Miért van az, hogy a komáromi erődrendszer magyarországi részei megújultak, az északiak restaurálása viszont csigatempóban halad? Mennyi pénz kellene egy teljes rekonstrukcióhoz? Hogy áll a kaszárnya tetőszerkezetének felújítása? Felkerülhet-e a világörökségi listára az erődrendszer? Összefoglaló cikkünkben ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Komárom egyik legnagyobb turisztikai látványossága lehetne az erődrendszer. Sokan felteszik a kérdést, miért van az, hogy miközben az erődrendszer dél-komáromi részei az elmúlt években megújultak, addig Észak-Komáromban mégsem sikerül jelentős javulást elérni?
A déli erődrészeket – Monostori erőd, Csillag erőd, Igmándi erőd – a Monostori Erőd Nonprofit Kft. kezeli. A társaságban nagy szerepet vállal a magyar állam a nemzeti vagyonkezelő révén, de az illetékes minisztériumok is. Elsősorban a jelentős állami szerepvállalásnak köszönhető – a magyar kormányzat kiemelt beruházásként kezeli a fejlesztéseket –, hogy a magyarországi erődöket viszonylag szépen rendbe tették, itt is, ott is múzeumokat alakítottak ki, és a Monostori Erőd számos nagyszabású rendezvénynek, fesztiválnak ad otthon, a belépők rendezett körülményekkel szembesülnek.
Sok kisebb-nagyobb pályázat
Ezzel szemben Észak-Komáromban ez sajnos nincs így. Itt a város tulajdonában van az Újvár és az Öregvár, melyet 2003-ban vásárolt meg a védelmi minisztériumtól 40 millió koronáért (kb. 1,33 millió euró). Az állam nálunk nem vállal szerepet az erődrendszer kezelésében, az állami segítség és támogatások legfeljebb akkor csordogálnak, ha a város sikeresen pályázik egy-egy projektre. Ezen a téren a város teszi is, amit lehet. Elsősorban a fejlesztési főosztálynak, illetve vezetőjének, Gráfel Lajosnak köszönhetően az elmúlt választási ciklusban éppen az erődrendszerrel kapcsolatban volt a legtöbb pályázat, összesen 17. A legnagyobb lezárult projekt a komáromi Öregvár kazamatáit érintette, a magyar-szlovák határon átívelő együttműködési program keretében (HUSK) 302 ezer euróból az egész folyosórendszer látogathatóvá vált, egy Vaklabirintust is kialakítottak, miközben csaknem ezer tonna hulladékot és építkezési törmeléket is elszállítottak. De érkeztek támogatások a szlovák kulturális tárcától is, többek között az erődrendszer architektonikai kutatására, előbb 23 ezer, majd 21 ezer euró, a Ferdinánd-kapu rekonstruálásának egyes szakaszaira pedig négy egymást követő évben 20 ezer, 10 ezer, 10 ezer, majd tavaly ismét 20 ezer euró, ami által az Öregvár bejárata teljesen megújult. Az Újvár kapuját, a Lipót-kaput is külső forrásból sikerült rekonstruálni, a VÚB Alapítvány pályázatán 50 ezer eurót nyert el a város – köszönhetően a komáromiak összefogásának is, mivel ehhez a kapcsolódó internetes szavazáson kellett nyerni.
Jelenleg két beruházás van folyamatban az erődben. Az egyik egy 3,2 millió eurós, uniós forrásból megvalósuló zöldprojekt, melynek terepmunkái már lezajlottak, a kőolajszármazékokkal szennyezett talajt cserélték ki. Szeptember végéig a talajvíz cseréje folyamatosan zajlik. Amellett, hogy ezáltal felszámolják a korábban itt állomásozó szovjet hadsereg szomorú hagyatékát, több helyen is romos, hasznavehetetlen garázsokat és épületeket számoltak fel.
Néhány hete indult el az Újvár legnagyobb alapterületű épülete tetejének felújítása. Még tavaly ősszel sikerült támogatást elnyerni a kulturális minisztérium pályázatán, így a kaszárnya tetőszerkezete 1,85 millió euróból újulhat meg. Bár a közbeszerzés elhúzódott, és szorítanak a határidők – jelen állás szerint augusztus végére be kellene fejezni a munkát, de a minisztérium előreláthatólag legalább 2 hónap haladékot engedélyez –, gőzerővel indultak el a felújítási munkák. Előbb az azbeszttartalmú palatetőfedő elemeket távolítják el, majd az ácsmunkák következnek, végül az új tető is helyére kerülhet. A projekt része egy állandó, erőddel kapcsolatos kiállítás létrehozása is, mely az épületben kap helyet. „Úgy vélem, az időhiány ellenére is sínen van a projekt, és sikeresen zárul majd“ – mondta el Gráfel Lajos, aki egyben a Pro Castello Comaromiensis Alapítvány elnöke is, és évek óta küzd az erődrendszer megóvásáért és rendbetételéért.
Fémtolvajok kontra önkéntesek
Gráfel Lajos kalauzolásában körbejártuk az Újvár területét. Közben rendkívül csalódottan beszélt az elmúlt években keletkezett károkról, elsősorban a fémtolvajokról, akik az erődben is garázdálkodnak. Kibontják az ablakok vasrácsait, vagy egy-egy vékony fémcső megszerzése miatt a falakat rongálják meg. Egészen minimális mennyiségű haszonra tesznek szert azáltal, miközben műemlékünkben nagyságrendekkel nagyobb károkat okoznak. Ezt csak úgy lehetne elkerülni, ha éjjel-nappal őriznék a vár területét, erre viszont egyelőre nincs anyagi lehetőség.
Hangsúlyozta, az elmúlt években több vártakarítási akció zajlott önerőből, közmunkások bevonásával, illetve a komáromi önkénteseknek köszönhetően – ezek főként a romok, hulladék és gaz eltakarításáról szóltak. Hozzátette, nagyra értékeli az önkéntesek munkáját, azonban ők már csak biztonsági szempontok miatt sem végezhetnek szakképzettséget igénylő munkát. Megemlítette azt is, a tavaly szeptemberi filmforgatás során – egy amerikai sci-fi készült – hasznos tereprendezési munkákat végzett el a stáb, egy új fal is épült, aminek szintén lehet örülni. Nem mellékesen 25 ezer euró érkezett ekkor a városi kasszába a terület bérleti díjaként.
A világörökségi státusz a jövő zenéje
Szlovákia és Magyarország 2007 januárjában nyújtotta be az UNESCO-nak kérelmét, melynek értelmében a komáromi erődrendszer – mind a szlovákiai, mind a magyarországi részek – világörökségi listára való felkerülését kezdeményezték. A lista gyakorlatilag az emberiség kulturális és természeti örökségének nyilvántartása, és az érintett államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a területén fekvő világörökségi helyszíneket óvják és megőrzik a későbbi generációk számára.
A világörökségi státusz többek között azért lenne fontos Komáromnak, mivel így jóval nagyobb állami segítség érkezne az erődrendszer rendbetételére, állagának megóvására, hiszen ezt Szlovákia is vállalta a világörökségi programhoz való csatlakozáskor. A másik nagyon lényeges szempont, hogy ez óriási reklámértékkel bír, jelentősen megugorhat a várrendszert felkereső turisták száma. Önmagában nem járna közvetlen pénzügyi támogatással a világörökségi státusz, mégis nagy lökést adhatna magának az erődrendszernek, de akár a szűkebb régiónak is.
2008-ban azonban a két ország visszavonta a világörökségi jelölést, mégpedig azért, mert háttérinformációk alapján valószínűvé vált, hogy az UNESCO illetékes szerve elutasító döntést hozhat. Ha egy ilyen kedvezőtlen döntés születne, az egyben azt jelentené, hogy az erődrendszer egy-két évtizedig nem pályázhatna újra a világörökségi státuszra – magyarázta Gráfel Lajos. A jelenlegi trend szerint ugyanis olyan helyszínek kerülnek fel nagyobb eséllyel a listára, melyek sorozathelyszínek. A komáromi erődrendszer például az Osztrák-Magyar Monarchia erődeit, katonai örökségét bemutató nemzetközi együttműködés egyik helyszíneként kerülhetne fel, azaz cseh és osztrák helyszínekkel közösen pályázhatna és kaphatná meg a világörökségi státuszt. Ebben az irányban már megkezdődtek az egyeztetések, ám hosszas és bonyolult folyamatról van szó, nem elég egy jó koncepció megfelelő helyszínekkel, az érintett államok kulturális minisztériumainak is közösen kell cselekedniük és beadniuk a jelölést. Jelenleg a komáromi várrendszerre Szlovákia és Magyarország továbbra is világörökségi várományosként tekint, ám a hivatalos jelölés ismételt beadása valószínűleg még pár évig várat magára.
Emelkedik a látogatók száma
Sokszor még a komáromiak sem tudják, hogy a komáromi Öregvár és Újvár már évek óta látogatható csoportosan, idegenvezető kíséretében. Hétköznap – hétfő kivételével – három időpontban indul idegenvezetés: 9, 11, valamint 14 órától. Hétvégén a nyári időszakban – augusztus végéig – 11 és 13 órától indulnak a legalább 3 fős csoportok, az év további időszakában telefonos egyeztetés szükséges a hétvégi várlátogatáshoz – 5 nappal korábban. A nyári hétvégéken a jelzett időpontokon kívül is van lehetőség az erőd látogatására, ám ezt ugyancsak 5 nappal korábban kell egyeztetni a 0910 366659-es, vagy a 035 2851 250-es telefonszámokon. Minden esetben a Lipót kaputól mintegy 100 méterre, a városi rendőrség előtt van a gyülekező, innen indul a magyar, szlovák, angol vagy német nyelvű idegenvezetés. A felnőtt belépőjegy ára 2 euró, nyugdíjasok, diákok és gyerekek pedig 1 eurórért járhatják körbe a várat, de családi jegy is váltható 4 euróért.
Sebő Beáta osztályvezető elmondta, egy várlátogatás során gyakorlatilag az egész központi erődöt bejárják, beleértve a az Öregvár kazamatáiban kialakított Vaklabirintust is, a túra másfél óráig tart. Tekintettel azonban az Újvár területén zajló munkálatokra, a nyáron ez a terület korlátozottan látogatható. Az elmúlt években fokozatosan emelkedett a várat megtekintő turisták száma, tavaly 9114-en érkeztek, ez az eddigi rekord. A közelmúltra jellemző az a tendencia is, hogy megcsappant a Magyarországról érkezők, viszont jelentősen emelkedett a cseh látogatók száma. Ezen felül még a lengyel turistákat lehet kiemelni. A 10 éves statisztikából az is kiderül, hogy általában május hónapban keresik fel a legtöbben az erődöt.
50 millió euróra lenne szükség
Egy 10 évvel ezelőtti jelentés szerint mintegy 50 millió euróra lenne szükség ahhoz, hogy az erőd visszanyerje eredeti állapotát. Ilyen nagyságrendű beruházás csakis külső forrásból, elsősorban állami támogatásból lenne megoldható, ám erre jelenleg nem látszódik akarat. Mint írtuk, ezen nagyon lendíthet a világörökségi státusz elnyerése, de segíthet az is, ha a város vezetése és parlamenti képviselői hatékonyan lobbiznak a kormányzati szerveknél. Amíg azonban az állami segítség nem emelkedik jelentősen, a város csak a kisebb-nagyobb pályázatok sikerében bízhat, illetve az önerőből megvalósuló apróbb javításokkal, önkéntes vártakarításokkal lehet némi eredményt elérni. Így azonban még hosszú évtizedekig eltarthat, míg az Öregvár és az Újvár olyan állapotba kerül, hogy a komáromiak igazán büszkék lehetnek rá.
(Csaba Ádám)
