Komárom városa összesen 30 alkalommal pályázott, illetve folyamodott valamilyen támogatásért az Anton Marek polgármester fémjelezte időszakban. Bár ezek nagy része sikerrel zárult, többnyire viszonylag kis projektekről van szó, s összességében a tervezetthez képest jóval kevesebb pénzt sikerült szerezni beruházásokra.
Néhány hete írtunk arról, hogy egyre több kritika éri a városvezetést amiatt, hogy képtelen külső forrásokat, pályázati pénzeket Komáromba vonzani. Akkor hiába érdeklődtünk arról, hogy milyen pályázatok zajlottak le ebben a választási ciklusban, illetve milyen projektek vannak előkészületi szakaszban. Most viszont belepillantottunk az egyik önkormányzati képviselő interpellációjára adott írásos válaszba, mely felsorolja az elmúlt 3 és fél évben indult és lezárult összes támogatási kérvényt és pályázatot.
A Gráfel Lajos hivatalvezető által jegyzett dokumentumból kiderül, a legnagyobb összegű támogatást 2013-ban sikerült elnyernie Komáromnak, mégpedig 1,27 millió eurót az eVárosok (eMestá) néven meghirdetett pályázat keretében, mely az önkormányzatok elektronikus szolgáltatásainak fejlesztéséről szól. Ilyen célra egyébként szinte minden pályázó város kapott ilyen-olyan vissza nem térítendő támogatást. A város szociális terepmunka támogatására is próbált pénzt szerezni, s tavaly, második nekifutásra ez sikerült is, 130 ezer euró érkezett a szociális fejlesztési alaptól. Az idősek otthonának akadálymentesítésére viszont hiába kért két ízben is 106 ezer eurót a szociális tárcától, nem sikerült elnyerni a támogatást.
A városi hivatal műemlékkezelési osztálya volt a legaktívabb a pályázatok kidolgozása terén, összesen 17 kisebb-nagyobb mértékű támogatásért folyamodtak, a legtöbb esetben sikerrel. Ezek közül a legnagyobb projekt a komáromi erődrenszer bejárható, látogatható kazamatáinak bővítése volt, melyre 302 ezer eurót meríthetett a város a magyar-szlovák határon átívelő együttműködési program keretében (HUSK). De érkeztek támogatások a szlovák kulturális tárcától is, többek között az erődrendszer architektonikai kutatására, előbb 23 ezer, majd 21 ezer euró, a Ferdinánd-kapu rekonstruálásának egyes szakaszaira pedig négy egymást követő évben 20 ezer, 10 ezer, 10 ezer, majd idén ismét 20 ezer euró. Ugyancsak az erődrendszert érinti a Lipót-kapu felújítása, amelyre a VÚB Alapítvány biztosított 50 ezer eurót. Ez a siker nagyban köszönhető a komáromiak összefogásának (és a nem komáromiaknak is), hiszen egy internetes szavazáson kellett győzni ahhoz, hogy ez a projekt kaphassa meg a támogatást.
A hivatal oktatási és kulturális főosztálya 7 projektet dolgozott ki, ezek nyomán néhány ezer, illetve néhány száz eurós támogatások érkeztek, a legnagyobb összeg a Visegrádi Alaptól futott be 2013-ban – mintegy 6 ezer euró kézműves foglalkozások bemutatására a Komáromi Napok keretén belül.
Összesen 30 alkalommal pályázott a város ebben a választási ciklusban, többségében sikeresen, ám a megítélt támogatások között csak 3 olyan volt, mely meghaladta az 50 ezer eurót. Korábbi cikkünkben Csintalan Miklós főellenőr szakvéleményére hivatkozva megírtuk, nagyon lehangolónak mondható a jelenlegi városvezetés beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos teljesítménye, Komárom a tervezetthez képest is jóval kevesebbet költött ilyen célra. „Leszögezhetjük, hogy az elmúlt három évben Komárom városának nem igazán sikerült támogatásokat szerezni sem külföldi, sem belföldi forrásokból“ – mutatott rá a főellenőr.
(csaba)