Legutóbb közel két éve foglalkoztunk a komáromi lakótelepi parkolás áldatlan helyzetével: parkolóhelyek híján az autósok járdára, fűre, vagy éppen a forgalmat akadályozva állítják le kocsijukat. Azóta csak romlott a helyzet, még több autó van az utakon, miközben új parkolóhely gyakorlatilag nem létesült. Milyen lehetőségek vannak a súlyos gondok orvoslására? Parkolási szakértőt és a főépítészt kérdeztük.

Nincs gyors megoldás. Az autósok hozzájárulása nélkül viszont semmilyen nem lesz.

Kora este az egyik komáromi lakótelepen. Az egyik autós parkolni igyekszik, tesz egy kört a hétemeletes blokk körül, de nem talál másutt helyet, csak a füvön. Vagyis régebben fű volt ott, most már csak föld, esős időben sár. Egy arra haladó idősebb férfi odaszól a sofőrnek:

– Miért áll a fűre? Így tönkreteszi.
– Nincs szabad parkolóhely. Mégis hova álljak?
– Álljon meg az úton!
– Ha oda állok, nem férnek el a kocsik, ha félig a járdára, akkor meg a gyalogosok.
– Akkor álljon odébb 100 méterrel!
– Nézzen körül, lát bárhol egyetlen szabad helyet is?
– Ha később megnézi, biztos talál majd egy-kettőt.
– Komolyan gondolja, hogy az ablakból lesem majd, mikor ürül végre egy hely?

Két hét múlva találkozik a két szereplő. Ezúttal az idősebb férfi száll ki az autójából. Pont ott állt meg, ahol a szomszédja korábban, a füvön. Egy szó sem hangzik el, de ott lóg a levegőben: na ugye, hogy nincs parkolóhely.

Több autó ugyanannyi parkolóhelyre

Valószínűleg jónéhány hasonló eset történt már a komáromi lakótelepeken, bizonyára ennél durvább párbeszédek is elhangoztak. A lakótömbökben élők szeretnék leparkolni járművüket viszonylag közel a lakásukhoz, parkolóhely viszont nincs, marad a füves terület. Néhány hónap alatt a füvet kigyúrják a kocsik, ezzel csökkentve a zöldet. Ráadásul a füvön parkolás környezetszennyező – az autóból kicsöpögő olaj és hűtőfolyadék mindenki számára ártalmas. Mit tegyen az autós? Ha egyáltalán van a közelben, és pénze is van rá, vegyen egy garázst? Esetleg próbáljon egy-két utcával odébb megállni civilizáltan és szabályosan úgy, hogy a gyalogos és autós forgalmat sem akadályozza? Sok helyen még ez sem lehetséges…

Nem újkeletű a probléma, és minden városra jellemző, sőt, világméretű. Minden évben több és több gépkocsi van forgalomban – Szlovákiában évente közel 100 ezret regisztrálnak –, és ma már nem ritka, hogy egy családnak két autója legyen. A lakótelepek 30-50 évvel ezelőtti tervezésekor viszont azzal számoltak, hogy 4 lakásra jut majd egy autó. Mindebből világosan látszik, hogy a parkolási gondok csak súlyosbodni fognak, ha senki nem tesz semmit. Ferenczi Tibort, a Szlovák Parkolási Szövetség alelnökét, a City Parking Group szlovákiai üzleti igazgatóját, valamint Csémy Krisztiánt, Komárom város főépítészét kérdeztük a lehetséges megoldásokról.

Nem lesz ingyen sült galamb

Mindkét szakember már beszélgetésünk elején leszögezte, az autósoknak valamilyen módon hozzá kell járulniuk a megoldáshoz. „Téves és idejétmúlt az a gondolkodás, miszerint az autósoknak alanyi joguk, hogy közterületen ingyen parkolhassanak. Bár a példa kicsit sántít, de hajdanán, amikor lovakkal közlekedtünk, akkor is a lótulajdonosnak kellett istállót biztosítani, nem hagyhatta ott az állatot csak úgy, ahol neki tetszett“ – mutatott rá Ferenczi Tibor. „Főépítészként nem a pénzügyi vonatkozásokra összpontosítok, azzal azonban mindenkinek tisztában kell lennie, hogy az autótulajdonosoknak valamilyen módon hozzá kell járulniuk a megoldáshoz“ – értett egyet Csémy Krisztián a parkolási szakértővel. Egy autó fenntartása ugyanis luxus, a megvásárlását követően számos egyéb költséggel jár – szervizelés, útdíj, kötelező biztosítás, stb. –, és el kell fogadni, hogy ma már a parkolás is ezek közé tartozik. Ez nemcsak városunkra érvényes, hanem mindenhol.

Ferenczi Tibor, a City Parking Group szlovákiai üzleti igazgatója

Száműzni a céges és az idegen autókat

Ferenczi Tibor szerint sokat segítene, ha a lakóházak előtt csak azok parkolhatnának ingyen, avagy jelképes összegért, akik valóban ott laknak, és valóban saját autójukkal akarnak megállni a ház közvetlen közelében. Tehát a céges autók, taxik, a nagymama nevére íratott autók, vagy például pozsonyi rendszámúak ne parkolhassanak ott, illetve ha igen, akkor ezt csakis parkolódíj ellenében. Ehhez kapcsolódóan minden lakótelepen létre lehetne hozni egy-egy gyűjtőparkolót, ami továbbra is ingyenes lenne mindenki számára, azonban ez adott esetben kissé távolabb lenne kialakítva. Ferenczi Tibor szerint egy ilyen intézkedés akár 30 százalékkal csökkentené a lakótelepekre nehezedő nyomást, a céges autókat a telephelyen hagynák, vagy az ingyenes gyűjtőparkolókban, esetleg a tulajdonosok vennék a fáradságot, és közeli garázsukba tennék le az autót. Ez utóbbi kapcsán rámutatott, például a Ferencesek utcájában is így történt, a fizetős parkolás bevezetésével az autósok immár beálltak a 20 méterre található garázsukba, és nem a forgalmas utcán hagyták kocsijukat. Hangsúlyozta, egy ilyen lakótelepi parkolórendszernek egyáltalán nem a „pénzbeszedés“ lenne a célja – ezek nem nyereséges projektek –, hanem az, hogy szabályozza a parkolást, azaz parkolóhelyek ürüljenek meg az ott lakók számára, akik saját kocsijukkal akarnak leállni. A parkolódíjat például sms parking, vagy mobil applikációs fizetési lehetőséggel lehetne rendezni. „Jelenleg egy hasonló lakótelepi rendszer bevezetésén dolgozunk Trencsénben“ – fűzte hozzá.

Lakáshoz tartozó parkolóhelyek

Egy további lehetőség lenne, ha néhány szomszéd összefogna, és a várossal együttműködve fizetne azért, hogy parkolóhelyet alakítsanak ki számukra – vázolta Ferenczi Tibor. Egy-egy lakos egy helyért nagyjából egyszeri 700 eurót (vagy ehhez hasonló összeget) fizetne, a város pedig cserébe kiépítené a parkolóhelyet, a szükséges terveket, engedélyeket is beszerezve. Egy ilyen új helyet azután több évig – mondjuk 10 éven át – csakis az használhatna, aki abban a lakásban él, melyhez a parkolóhely tartozik. A lakás eladásával ez a jog is átszállna az új tulajdonosra. Amikor pedig lejár a 10 év, visszakerülne a városhoz a parkolóhely, viszont akár ugyanaz a lakos újra kérhetné egy újabb parkolóhely kiépítését. A rendszer előnye, hogy a parkolóhelyek száma így hosszú távon növekedne, és a kiépítésük nemcsak a városi kasszát terhelné.

Parkolóház a lakótelepeken

Csémy Krisztián főépítész inkább a lakótelepi parkolóházak építését tartja helyes útnak. „A lakótelepeket annak idején profi szakemberek tervezték, akik bár nem látták előre, hogy ennyi autó lesz, arra viszont figyeltek, hogy a tömbök hogyan helyezkedjenek el, mennyi zöld terület jusson egy lakosra. Az elmúlt évtizedekben már sok helyen letérköveztek, lebetonoztak parkolóhelyeket, azaz csökkent a zöld, ezért nem látok teret arra, hogy újabb szabadtéri parkolóhelyeket létesítsünk a zöld terület rovására“ – jelentette ki a főépítész.

Úgy vélte, előbb-utóbb, alapos szakmai egyeztetések nyomán parkolóházakat kell építeni. „Ma már a lakótelepeken is értékes autók parkolnak, és a tulajdonosok számára attraktív megoldás lehet, ha egy fedett, adott esetben akár őrzött helyen tudhatják járművüket. A parkolóházak fizetősek lennének, de ezzel összefüggésben arra is tekintettel kell lenni, hogy a házak előtti, szabad ég alatti parkolás se legyen teljesen díjmentes, itt helyjegyeket lehetne vásárolni“ – nyilatkozta, hangsúlyozva, a kettő szorosan összefügg: ha valaki beáll a fizetős parkolóházba, azzal megürülnek a ház előtti helyek, és nem lenne „igazságos“, hogy a kissé távolabb, parkolóházban leállók a zsebükbe nyúlnak, az így szabaddá váló ház előtti helyek viszont teljesen ingyenesek maradnak – ezzel csak az autósok egy része járulna hozzá a parkolási gondok megoldásához. Úgy vélte, szinte mindegyik lakótelepen súlyosak a parkolási gondok, talán a legrosszabb a Tó utca környékén. A földfelszín alatti mélygarázst inkább a belvárosban kellene alkalmazni, hiszen sűrűn beépített területeken parkolóház építésére nem is nyílik lehetőség – világított rá Csémy Krisztián.

Ferenczi Tibor túl költséges megoldásnak tartja a parkolóházak és mélygarázsok építését, ám ha ilyen irányba indulna el Komárom, akkor szerinte nagyon alaposan fel kellene mérni ezek majdani helyét, nehogy aztán a nagyobb távolság miatt végül üresen álljanak. Még az építés előtt regulálni kell a lakótömbök előtti parkolást (a rendszer bevezetése, csiszolása akár másfél évig eltarthat), mivel ha az emberek az utcán találnak ingyenes helyeket, nem akarnak majd a fizetős parkolóházakba beállni – egészítette ki a főépítész gondolatmenetét.

Apró, de gyors lépés a javulás felé

A helyzet kis mértékű, de gyors javítását szolgálhatják a felfestések, egyirányúsítások. „A parkolóhelyek felfestésével egy kis rendet lehet vinni a káoszba, az autósok ezek alapján hatékonyabban parkolhatnak, és például a járda is megmarad a gyalogosoknak, melyet nagyon fontos szempontnak tartok. Az egyirányúsítással pedig elsősorban a belvárosban lehet több parkolóhelyet kialakítani, hiszen így egy-egy utca mindkét oldalán lehetne parkolni – persze a rendőrség közlekedési szakértőinek is véleményezni kell ezeket az elképzeléseket. Ennek is van hátulütője, hiszen az autósok számára kényelmetlen, ha egy nagyobb kört kell megtenniük a városban ahhoz, ha például éppen az egyirányú utcával szembeni irányba szeretnének menni. Alaposan át kell gondolni az egyirányúsítást, ami akár néhány lakótelepen is működhet – például a Víz utca és a Nagy ér sor esetében“ – mutatott rá Csémy Krisztián, aki egy lényeges szempontra is felhívta a figyelmet: amíg a város nem biztosít lehetőséget arra, hogy az autósoknak akár ingyenesen, akár parkolódíj fejében legyen hol parkolniuk a lakótelepeken, nem is szankcionálhatja azokat, akik a füvön, járdán állítják le járművüket. Abban a pillanatban, hogy lehetővé válik a szabályos parkolás, a város már joggal léphet fel a szabálytalankodókkal szemben.

Ferenczi Tibor hangsúlyozta, fontos lenne, hogy közlekedésbiztonsági szakértők, az állami rendőrség, a főépítész és parkolási szakemberek bevonásával egy szakbizottságot állítson fel a város, melynek ajánlásai alapján egy átfogó stratégia, koncepció születne. Csémy Krisztiánnal egyet­értve úgy vélte, be kell vonni a lakosságot is, kérdőívek, lakossági fórumok által. A főépítész pedig elárulta, már jelenleg is dolgozik a parkolással kapcsolatos stratégián, mellyel hozzá kíván járulni a megoldáshoz: „Bármilyen végső, átfogó parkolási koncepció születik is, első hallásra biztos nem lesz népszerű a lakosok körében. Ráadásul egy olyan kérdésről van szó, ami nem máról holnapra oldódik meg, több évig elhúzódhat. Minél hamarabb lépnünk kell.“

Csaba Ádám