Az elkeserítő foglalkoztatási adatok kapcsán gyakran merül fel a kérdés, mi nyújthat megoldást térségünk gazdasági megerősödésére? Elhangzik a turizmus bővítése is, mint lehetséges kitörési pont. De milyen lehetőségek rejlenek az ágazatban, és hol tartunk most? Ennek jártunk utána.

A Nokia-Microsoft távozása újra adott egy figyelmeztető jelzést, hogy térségünk munkaerőpiaca átalakulóban van. A szakemberek meglátása szerint a nagyobb hozzáadott értékkel működő ipari ágazatok fejlődhetnek még, de ugyancsak csábító lehetőség a felfutóban lévő ágazatok erősítése. Ezek között leggyakrabban a turizmust említik, mivel a szűkebb és tágabb értelemben vett térségünk is bőven kínál lehetőségeket. Bár a földrajzi, történelmi és kulturális adottságok megfelelő alapot kínálnak, egyelőre a komáromi régió nem tud mit kezdeni ezzel. A tények azt igazolják, hogy a közelben is vannak sikeres turisztikai célpontok, ahol az évente megforduló több ezer turista nagyon sok családnak biztosít közvetve, vagy közvetlenül munkát. Komárom a fejlesztések terén megtorpant, ami az egész régiót befolyásolja. Nem tiszták a turizmus felfuttatásával kapcsolatos szándékok, hiányoznak a fejlesztési pénzek, a turizmussal kapcsolatos döntések rendszertelenül születnek. Az átutazó turisták száma némileg bővül, azonban nem tudjuk őket hosszabb időre itt tartani. Ez alól kivétel a pati fürdő, ahol a 2009-es mélypont után fokozatosan növekszik a vendégek száma.

A lehetőségeket nem tudjuk készpénzre váltani

A turisták érkezésével kapcsolatosan Köles Józsefet faggattuk, aki az egyik legnagyobb beutaztatással foglalkozó szlovákiai utazási iroda, a Hepex munkatársa. Meglátása szerint az átutazók száma ugyan némileg emelkedett, azonban a turizmus fejlődése stagnál Komáromban. „A gond az, hogy nincs miért jönni. Ha lenne program, akkor jönnének a turisták. Lehet az akár egy kutyakiállítás, ahogy azt láthatjuk a déli oldalon, amikor megtelnek a szállásadó helyek” – mutat rá a szállásközvetítésben jártas szakember.

Arra is felhívja a figyelmet, hogy az ideérkezőknek igazából nincs okuk hosszabb időre maradni. Fontosnak találná a fürdő fejlesztését, mivel azzal a szezonban megtelhetnének a szálláshelyek, beindulhatna a bővülés. A fürdőkínálat terén a szomszédos városok jelentősen Komárom előtt járnak, azonban Köles szerint nemcsak a termálvízre, hanem annak gyógyító hatására kéne helyezni a hangsúlyt. „Egy korábbi bevizsgálás azt igazolta, hogy a komáromi forrás gyógyító hatása a pöstyéni vízzel vetekszik. Ez azonban kihasználatlanul marad. Amennyiben volna egy elfogadható színvonalú fürdő, akkor tapasztalataim szerint a meglévő szálláshelyek játszva megtölthetőek lennének a szezonban. Nagymegyeren, Párkányban vagy Podhájskán sokszor vadászni kell a helyekre.”

Köles összehasonlításképpen a szomszédos városokat említi. Nagymegyeren vagy Párkányban nagy hagyománya van a fürdőzésre épülő turizmusnak, de érdemesnek találja megvizsgálni Dunaszerdahely példáját. „Pár évvel ezelőtt még Komárom mögött voltak, aztán belevágtak a fürdő fejlesztésébe. Azóta közel ötször annyira bővült náluk a szállásadó ágyak száma, és vannak időszakok, amikor gond szabad helyet találni. Ami a legfontosabb, azt halljuk a helyi kis panziók tulajdonosaitól, hogy évről évre bővítenek egy kicsit“ – mondja a részleteket Köles. Hozzáteszi, a hosszabb időre maradó turista sok új lehetőséget is teremt, a megnövekedett tömeggel más szolgáltatások forgalma is bővül. „Ha nálunk is nagyobb volna a mozgás, akkor nem tengődne az Európa szálló, hanem sorban állnának a befektetők.”

A Hepex munkatársa rendszeres résztvevője a nemzetközi turisztikai kiállításoknak. „Komáromnak jó a megítélése, létezik a történelmi városra épülő presztízse, azonban ezt nem tudjuk készpénzre váltani.” Tapasztalata szerint leginkább a csehek érkeznek hosszabb időre a régióba, de egyre növekszik az Észak-Szlovákiából ideutazók száma, akik keresik a fürdőzési lehetőségeket, és itt még nyelvi problémáik sem adódnak. A Magyarországról érkező turisták inkább csak egy napra ugranak be hozzánk, hosszabb tartózkodásra a hegyekbe mennek. Ugyanez a helyzet a kerékpáros turistákkal is, bár itt a gyorsan bővülő úthálózat miatt lehetőségek rejlenek. „A legtöbb kerekező Németországból és Ausztriából érkezik, ezért érdemes volna célzottan az ottani kerékpáros klubokat megszólítani.”

Köles úgy látja, Komárom esetében a kiadványok terén az elmúlt években volt némi előrelépés, többször kaptak anyagokat, azonban a régió és a város képviselete a turisztikai kiállításokon szinte láthatatlan, egyáltalán nincs jelen a város. „Tisztában vagyok azzal, hogy ez pénzkérdés, hiszen egy saját stand egy kiállításon akár 1500 euróba is kerülhet, azonban léteznek más megoldások. Nyitra megye minden jelentősebb kiállításon egy nagy területtel van jelen, és a megyéből jelentkező kiállítóknak ingyen biztosít helyet. Én magam mutattam be a komáromi hivatal képviselőit a megyei illetékeseknek, bízom benne, hogy ezt kihasználják. A megyei megjelenésen belül Komáromnak így saját standja lehet, ahol megjelenik a város arculata. Ez nagyon hasznos volna” – véli Köles József.

Hiányzik a szív, ami dobogna

Járásunk egyik sikeres turisztikai csomópontja a pati fürdő, ahol nemcsak nyáron, de a Wellness szállodának köszönhetően egész évben van forgalom. A két egység – a strand és a wellness – külön irányítás alatt van, de jól kiegészíti egymást. Boncsek Péter, a pati fürdő ügyvezető igazgatója arról számol be, hogy 2008-ban volt egy visszaesés a válságnak és az euró bevezetésének köszönhetően, mivel az némi drágulást hozott magával. „2009 volt a mélypont, azonban azóta fokozatosan bővül az értékesített szálláshelyek száma. Tavaly nagyon jó évet zártunk, idén még jobbra van kilátás. Természetesen itt a szállásokról van szó, mivel a strandra belépők száma nagyban függ az időjárástól, és az idei nyár nem volt túl szerencsés” – fejti ki a fürdő vezetője.

Boncsek Péter szerint hiányzik a régió motorja, amire a turizmus épülhetne. Hogy ez pontosan mi lehetne, azt ki kéne találni az illetékeseknek, de csak egy alapra jöhet a többi szolgáltatás. „Kell egy erősen dobogó szív, amire épül a test.” Komárom kapcsán a fürdőfejlesztésben nagy lemaradást lát, de szerinte a kulturális-szabadidős turizmus egy életképes kitörési pont lehet. „Itt van a vár és az erőd, persze azt fejleszteni kellene, de elmondhatnánk azt is, hogy Komárom a templomok városa, hiszen nagyon sok vallás megfér egymás mellett. Fesztiválok is segíthetnének a tömeg idevonzásában.” A turizmusban jártas ügyvezető szerint a régiónak ki kellene alakítani egy erős saját védjegyet, divatosabban szólva „brandet”. Ilyen lehetne a „Duna mente”, vagy más hasonló megjelölés, amit a turisták könnyen tudnak értelmezni.

Arról is érdeklődtünk, hogy mennyi helyi vállalkozás tud rákapcsolódni a pati fürdőbe érkező turistákra? „Sajnos nem túl sok olyan helyi termék – akár élelmiszer, akár más jellegzetes ajándéktárgy – van, amire építeni lehet, pedig akár ingyen is árulhatnák nálunk. Talán azért is vannak kevesen, mivel kicsi a piac, nem éri el a kritikus tömeget, ezért nem tartja el őket. Ha viszont beindulna a fejlődés, meglenne a motor, ami a régiót hajtja, akkor biztosan sokan tudnának erre építeni” – fejti ki Boncsek.

A turisták száma emelkedik

Komáromban nem látható a turisztika fejlesztésének koncepciója, így nehéz stratégiáról beszélni. Az erőd felújítására fokozatosan pályáznak, azonban a sok kisebb, egy esetben nagyobb (300 ezer eurós) tétel csupán szépségtapasznak számít. Tavaly 40 ezer eurós éves büdzsével beindult az új Turisztikai Információs Iroda a Klapka téren, azonban működése egyelőre még alakulóban van. A betérő turisták száma növekszik, de kevés az információs anyag, a szolgáltatásaik – nyitva tartás, ajándéktárgyak értékesítése – rugalmatlanok. A helyi információs iroda a dél-komáromi társával összehasonlítva egészen más ligában játszik.

Az erőd látogatottsága viszont pozitív irányba mozdul, idén bővült a látogatók száma tavalyhoz képest. Nagyjából évi 6-7 ezer turista jut be a 2004 szeptemberétől nyitva tartó várba, háromnegyedük szlovákiai és cseh vendég, 20 százalékuk Magyarországról érkezik, a maradék a világ más részeiről – tudtuk meg a városi hivatal illetékes osztályán. Tavaly 6386-an látogatták, de idén szinte minden hónapban többen jöttek, mint 2013-ban. Jellemzően májusban kíváncsiak a legtöbben az erődre, idén 2189-en érkeztek ekkor, ez a szám kimagasló a többi hónaphoz viszonyítva.

Az észak-komáromi erőd látogatottsága:

Az erőd viszont viszonylag rugalmatlanul látogatható, az épületek állagának köszönhetően csak idegenvezetővel lehet belépni keddtől péntekig, naponta három alkalommal. Főszezonban szombat-vasárnap is kétszer látogatható, de nagyobb csoportok időpontot is egyeztethetnek öt nappal az érkezés előtt.

A lehetőségek skálája adott, a helyi adottságokat és a turisztikai trendeket is ki lehet olvasni, azonban a szakemberek egybehangzóan azt jelzik, hogy kellenek a jól látható célok és tervek a turizmus terén. Ehhez szükséges lenne egy régiós arculatot építeni, fokozatos tőkebevonással, pályázati pénzekkel az ágazatot fejleszteni. Ha a szív dobogni kezd, az gazdaságilag sokat hozhat az egész régiónak.

Keszegh Béla