Elhanyagolt utak, hiányzó buszjáratok, felújításra váró iskolai épületek – gondolta volna, hogy mindezekért a megye felel? Viszonylag sok embert közelről érintenek a megyei önkormányzat döntései, a lakosság nagy része azonban nincs tisztában hatásköreivel, és a megyei képviselők neve is ritkán cseng számukra ismerősen.

A regionális politika nem igazán foglalkoztatja az embereket. A többség így gyakran csak a választások közeledtével szembesül azzal, hogy a helyi önkormányzatok és az országos kormányzat között egy köztes lépcsőfok is létezik, ez pedig nem más, mint a megyei önkormányzat. A jelenleg is érvényben lévő hatásköreit hosszú politikai huzavona után 2001 jelölte ki a parlament. Ekkor jött létre a nyolcmegyés közigazgatási rendszer, amelyet a lakosság a mai napig nem szokott meg, ez pedig a korábbi választási részvételi arányokon is megmutatkozik – a többi választáshoz képest a legalacsonyabb a szavazók száma. Az, hogy kevés figyelem irányul a megyére, a politika iránti érdektelenség számlájára is írható. Az emberek többsége ritkán fordul meg a megyei hivatalokban, ezért nem is érdekük megismerni a megyei jogköröket, a megyeelnökök nagy része pedig nem veszi a fáradtságot, hogy megismertesse feladatköreit.

Tokár Géza politológus szerint a szlovákiai megyerendszer megítélésén az sem segít, hogy nem természetes régiókból alakították ki őket, semmilyen identitáshoz nem kapcsolható a létük. Éppen ezért igény lenne a változtatásra, ha akadna politikai akarat is – az viszont károsan hatna a szlovákiai magyarságra, ha a régi, 3+1-es rendszert állítanák vissza a lehető legnagyobb megyékkel. A szakember hozzátette, a kevés figyelem azzal is jár, hogy azt sem kérjük számon a megyéken, mit tesznek a saját, szűk értelemben vett környezetükért.

Kórházak irányítói, utak karbantartói

Pedig sok, az emberek életét közvetlen befolyásoló kérdésben a megyei önkormányzatok döntenek. A költségvetés jelentős hányadát az oktatásra fordítják, a megyéhez viszont csak a középiskolák tartoznak, az alapiskolák fenntartása a helyi önkormányzatok feladata. A megye a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakmunkásképzők fenntartásához járul hozzá – ezek működési költségeit biztosítja, és ha kell, modernizálja az épületeket. A képviselők arról is dönthetnek, hogy a következő éven nyíljon-e magyar első osztály, vagy bizonyos gimnáziumokban kevesebb osztályt nyissanak-e. Megyei hatáskörbe tartozik a kulturális intézmények zöme is. A megyei önkormányzat dönthet például a színházak által benyújtott pályázatokról és arról, kapnak-e plusztámogatást. De hozzá tartoznak a múzeumok, a képtárak és a könyvtárak is.

A másik fontos terület a közlekedés – a megye felel ugyanis a másod- és a harmadrendű utakért. A felújításuk, télen a hóeltakarítás és a kátyúzás is az ő feladatuk. Az első osztályú utak esetében ezt az állam végzi, az utcákon pedig a helyi önkormányzat. Esetenként bonyolíthatja a helyzetet, ha olyan útszakaszok felújításáról, vagy az útvonalon történő egyéb átalakításról van szó, amelyeknél megyei és állami fenntartású utak futnak össze. Ilyen például a Komáromból Érsekújvárba tartó 64-es út és a Párkányba tartó 63-as út kereszteződése is, ahol nagy szükség lenne egy körforgalom kialakítására. Ezen kívül a megyék engedélyezhetik egy-egy helyközi buszjárat indítását vagy törlését, és ők folyósítják a járatok fenntartásához szükséges kiegészítő támogatást is. A nyugdíjasotthonok és a szociális otthonok többsége is a megyéhez tartozik, a magán intézmények megnyitását is ők hagyják jóvá. Nem mindegy, hogy ezekben az otthonokban mennyi a férőhely, és milyen színvonalú az ellátás, és az sem, melyik megyében engedélyezik a megnyitásukat, ezzel munkahelyet teremtve a helyieknek, és közelebbi elhelyezkedést biztosítva az időseknek. Továbbá a megyék tartják fenn az egyes egészségügyi intézményeket, például a kórházakat. Azt is ők döntik el, megbíznak-e valakit a kórház üzemeltetésével vagy saját hatáskörben intézik el.

Miből „főznek” Nyitra megyében

A megye bevételének döntő része a magánemberek és magánvállalkozók személyi jövedelemadójának egy részéből ered. Ezen kívül vannak saját, nem adó típusú bevételei – intézményektől és harmadik személyektől, illetékek vagy engedélyek után befizetett térítések formájában. A helyi önkormányzatokkal ellentétben ingatlanadót viszont nem róhat ki. Uniós támogatásban általában nem részesül, hacsak nem pályázik saját hatásköreikben lévő intézmények vagy hivatalok számára. Sokkal inkább jellemző, hogy a megye, mint fenntartó társfinanszírozza azon intézmények uniós pályázatait, amelyeknek alapítója, fenntartója.

Kevésbé ismert, hogy a megyéhez pályázni is lehet, mégpedig évente 4 témakörben. Kulturális tevékenységére adnak támogatást, évente összesen 220 ezer eurót osztanak ki erre. A helyi sporttevékenységet is támogatják szintén évi 220 ezer eurós kerettel. Újdonságnak számít a helyi turizmus és idegenforgalom fejlesztésére adott hozzájárulás – évente összese 220 ezer eurót különítenek el rá – a tanusítvánnyal rendelkező idegenforgalmi szolgáltatók részére. A műemlékek felújítására és karbantartására is benyújtható pályázat, erre évi 33 ezer eurót osztanak szét.

A 2015-ös megyei költségvetés 172 millió euró bevétellel számol, a kiadási oldalon pedig összesen 168 millió euró szerepel. Oľga Prekopovától, a Nyitra megyei elnök szóvivőjének tájékoztatása szerint tavaly több mint 3 millió eurót tettek ki a bérek, a hivatal működési költségei pedig 784 ezer euróba kerültek. A hivatalnak tavaly 222 alkalmazottja volt Milan Belica megyeelnökön és a két alelnökön kívül.

A magyarlakta régiókat is érintő döntések születtek

Nyitra megye önkormányzata rendszeresen hoz járásunkat érintő döntéseket. Az elmúlt időszakban például az őrsújfalusi Dafné szociális otthon bezárásához, illetve az ógyallai Magnólia otthonban pusztító tragikus tűzvészhez kapcsolódó döntések keltették fel leginkább a lakosság figyelmét. A komáromi kórház működésével kapcsolatosan is a megyei parlament határoz, az intézmény valószínűleg végre megkapja a belgyógyászati pavilon felújításának finanszírozására szánt pénzösszeget. Néhány útszakasz is felújításra kerül: az uniós Regionális Operatív Program támogatásával a nyár folyamán megújul a Tany és Csicsó közötti útvonal jelentős szakaszának burkolata. A megye saját költségvetéséből fedezi mintegy 18 kilométernyi megyei útszakasz, illetve négy közúti híd útburkolatának cseréjét: a Lakszakállas és Ekecs, valamint a Komárom és Zöldállás közötti utak egyes szakaszainak, illetve az utóbbi közút hídjának burkolata újulhat meg. Hamarosan az is eldől, hogy Nyitra megye társberuházója lesz-e a dunaradványi és a neszmélyi kompkikötők, illetve a két település közti kompjárat beindításának.

A Komáromi járásban idén a benyújtott pályázatok alapján több mint 33 ezer eurót osztottak szét kulturális támogatásként, ugyanennyit sporttevékenységek támogatására. A megye ezen kívül a gútai vízimalom felújítását 1900 euróval, Klapka tábornok komáromi szobrának rekonstrukcióját pedig 800 euróval támogatja. Tavaly a Szent András templom felújításába is beszálltak 1800 euróval.

Korábban többször előfordult, hogy a megye északi része aránytalanul több pénzt kapott a déli járásokhoz képest. A megkülönböztetés a megye stratégiai terveiben, és az uniós források lecsapódásában is visszatükröződött. Az utóbbi időben azonban némi javulás tapasztalható: mint ahogy azt Farkas Iván megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője ismertette, a Regionális Operatív Program (ROP) forrásainak felhasználását tekintve például viszonylag már kiegyensúlyozott volt a helyzet. A szakterületek némelyikén a fejlesztések többsége a déli járásokban valósult meg, ami az elmúlt időszakhoz képest jelentős előrelépést jelent.

Változást kívánna a megye kétnyelvűséghez való hozzáállása is: a napokban induló megyei hivatalos lap ugyan a magyar településeken kiegészül majd magyar fordított anyagokkal, a weboldaluk, ill. a turisztikai és tájékoztatási céllal elkészített kiadványaik azonban a legtöbb esetben csak szlovák nyelven elérhetőek. Ha utóbbiak esetében van is többnyelvű változat, az angol és a francia nyelv mellett a magyart a 15 fős MKP frakció többszöri javaslata ellenére sem kezelik prioritásként. Járásunkból 8 képviselőt választottak a megyei parlamentbe, közülük 7 az MKP színeiben indult, 1-et pedig a jobboldali pártok mellett a Híd is támogatott. A testületben a Smer és a KDH koalíciójának 32 képviselője jelenti a „kormányzó“ többséget.

Közelebb, még közelebb

Farkas Iván képviselőnél az iránt is érdeklődtünk, hogyan lehetne közelebb hozni a megyéket az emberekhez. A képviselő elsősorban a helyi média és a helyi lapok fontos támogató szerepére hívta fel a figyelmet. „A  Nyitra megyei lapban nem feltétlenül jelenik majd meg a Komáromi járást képviselő megyei tisztségviselő meglátása“ – tette hozzá. Elmondása szerint a viszonyokat hűen tükrözi egy tavalyi eset is, amikor javaslatot tett arra, hogy a megye által finanszírozott helyközi autóbuszok hátulján és oldalán diszkréten szerepeljen a megye címere és egy kétnyelvű felirat, miszerint a megye támogatásával működnek ezek a járatok. Ily módon az utazóközönség is szembesült volna azzal, hogy a megyei támogatásnak köszönhetően utazhat olcsóbb menetjeggyel. A megyei képviselő-testület szlovák koalíciós többsége azonban a javaslatot leszavazta.

A megyeháza Nyitrán

Ennyit tudunk

Egy rövid felmérést végeztünk a komáromi járókelők körében. 15 embert szólítottunk meg az alábbi kérdésekkel: 1. Melyik megyéhez tartozik a Komáromi járás? 2. Ki a megyeelnök? 3. Meg tud-e nevezni legalább egy megyei képviselőt? 4. Mondjon legalább egy megyei hatáskörbe tartozó területet!

Nyitra megyével a megkérdezettek közül mindenki tisztában volt, míg Belica nevét 4-en tudták megmondani. Megyei képviselőt 5-en tudtak megnevezni – egy kivételével mindannyian komáromi képviselőket neveztek meg. Az utolsó kérdésre pedig szintén 4-en adtak helyes választ. Érdekesség, hogy a középiskolákat mindegyikük megemlítette.
Sztankó Annamária