Komárom épített örökségének érdekes történeteit bemutató sorozatunkban most „felmászunk” a víztoronyba, és amikor letekintünk, elképzeljük, hogy ott áll a ráckert, tele illatozó orgonákkal, szerelmespárokkal és természetesen futballal. Már csak azért is, mert ez volt a Komáromi Football Club, vagyis a KFC első sportpályája. Azért a víztorony is mesél majd, erről a jellegzetes, romantikus stílusban emelt épületről is érdemes többet tudni. 

„A Gazda és a Megyercsi utca, valamint a Kis ér sor által határolt egykori gazda-negyed közepe táján, a volt temetődombon áll a város egyik jellegzetes építménye, az 1902-ben emelt, huszonnyolc méter magas víztorony” – kezdi Mácza Mihály történész. Terveit Zarka Elemér királyi építészmérnök készítette 1901 májusában. Az építkezés még abban az évben megindult. 1902. augusztus 15-én adták át. „A víztorony tövében épült a gépipari szakközépiskola épületegyüttese 1963 és 1972 között. Újabb szárnyépületét 1983 szeptemberében adták át rendeltetésének”.

Egy nagy gödör keletkezett

Az iskola mai épületegyüttese és a víztorony táján emelkedett egykor az a domb, ahol a városban megtelepedett szerbek, azaz rácok a XVII. században temetőt létesítettek. „Később a katolikus lakosok is ide temetkeztek, főleg miután a jezsuiták beépítették a Szent András-templom körüli temető helyét. Amikor 1772-ben a Szent János-templom melletti temetőben is megszűnt a temetkezés, itt volt a város egyetlen katolikus temetője, a mai katolikus temető megnyitásáig” – tudatja Mácza Mihály, majd azzal folytatja, hogy a katolikus temető mellett létesült az új ráctemető, akkor már nem a temetődombra temetkeztek. Ezután a régi rác- és katolikus temető dombját agyagkitermelésre kezdték használni, helyén így fokozatosan egy gödör keletkezett, amelyet 1879-ben szemétlerakó helynek jelölt ki a városi tanács. A gyommal benőtt szeméttelepet azután 1905- és 1906-ban megtisztították az 1900-ban alakult Komáromi Football Club, a KFC lelkes tagjai és pártfogói, akik itt hozták létre sportpályájukat, és építették fel a klubházukat. Ez az úgynevezett ráckerti sportpálya a hatvanas évek elején szűnt meg, amikor a vár melletti katonai gyakorlótéren a mai új stadion létesült” – sorolja a történész.

A ráckertben

A ráckert 1900-ban nyitott – tudtuk meg Mácza Mihálytól – amikor megalakult a KFC. Először nem is kellett körbekeríteni, be volt nőve növényzettel. Később azután bekerítették, és felépült a sportpálya. A ráckertben félkör alakban voltak orgonabokrok, mintegy a kerítés részét képezték.

Komáromi Ressl János Ráckerti orgonák című, 1971-ben megjelent regénye Ivanics Magda és Berényi József kalandos szerelméről szól, miközben bebarangolhatjuk Komárom utcáit, tereit, folyópartjait. És a ráckertet. „Az észak-komáromi ráckerti pálya vaskerítése előtt már kora délután szorongott a közönség. A gyerekek fölkapaszkodtak a kerítés kőalapjára, onnan akartak belesni a pályára. A bejárattól nem messze karcsún nyújtózott a magasba minden mérkőzés néma szemlélője, a víztorony, de nemcsak mérkőzéseket látott, gyakran elnézte az orgonabokrokat, mikor az esti órákban egy-egy szerelmespár odatévedt. A hallgatni tudó torony megvédte őket a kíváncsi szemek elől” – olvasható a regényben.

Kakastollasokkal az állomásra

Hatalmas meccsek voltak a ráckertben, és micsoda focisták, meséli lelkesen egy idős komáromi, aki gyerekként, majd fiatalemberként a 40-es évektől egészen a 60-as évek elejéig kijárt az itt játszott mérkőzésekre. „Egyszer Pálenička hatot kapott Sárosi doktortól, pedig Pálenička volt akkoriban a legjobb cseh kapus. Sárosi doktor megkérdezte tőle: ››Hová akarod?‹‹, és oda rúgta, ahová a kapus mondta. Nagyon erős rúgásai voltak mindig a hálóba talált az akkori kemény, ››fűzős‹‹ labdával. Emlékszem, rengetegen jártak a ráckertbe a meccsekre, mindenki fontosnak érezte, hogy ott legyen. Amikor egy alkalommal a mieink legyőzték Gútát 24:0-ra, ki kellett hívni a magyar kakastollasokat, hogy az állomásig kísérjék a csalódott gútai szurkolókat. Ott voltam, láttam” – nyilatkozta.

Géppuska a víztoronyban

„A ráckertben nemcsak futballoztak, hanem nagy rendezvények helyszíne is volt. 1921-ben itt volt a magyar búcsú, ahová a gazdák az egész környékről bejöttek lovaikkal és nagyszabású, magyaros jellegű ünnepséget tartottak. Országos magyar énekkari találkozók is voltak itt. A széltől védett terület kiváló volt erre. Zengett a hang az egész területen. 1920-ban, vagy 1921-ben a kommunistáknak is volt ott egy nagy összejövetelük, a csehszlovák rendőrség a víztoronyban elhelyezett egy géppuskát, nehogy valami komolyabb baj történjen. Végül nem használták” – meséli Mácza Mihály történész.

A komáromi víztorony a maga nemében a legöregebb Nyugat-Szlovákia területén. Eredetileg egész Komáromot és Új-Szőnyt látta el ivóvízzel. Ma ugyan használaton kívül van, de biztonsági tartalékként továbbra is működőképes állapotban tartják. Bizonyos berendezéseket kicseréltek 1965-ben és 1966-ban, külsőleg 1973-ban újították fel.

Lesz egyszer kilátó?

A víztorony környékét néhány évtizedig elhanyagolta a város. 2014-ben kezdték felújítani, Keszegh Béla – akkor városi képviselő – kezdeményezésére, támogatók és önkéntesek hozzájárulásával. Összeszedték a szemetet, eltávolították a víztorony falfirkáit, tereprendezést hajtottak végre, bővítették a zöldet. Nem sokkal később a komáromi futball hőskorát megidéző emléktáblát is állítottak, a padokra pedig a leghíresebb komáromi labdarúgók nevei kerültek. A napokban készült el egy szabadtéri fitneszpark is a víztorony tövében – pályázati pénzből és a KOMVaK hozzájárulásával –, amely már csak az ünnepélyes átadásra vár.

A víztorony jelenlegi tulajdonosa a Nyugat-szlovákiai Vízgazdálkodási Vállalat (ZsVS). Pontosabban szólva az elmúlt években jogi vita tárgyát képezte, hogy a ’90-es évek végén, amikor a városhoz került a vízgazdálkodási rendszer, illetve néhány évvel később a KOMVaK megalakulásakor, valóban jogszerűen került-e át a víztorony tulajdonjoga a nyitrai székhelyű vállalathoz. Az elmúlt években több próbálkozás is volt a komáromi vízmű részéről, hogy visszaszerezze Komárom jelképes épületét, egyelőre ez nem sikerült. Úgy tudjuk azonban, továbbra is él a szándék, hogy a KOMVaK-hoz kerüljön a víztorony, és ahelyett, hogy üresen és kihasználatlanul álljon, a komáromiakat, vagy akár a turistákat szolgálja. Amellett, hogy kilátóként is használni lehetne, kiállításnak is otthont adhatna és szervesebb része lehetne a megújuló parknak.

Bárány János