberig tart. Amit a pedagógusok az iskolában csinálnak, az a beiratkozási program. Minden intézmény megtalálta a módját, hogyan vegye fel a kapcsolatot a környezetében lévő óvodával, a szülőkkel, és teszik a dolgukat, ahogy kell. Nem rukkolunk elő különösebb programmal, nem szeretnénk rákényszeríteni pedagógusainkra és iskoláinkra semmit. Minden településen, ahol van magyar iskola, tudják, hogy az adott helyen, az adott évben melyik a leghatékonyabb módszer.

• Elégedett a beíratott magyar elsősök mostani létszámával?

– A 2017/2018-as idei tanévre 3505 gyermeket írattak magyar iskolába 2017 áprilisában. Szeptemberben 3798 volt a magyar elsősök és 266 a nulladik osztályosok létszáma. Örök optimistaként úgy látom, beállt ez a létszám, és a következő években sem fog csökkenni.

• Boldog lehetett-e egy felvidéki magyar pedagógus a múlt heti tanítónapon?

– Ha megfelelően áll hozzá a pedagógus a munkájához, akkor megtalálja benne az örömét és a boldogságát. Előfordul, hogy valaki elfásul és problémái adódnak, mert ugyan keveset hangoztatjuk, de a pedagógusi hivatás minden nap teljes szellemi és lelki odaadást kíván, melyet csak egészséges személyiség képes évtizedeken keresztül intenzíven végezni. Úgy gondolom, sok lehetőség van manapság az iskolákban, a pedagógus hozzáállásán, kreativitásán múlik, hogyan érzi magát a tanórán, milyen módszereket alkalmaz, ezáltal hogyan tudja motiválni a gyermeket, és mit kap vissza a gyermektől. A jól felkészült, kiegyensúlyozott pedagógus boldog lehetett a tanítónapon.

• Ön is boldog?

– Nagyon boldog vagyok, amihez bizonyára hozzájárult a magyar állami kitüntetés is. A szövetségben is jól, olajozottan, nagy összhangban halad a munka. Nincs megállás, egyik programunk váltja a másikat, nagy az érdeklődés valamennyi rendezvényünk iránt. Nincs hátradőlés; mi a szlovákiai magyar pedagógusokért, a szlovákiai magyar intézményekért, gyermekeinkért, a jövőnek dolgozunk.

Bárány János, fotó: a szerző