A magyar kormány ötmilliárd forintos gazdaságélénkítő csomagot hagyott jóvá felvidéki kis- és középvállalkozók támogatására. A pályázat részleteit helyi vállalkozók előtt a támogatási rendszer társadalmi kommunikációjáért felelős Baross Alapítvány múlt héten ismertette Komáromban.

A Magyarországról érkező gazdaságfejlesztési csomag felhasználásának alapját az idén felújított Baross Gábor Terv (BGT) képezi. A dokumentum azzal a szándékkal született meg még 2014-ben, hogy elősegítse Dél-Szlovákia gazdasági fejlődését, és megjelölje azokat a kitörési pontokat, melyekre a jövőben építeni lehet. „Ezekhez a kitörési pontokhoz és célokhoz rendel most forrásokat a magyar kormány gazdaságfejlesztési csomagja“ – közölte a komáromi fórumon Farkas Iván, az MKP alelnöke, a Baross Gábor Terv szerkesztőbizottságának elnöke.

Legfeljebb 15 ezer euró

A pályázat lebonyolításáról és az elbírálás menetéről egyelőre keveset tudni. Annyit azonban igen, hogy – 30 százalékos önrész mellett – legfeljebb 15 ezer eurós támogatási összeg nyerhető el. Iván Tamás, a Baross Alapítvány ügyvezető igazgatója a komáromi régió vállalkozói számára tartott találkozón elmondta azt is, hogy az október első napjaiban induló pályázatra (már lehet pályázni!) Pozsony és Kassa kivételével Szlovákia valamennyi magyarlakta járásából – így tehát a Komáromi járásból is – lehet jelentkezni. Iván Tamás hozzátette, a két nagyváros azért nem szerepel a többi között, mert ezúttal kifejezetten a vidékfejlesztésre kívánnak összpontosítani.

Lapunk nem hivatalos forrásból úgy tudja, az ötmilliárd forintos, vagyis több mint 16 millió eurós támogatást két fő kategóriában, az agrár- és a kkv-szektor (kis- és középvállalkozások) között fele-fele arányban osztják majd szét – és alapvetően eszközvásárlásra fordítható. Információink szerint a pályázat a klasszikus mezőgazdasági ágazatok mellett borászattal, méhészettel foglalkozó, illetve ültetvényeken, fóliasátrakban termelő kisgazdák számára is elérhető lesz.

„Csókosok“ kizárva?

A részletes pályázati feltételeket majd csak a pályázati kiírás tartalmazza, erre a célra külön internetes oldalt hoznak létre. A kiírás október elejére várható, a pályázat határideje pedig október 20-a. Nyitott kérdés ugyanakkor, hogy pontosan kik – milyen összetételű testület – bírálja el a beérkezett pályazatokat. Az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre Iván Tamás azt felelte, a feladatot egy olyan független szakmai csoport végzi majd, amelyben magyarországi és szlovákiai szakemberek is helyet kapnak.

Noha az MKP és a Baross Alapítvány közti személyi átfedéseket kár lenne tagadni, annak a lehetőségét, hogy pártpolitikai alapon történjen a pénzosztás, Menyhárt József kizárta. Az MKP elnöke úgy fogalmazott, örül annak, hogy egy független testület, és nem a Baross Alapítvány vagy pártja valamely szerve lett megbízva a támogatások elbírálásával, hiszen így nem merülhet fel annak a gyanúja, hogy az MKP saját holdudvarának és csókosai között ossza el a pénzt. A pártatlanságra olyannyira figyelnek, hogy még a pályázatok kezelését is magyarországi irodahálózatra, a Miniszterelnökség alá tartozó Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-re bízták. Menyhárt József szerint amennyiben a gazdaságélénkítő program, melyet csaknem két tucat helyszínen mutatnak be a Felvidéken, sikeres lesz, a későbbiekben további támogatási formák, hitelkonstrukciók is elérhetővé válhatnak a felvidéki vállalkozók számára.

Mit szól ehhez Fico?

A felvidéki vállalkozók és gazdák támogatására érkező pénzcsomag nem minden előzmény nélkül érkezik Dél-Szlovákia régióiba: korábban a magyar kormány Vajdaságban és a Kárpátalján is indított hasonló gazdaságfejlesztési programot – a felvidékinél mindkét esetben jóval nagyobb keretösszeggel. A kárpátaljaiaknak húszmilliárd, a vajdaságiaknak ötvenmilliárd forintos pénzcsomag jutott (ebből húszmilliárd vissza nem térítendő támogatás). Szó volt azonban arról, hogy Erdélyben is hasonló támogatási rendszer indul be, ám ebből a mai napig nem lett semmi. A Magyar Nemzet információi szerint azért nem, mert a román kormány, amikor értesült róla, hogy Orbánék etnikai alapon osztanak pénzt Romániában, azzal állt elő, hogy ötvenszázalékos adót vetnek ki a támogatásokra.

Azt, hogy a szlovák kormány hogyan reagált a Felvidékre érkező pénzcsomagra, okozott-e a két állam között ez nézeteltérést, nem tudni. Menyhárt József, az MKP elnöke sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta az ezzel kapcsolatos felvetéseket. Mint mondta, erről a szlovák felet kellene megkérdezni. Az mindenesetre beszédes, hogy a kormánypárti Híd elnöke, Bugár Béla korábban a szlovák belpolitikába való beavatkozásnak nevezte a felvidéki magyarok efféle támogatását. A Magyar Nemzet értesülései szerint Bugárnak, aki a magyar kormánypárttal közismerten nem ápol felhőtlen viszonyt, nem tetszett, hogy „nem vették be a buliba“, ezért arról szerette volna meggyőzni Ficót, akadályozza meg a pénzcsomag érkezését. Ha így történt is, a jelek szerint a magyar kormány megtalálta a kiskapukat.

Langschadl Mátyás

(Cikkünk a Delta szeptember 25-i számában jelent meg.)