Hogyan lehet elérni, hogy a lakótelepi szeméttárolók környékét ne csúfítsa el szemét? Lehet okolni Komárom város illetékeseit, bírálni a szemétszállítást végző vállalatot, de azt sem árt tudatosítani, hogy sok esetben egyes lakosok a felelősök azért, mert rendetlenség van a kukák körül, vagy éppen szeméthegyek jelennek meg egyes helyeken.
Ha visszatekintünk az elmúlt egy évre, egyértelmű, hogy milyen témában érkezett a legtöbb panasz, észrevétel szerkesztőségünkbe. Komáromi olvasóink rendszeresen kifogásolják a város tisztaságát, ezen belül is a lakótelepi hulladéktárolók környékén szétdobált szemetet, vagy éppen azt, hogy a szemétszállítást végző vállalat egybeönti a szelektált hulladékot az osztályozatlan, háztartási szeméttel. Utánajártunk, mit mondanak az illetékesek a panaszokra. Hogyan zajlik a szemétszállítás Komáromban?
Komáromban 5 éves időtartamra, nemzetközi közbeszerzés alapján választják ki a hulladékszállítást végző vállalatot. Jelenleg a komáromi Clean City Kft. végzi a szemétszállítást, 2017 végén jár le a megbízásuk, ezután a város újabb közbeszerzést ír ki.
A szemétszállítás folyamatát a városi hivatal részéről a kommunális osztály felügyeli. Patus Sándor osztályvezető kérdésünkre elmondta, a szemétszállítás szempontjából a várost övezetekre osztották. Alapesetben a családi házas övezetekben hetente egyszer ürítik a 110-120 literes kukákat, és havonta egyszer elszállítják a szelektált hulladékra biztosított 4 zsákot is – ezek a papírra, üvegre, műanyagra és kerti hulladékra vannak kijelölve. A lakótelepeken 105 ponton vannak kihelyezve 1100 literes guruló kukák osztályozatlan szemétre, melyeket hetente kétszer ürítenek, továbbá 63 helyen szelektív hulladékgyűjtésre szolgáló tárolók is találhatók, melyeket heti egy alkalommal – szerdán – szállítanak el. (Részletes harmonogram cikkünk végén) A vegyes, osztályozatlan hulladék egyenesen az Izsa és Pat között található szemétlerakatba kerül, míg a válogatott hulladékot a harcsási gyűjtőudvarba viszik.
Farkas Mária, a Clean City ügyvezető igazgatója elmondta, 6 konténeres teherautó, 5 kukás autó, 2 traktor, továbbá egy kisteherautó áll rendelkezésükre a szemétbegyűjtéshez. A járművek többsége környezetkímélő, modern gép, megfelelnek az Euro 5-ös/6-os normának. A komáromi vállalat jelenleg 50 alkalmazottnak biztosít munkát. Nemcsak Komáromban, hanem csaknem tucatnyi környékbeli településen is ők végzik a szemétszállítást.
Túl magas szemétdíj?
Komáromban 2013. január elsejével emelték a szemétdíjat, a korábbi 18,50 euróról 27 euróra, jelenleg is ennyi az illeték. Az emelés után többször is hallani lehetett, túl magas a szemétadó, csökkenteni kellene. Ami tény, hogy még a megemelt illetékből befolyó pénz sem fedezi teljes mértékben a szemétszállítás költségeit, mivel az lakosonként nagyjából 34 euróra rúg, tehát a városnak hozzá kell fizetnie.
A régió járási székhelyein van ahol kicsit több, másutt kicsit kevesebb az éves szemétdíj. Léván 25 euró, Érsekújvárban 23 euró, Dunaszerdahelyen 28,1 euró, míg Vágsellyén 28,5 euró. A valós költségek azonban mindenhol magasabbak, vagyis a városi kasszából pótolnak hozzá. Ebben a tekintetben Komárom jól áll, hiszen itt 34 euró/fő a szemétszállítás valós költsége, míg Érsekújvárban (46,55 euró), Dunaszerdahelyen (45,11 euró) és Léván (41,75 euró) ennél jóval magasabb.
Patus Sándor szerint a szemétdíj csökkenésére akkor van reális esély, ha csökken a vegyes hulladék mennyisége, ami által az elszállítás és tárolás költségei is csökkennek. Ezt a szelektív gyűjtés növelésével lehetne elérni, ami viszont a lakosok hozzáállásától függ – fűzte hozzá. Minimálisnak tartja annak esélyét, hogy a 2017 utáni 5 éves időszakra egy vállalat a jelenleginél olcsóbban vállalná a szemétszállítást, a nagy nemzetközi vállalatok a 2012-es közbeszerzéskor a Clean Citynél jóval magasabb árat szabtak.
Az új városvezetés 3 hónappal ezelőtt egy lapunkban is közölt levélben jelezte, nem tervezik, hogy a város a jelenleginél nagyobb összeggel járul hozzá a szemétszállítás anyagi terheihez, mivel ez csak más fontos fejlesztési célok rovására történhetne. Helyette az egész rendszert kívánják átgondolni, hatékonyabbá és olcsóbbá tenni, nagy hangsúlyt helyezve a szelektív hulladékgyűjtésre, a lakosok motiválására. Az átalakítás után nyílhat lehetőség a díjak mérséklésére – áll a városvezetés lakossági felvetésre adott válaszában.
Miért öntik egybe az osztályozott hulladékot?
Tavaly ősszel részletesen foglalkoztunk a szelektív hulladékgyűjtéssel. Mint rámutattunk, Komárom városának van hova fejlődnie ezen a téren, és meg kellene találni a módját annak, hogy jobban ösztönözzék a lakosokat a szeparálásra. Gútán például, ahol 17,60 euró/fő a szemétdíj, akár ez az összeg is a felére csökkenhet annak, aki egész évben megfelelően osztályozza a hulladékot. Járásunk második legnagyobb városában ezt azért is megtehetik, mert az önkormányzatnak szép bevétele származik a szeparált hulladék értékesítéséből. A gútai bevétel az elmúlt években minimum duplája, de előfordult, hogy négyszerese is volt a háromszor akkora Komároménak. Ez annak is köszönhető, hogy Komárom két éve nem tudja értékesíteni a műanyaghulladékot, ezért egy ideje a harcsási gyűjtőudvarban halmozódnak a PET-palackok. Ha sikerülne jobban beindítani a válogatott hulladékgyűjtést, illetve annak értékesítést, az innen származó nagyobb bevételből például lehetne kipótolni a szemétszállítás költségeit, azaz akár a szemétdíjat is csökkenteni.
Több olvasónk is panaszkodott, hogy észrevételeik szerint a szelektív hulladékot begyűjtéskor gyakran egybeöntik, és nem értik, mi értelme van így a szeparalásnak. Patus Sándor ezzel kapcsolatban azt mondta, ha a szemétszállítás során a vállalat munkatársai azt tapasztalják, hogy a szelektált hulladék számára kijelölt kukákba másfajta szemetet is öntöttek a lakosok, akkor ezen tárolók tartalmát már nem öntik az osztályozott hulladékot gyűjtő járműbe, hiszen az egész szállítmány tönkremenne. Ilyenkor azt már egy vegyes hulladékot szállító kocsival gyűjtik be, a lakosok valószínűleg ezt kifogásolták. „Erről a sajnálatos jelenségről azok a fegyelmezetlen polgárok tehetnek, akik figyelmen kívül hagyják a feliratokat a konténereken, nemtörődömségükkel pedig tönkreteszik az addig szelektíven gyűjtött hulladékot az egész kukában“ – fűzte hozzá.
Szétdobálják a szemetet a turkálók
További gyakori panasz, hogy a hulladéktárolók környékét rendszeresen szeméthegyek csúfítják. Ezért nagyrészt a turkálásból élők a felelősök. Az elmúlt időszakban itt egy új jelenség is felütötte a fejét, többen Magyarországról jönnek át kerékpárral és kifejezetten sörös és üdítős dobozok után kutatnak, mivel ezeket pénzért átveszik az egyik üzletlánc dél-komáromi áruházában. Sajnálatos, hogy a turkálás közben sokszor – tisztelet a kivételnek – szétdobálják a kukák tartalmát. Itt mindenképpen segítene a városi rendőrség fokozottabb ellenőrzése – értett egyet az osztályvezető és a hulladékszállító vállalat vezetője.
Felvetésünkre, hogy Gútán azt tervezik, zárhatóak lesznek a lakótelepi hulladéktárolók, ahová csak az érintett lakosoknak lesz kulcsuk, Patus Sándor azt felelte, ezek kisebb, zárt közösségek esetében működhetnek, minél nagyobb azonban egy város, annál kevésbé. „A Komárom méretű városokban viszonylag sok olyan ember él, akinek a léte függ a szeméttárolóktól, és ők mindent megtesznek azért, hogy bejussanak. A leggyakoribb példa a lakat vagy zár pillanatragaszóval történő eltömése, amit zárcsere, illetve akár több száz kulcs cseréje követ. Ha ez néhányszor megismétlődik, gyorsan megunják a lakosok, és inkább feladják a harcot, így nyitva marad a hulladéktároló. Természetesen vannak elektronikus megoldások, pl. kártyás rendszer, ehhez viszont villanyáramot kell juttatni a konténerállomásokhoz, továbbá nagyon költséges megoldás“ – fejtette ki a városi hivatal illetékese.
Sok a panasz, de sokszor a lakosok a bűnösök
A szeméthegyekért azonban a komáromiak is felelősek, hiszen rendszeresen előfordul, hogy például egy-egy lakásfelújítás után a lakosok a kukák mellé pakolják a régi bútorokat, az öreg vécét, a feleslegessé váló holmikat. Amennyiben kisebb mennyiségű hulladékról van szó – nagyjából két utánfutónyiról – , ezt a harcsási gyűjtőudvarba nyugodtan el lehetne szállítani, az éves szemétdíjat fizetők ingyen megtehetik, csupán némi szervezést igényel. Ha nagyobb mennyiségű építési törmelékről van szó, akkor egy konténert lehet kérni, persze ez már nincs ingyen.
A vállalat a szerződés értelmében köteles a begyűjtéskor a kukák 5 méteres körzetét is kitakarítani, más napokon azonban ez nem lenne feladata. Mint azt a hulladékszállító vállalat vezetője elmondta, ennek ellenére megteszik ezt bármelyik napon, ha jelzés érkezik hozzájuk, ám az elszomorító, ha reggel felszámolnak egy kisebb szemétkupacot, de délutánra újra megjelenik. Megemlítette, számtalan trükkel találkoztak már, például amikor hatalmas betondarabokat rejtenek el a szemétbe, ezzel pedig euróezrekben mérhető károkat okozhatnak a szállítójárművekben. Rengeteg fotó is dokumentálja a legdurvább eseteket, előfordult például, hogy valaki a belvárosi parkban „lomtalanított“, óriási hulladékhegyet hordva össze.
Előfordul, hogy a családi házak tulajdonosaitól olyan reklamációk érkeznek, hogy nem ürítették ki a kukájukat a kijelölt napon, ám az esetek többségében kiderül, hogy a panaszosok egyszerűen elfelejtették kitenni a kukájukat. A hulladékszállító cég jelenleg fotókkal védekezik az ilyen megalapozatlan panaszok ellen, a jövőben pedig a gépjárműben elhelyezett videokamerával is igyekeznek igazolni, hogy megfelelően végzik munkájukat. Farkas Mária arra is rámutatott, nem egy olyan komáromi vállalkozó akad, aki rendszeresen több zsáknyi szemetet tesz ki a teli kuka mellé, de arra nem hajlandó, hogy esetleg nagyobb szeméttárolót rendeljen és azért fizessen.
„Mi is követünk el hibákat, de ezek a város tisztasága szempontjából eltörpülnek amellett, amit a lakosok egy részének lustasága, nemtörődömsége okoz“ – mondja a Clean City vezetője, hozzátéve, évente több mint 100 autónyi hulladékot szállítanak „ingyen“, azaz olyan lakosok, vállalkozók után, akik a kukák mellé rakják az ilyen-olyan hulladékot. Megjegyezte, Nyugat-Európában, például Ausztriában egyáltalán nem fordulnak elő ilyen esetek, már kialakult a kultúrája. Ugyanakkor hozzáfűzte, találkozott olyan véleményekkel is, hogy hasonló méretű szlovákiai városokhoz képest Komárom és lakossága még viszonylag jól áll a szemetelés, illetve a város tisztasága terén.
Mindkét általunk megkérdezett szakember egyetértett abban, a változás kulcsa a fejekben van, elsősorban egyes lakosoknak kellene felelősségteljesebben hozzáállni a „szemét-ügyhöz“. Hosszú távon neveléssel – óvodáktól a középiskoláig – lehetne elérni, hogy megváltozzon a közösség egy részének hozzáállása. Az is segíthet, ha a rendszerető többség aktívabban lépne fel, ha szemetelést észlel, de a városi rendőrség fokozottabb ellenőrzése is eredményeket hozhatna.
– Csaba Ádám –
A lakossági hulladék elszállításának harmonogramja heti bontásában:
Hétfő: IV. lakótelep, Vársor, Belső körút, V. lakótelep, VI. lakótelep, I. lakótelep, II. lakótelep, Bauring lakótelep, Új- és Öreg-Bene családi házas övezet, Gadóc
Kedd: VII. lakótelep, III. lakótelep, Klapka lakótelep, belváros, V. lakótelep és a Klapka lakótelep közti családi házas övezet (Nap utca, Hold utca és környéke), Erzsébet-sziget (Platánfa sor)
Szerda: Külterületek: Őrsújfalu, Szentpál, Vadas, Cserhát, Kava, Kis-Izsa
Csütörtök: A lakótelepek ugyanúgy mint hétfőn, csak a Bene helyett a Singellő családi házas övezet
Péntek: A lakótelepek ugyanúgy mint kedden, továbbá Gyulamajor, Harcsás, Kabátfalu, Erzsébet-sziget szűk utcái (kisméretű teherautóval)
Sokan bírálják az új hulladéktörvényt
A hulladékgazdálkodásba a nemrégiben elfogadott, de sokat bírált új törvény hoz változást. A minisztérium azt állítja, az önkormányzatok a jövőben már csak a vegyes hulladék elszállításáért fizetnek majd, azonban a bírálók arra mutatnak rá, hogy az osztályozott hulladék összegyűjtését is a városoknak, falvaknak kell megoldaniuk, ami költségekkel jár. A gyártók csak egy átalány összeget fizetnek majd az önkormányzatoknak ezért, a valós költségek azonban ezt meghaladják majd – vélik a kritikusok, akik szerint mindez a szemétdíj emelkedéséhez vezet majd.
Patus Sándor úgy vélte, bár látszódik a jószándék a jogszabályban, az kérdéses, hogy a gyakorlatban hogyan fog megvalósulni, tekintettel a kialakuló monopolhelyzetre. „Az viszont szomorú, hogy a törvényalkotók teljesen figyelmen kívül hagyták a falvak és városok kérését, miszerint az illegális lerakat felszámolási költségei ne az önkormányzatokat sújtsák – ahogy ez sajnos eddig is volt –, hanem a telek tulajdonosát, amelyiken az illegális hulladéklerakat keletkezett“ – értékelt röviden az osztályvezető.