Az előző városvezetés súlyos örökséget hagyott Komáromra, ami jelenleg megbénítja a város pályázási lehetőségeit. Egy apró hiányosságról van szó, ami aránytalanul súlyos következményekkel jár. Nagyon úgy tűnik, valaki bosszúból „jelentette fel” a várost.

Még 2014-ben, Marek Anton polgármestersége idején a város egy államilag támogatott projekt keretében több szociális terepmunkást is foglalkoztatott néhány hónapig. Egy évvel később, már a jelenlegi választási ciklusban, a nyitrai munkafelügyelet munkatársai ellenőrzést végeztek a városházán, és két szociális munkással kapcsolatban kisebb mulasztásra figyelmeztettek: a városi hivatal szerintük fél napos késéssel jelentette be munkaviszonyuk kezdetét a Szociális Biztosítóba, ezzel megsértve a vonatkozó törvényt, mivel állítólag – csupán néhány óráig – illegálisan alkalmazták őket.

Mint megtudtuk, a biztosítóba fizetett járulékok terén nem volt semmilyen hiányosság, csak a bejelentés késett. Ráadásul a város álláspontja szerint késés sem volt, semmit nem mulasztottak, mivel a kérdéses első napon a két terepmunkás munkabiztonsági képzésen vett részt, azaz nem történt valódi munkavégzés. A munkafelügyelet végül 2 ezer eurós bírságot rótt ki a városra. De nem ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy Komárom jelenleg nem pályázhat, mivel minden beadvány kötelező melléklete a munkafelügyelet igazolása az illegális foglalkoztatásról. Ha minden így marad, akár további 4 évig nem érkezhetnek támogatások városi projektekre.

Veszélyben a közmunka program is

A város fellebbezett, jelenleg is tart a huzavona, de Komárom már egy éve feketelistára került – ez alatt az idő alatt hiába is pályázott (volna), nem nyerhetett támogatást állami vagy uniós pályázaton, ahol a legfontosabb fejlesztési pénzeket osztják. Maga a törvényi szabályozás is érdekes, hiszen olyan ügy miatt azonnal szankcionálták a várost, amiben még ma sem született végleges döntés, azaz nem érvényesült az ártatlanság vélelme.

Öt évre legyalulhatják a várost

Az állítólagos apró mulasztás aránytalanul súlyos következményekkel járt. „A büntetés nagyon túlzó, hiszen egy kis adminisztratív késés miatt 5 évre legyalulhat egy várost. Ráadásul paradox a helyzet, hiszen a szociális terepmunkások a munkahivatal közvetítésével, egy állami projekt keretében lettek felvéve, hogyan is lehetne így illegális foglalkoztatásról beszélni?” – fogalmazott Keszegh Béla alpolgármester, rámutatva, 33 ezer komáromi akár 5 éven keresztül ihatja meg a levét az ügynek, ráadásul ez az előző városvezetés hagyatéka.

Egy elbocsátott dolgozó bosszúja?

Érdekes vetülete a történteknek, hogy a munkafelügyelet munkatársai az ellenőrzés során kifejezetten csak a két szociális terepmunkással kapcsolatos adatokra voltak kíváncsiak. Tudták, mit keresnek. Ha ehhez hozzávesszük, hogy önkormányzati képviselők többször is utaltak arra, hogy az új választási ciklusban egyes korábbi hivatalnokoktól méltatlan módon vált meg a város, egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy egy elbocsátott hivatali alkalmazott „jelentette fel” Komáromot – egy belső ember, aki tisztában volt a 2014-es üggyel, és így állt bosszút elküldése miatt. Ezzel a felvetéssel kapcsolatban Keszegh Béla annyit jegyzett meg, hogy valóban akadt olyan elbocsátás, ahol szerinte emberibb módon is el lehetett volna járni. „Viszont ha ez a feltételezés igaz, az exhivatalnok is szép bizonyítványt állított ki magáról, belső információt felhasználva piszkított a saját fészkébe. Olyan, mintha egy kisebb pofonra atombombával reagálna, amivel most minden komáromit büntet.”

Az alpolgármester hangsúlyozta, egy éve folyamatosan igyekeznek megoldani az ügyet, egyeztetnek a minisztériummal, kihasználnak minden törvényes lehetőséget. „A parlamenti képviselőinket is megszólítottuk, hogy közvetítsék az illetékeseknek, mit okoz egy rugalmatlan törvény egy városnak. Ilyen helyzetben nem elég csak sajnálkozva a törvényekre hivatkozni, minden követ meg kell mozgatni. Ez kutya kötelességünk. A legtöbb esetben létezik olyan kitétel a szabályokban, hogy a törvény túlzott keménységére való hivatkozással lehet felmentést adni” – jegyezte meg, hozzáfűzve, törvénymódosításra lenne szükség, hogy egy apró mulasztás miatt a jövőben ne lehessen ilyen aránytalanul keményen szankcionálni. Ezt a szabályozást eredetileg az Európai Unió azért javasolta, hogy olyan munkaadókat büntessenek, ahol nagyobb számban illegális bevándorlókat, vagy be nem jelentett munkaerőt foglalkoztatnak.

Visszafizettethetik az elnyert milliókat

Fekete Tamás hivatalvezetőtől megtudtuk, a város egy külső jogi iroda segítségét is kérte az ügy megoldásában, hogy a szakterület legjobb ismerői képviseljék a várost. Megjegyezte, a jogászok első reakciója az volt, hogy a munkafelügyelet törvényértelmezése szinte kimeríti a hivatali zaklatás fogalmát. Rámutatott a helyzet további furcsaságára is, a város ugyanis idén februárban két napon belül egy pozitív és egy elmarasztaló igazolást is kapott a munkafelügyelettől, mintha az intézmény maga sem tudná megítélni a helyzetet.

Le kellett állítani a városi rendőrség kamerarendszerének megfigyelését

Mint megtudtuk, nem babra megy a játék, hiszen előfordulhat, hogy a már megvalósult projektekre nyújtott támogatást is visszafizettetik a várossal, ami milliós nagyságrendű kiadásokat jelenthet. Sőt, egy projekt már meg is hiúsult: le kellett állítani a városi rendőrség kamerarendszerének megfigyelését, mely egy állami program keretében zajlott, csökkent munkaképességű személyek bevonásával. De veszélybe került az egész közmunka program, ahol korábban 30 közmunkás napi 8 órában szépítette a várost, 95 százalékos állami támogatással.

Van remény: újratárgyalják az ügyet

Jelenleg is több kész, kidolgozott pályázat van a fiókokban – például a környezetvédelmi minisztériumhoz –, amelyeket csak azért nem lehet beadni, mert Komárom még mindig feketelistán van. Ugyancsak megbénulhatnak az alapiskolák fejlesztését érintő pályázatok, hiszen a tanintézmények fenntartója a város. Az óvodák és iskolakonyhák pedig közvetlenül a városhoz tartoznak, így ott teljesen megbénítja a pályázási lehetőséget a büntetés.

A város a helyzet rendeződéséig is igyekszik fejlesztési pénzeket szerezni, bár jelenleg csupán segítséget tud nyújtani más szervezetek pályázataihoz. A Pro Castello Comaromiensi várfelújításra, a Pons Danubii EGTC játszóterekre, biciklikölcsönzőre, kerékpárútszakaszokra, a Comorra Servis pedig közhasznú munkások foglalkoztatására, okos buszmegállók építésére pályázik.

A helyzet tehát nem rózsás, de felcsillant a remény. Információink szerint ugyanis az országos munkafelügyelet részben helyt adott a város fellebbezésének, és új eljárás lefolytatására kötelezte a nyitrai munkafelügyeletet, illetve a szankciók indoklásának pontosítására. Komáromnak most minden eszközt, segítséget kiaknázva el kell érnie, hogy lekerüljön a feketelistáról, és újra pályázhasson, illetve ne fenyegesse az, hogy a már elnyert pénzeket is vissza kelljen fizetnie – ez a forgatókönyv ugyanis már igazi katasztrófával érne fel.

(csá)