Mi kérünk elnézést

Hogyan lesz egy eredetileg 1,2 millió eurósCsaba-Adam-e1430117563575 kölcsönből 3,3 millió eurós tartozás? A komáromi vízműnél ez megtörtént: késedelmi kamatok, egy-két kisebb, titokban aláírt hitelecske, vitatott többletmunkák elismerése kellett hozzá. És kellettek hozzá felelőtlen cégvezetők, rossz alapszabály, figyelmetlen felügyelőtanács, továbbá olyan képviselők, akiket a privatizációtól való félelem annyira elvakított, hogy két évig képtelenek voltak felfogni a valós problémákat, gátolták a változást, a vezetőcserét, az átvilágítást. És még jóindulatúak vagyunk, nem is tételezzük fel, hogy valakik szándékosan falaztak a rossz döntéseknek, és tudatában voltak annak, milyen szakadék felé tart a KOMVaK.

Azok a képviselők, akik máskor sokkal kisebb ügyekben, sokszor csupán formai hiányosságok miatt verik a tamtamot, törvénysértést, összeesküvést kiáltva, most félretették aggályaikat, és átvilágítás nélkül, nagyjából milliós nagyságrendben hagytak jóvá olyan vitatott követeléseket, amelyek nem biztos, hogy jogosak voltak – egy 600 ezer euróról szóló elismervényt például alá sem írtak az igazgatótanácsi tagok, csupán a korábbi igazgató. Az Olláry Viktort újraválasztók, a felügyelőtanács tagjai, akik az elmúlt két évben leginkább védelmezték a régi KOMVaK-vezetést (és így is szavaztak), tényleg nem érzik, hogy van egy hangyányi felelősségük? Legalább annyit megérdemelnének a komáromiak, hogy bocs, tévedtünk.

Még akkor is, ha ezen képviselők többségét valószínűleg egy kimondatlan cél vezérli, az, hogy a vízmű ne kerüljön az általuk meg nem nevezett vállalat tulajdonába. Évek óta egyértelmű utalások hangzanak el – most Fekete István beszélt a hideg és melegvíz egy céghez kerüléséről –, többen attól tartanak, hogy egy bizonyos vállalat privatizálja a városi vízműveket. Annak lehetősége, hogy bármilyen magáncég tulajdonrészt szerezzen a vízműben, a végrehajtás elindításával valóban reálisabbá vált, de ez éppen annak köszönhető, hogy ugyanezek a képviselők nem voltak hajlandók tudomást venni az előző, általuk támogatott cégvezetés hibáiról, és mindent elkövettek, hogy a régi garnitúra maradjon a vízmű élén, és semmi ne változzon.

A döntés mindenesetre megszületett, és felelőtlenség lenne egyértelműen kijelenteni, hogy a két rossz közül a rosszabbikat választotta a többség. Csak az biztos, hogy a kevésbé bizonytalant. Azt, amelyik az egyértelműen jogos követelések mellett elismeri a korábbi kétes ügyletek, kölcsönök, követelések jogosságát is, amiket egy bíróság akár jogtalannak is minősíthetett volna. Most már mindegy.

Ma abban bízhatunk, hogy további turpisságok nem derülnek ki, nincs több csontváz a szekrényben. Hogy pontosan milyen állapotban van a cég, arra majd a mélyreható független vizsgálat adhat választ, amelyet ezúttal szűk többséggel megszavaztak. Ráférne egy kis nyugalom a vízműre, lesz baja éppen elég azzal is, hogy a jelenlegi gondokat oldja, fizesse az adósságait, beleértve a mostani megállapodásból eredőket is. Ha ugyanis akár egy havi törlesztőrészlettel is késnek az elkövetkező 1-2 évtizedben, pontosan ugyanilyen helyzet állhat elő, mint most: végrehajtás indulhat, ha a HASS cég úgy gondolja.

Soha nem tudjuk meg, hova vezetett volna, ha végrehajtó bevonásával kezdődött volna meg a HASS követeléseinek rendezése. Elképzelhető, hogy a KOMVaK végül jóval kisebb összegű fizetéssel megúszta volna, ugyanakkor az sem zárható ki, hogy végül csődbe ment volna, és a komáromi vízszolgáltatás magánkézbe kerül.

Mivel városi tulajdonú cégről van szó, a korábbi felelőtlenségek utáni számlákat valamilyen formában biztosan a komáromiak fizetik majd.

Csaba Ádám főszerkesztő

Kapcsolódó cikk:

Végrehajtás nem, kétes százezrek igen

Top