Az elmúlt hetekben több olvasónk is aggódva kereste meg lapunkat azzal a kérdéssel, hogy mi a helyzet a komáromi bencés rendház ügyében, visszakapják-e jogalanyiságukat, illetve ingatlanjainkat, melyeket a nagyszombati érsek vitatott döntése alapján vettek el tőlük.

Tavaly nyárig nyúlik vissza a komáromi bencés rendház és a nagyszombati érsekség közötti jogvita. Ján Orosch nagyszombati érsek kezdeményezésére tavaly júliusban a kataszteri hivatal a nagyszombati egyházmegyére íratta át a komáromi bencések mintegy 3 millió értékű termőföldjét, azonban a komáromi bencések panasza nyomán az ügyészség törvénytelennek nyilvánította az aktust és töröltette. Ezt követően az érsekség ismét a komáromi bencések ellen irányuló lépést tett, novemberben egy dekrétummal megszüntette a komáromi bencés rendházat, s ennek nyomán – az érseki hivatal kérésére – a szlovák kulturális minisztérium 3 héttel később törölte is a rendházat a jogi személyek nyilvántartásából. Az érsekség elsősorban azzal indokolta a rendház megszüntetését, hogy Komáromban nem folyt a kánonjogi kódexben előírt szerzetesi élet. Ez ugyan valóban így van, viszont 1990 óta a mai napig jelen vannak Komáromban magyar kisegítő misézéssel, igehirdetéssel, gyóntatással, lelki gyakorlattal, és amíg a rendház alkalmas volt rá, cserkészettel, kateketikai képzéssel, lelkigyakorlatokkal, előadásokkal megtöltötték a rendház hozzáférhető és biztonságos helyiségeit – érveltek a bencések.

A vita lényege azonban az, hogy a kánonjog alapján a nagyszombati egyházmegye egyszerűen nem illetékes dönteni a komáromi bencések ügyében, bármire is hivatkozik. Ezt az álláspontot képviseli a vatikáni székhelyű szerzetesi kongregáció is, amely januári dekrétumában leszögezte, hogy a nagyszombati érsek megszüntetésről szóló határozata érvénytelen, és felszólította Ján Oroscht, hogy a jövőben ne hozzon döntéseket a komáromi rendházzal kapcsolatban. Ez az állásfoglalás azt követően született, hogy a Magyar Bencés Kongregáció (MBK) – ide tartozik a komáromi bencés rendház – legfőbb elöljárója, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát a szerzetesi kongregációhoz fordult. A nagyszombati érsekség azonban figyelmen kívül hagyta a felszólítást, nem vonta vissza megszüntető határozatát, sőt, információink szerint újabb lépéseket tett a komáromi bencés rendház vagyonának megszerzése érdekében.

A tavasz folyamán Komárom város polgármestere, önkormányzati képviselői, de például Fazekas László református püspök is kiállt a komáromi bencések mellett, sőt, magánszemélyek egy petíciót is indítottak a szerzetesrend támogatására. Értesüléseink szerint eddig több mint 5 ezer támogató aláírás gyűlt össze.

Megkerestük Szalay Györgyöt, a bencés rendház gazdasági vezetőjét, egyben jogi képviselőjét afelől érdeklődve, milyen új fejlemények történtek az elmúlt hónapokban. „Ismereteink szerint a Vatikáni Államtitkárság szakemberei vizsgálják Komárom kérdését” – válaszolt röviden Szalay György, majd hozzáfűzte, Róma kifejezetten arra kérte az érintett feleket, hogy ne nyilatkozzanak a médiának, és ezt az ajánlást tiszteletben kívánják tartani. Dušan Kolenčík, a nagyszombati érsekség szóvivője ugyancsak elzárkózott az érdemi nyilatkozattól: „A nagyszombati érsekség addig nem nyilvánít véleményt, amíg a Szentszék nem hozza meg végleges döntését.” Értesüléseink szerint a Vatikán leghamarabb ősszel tesz pontot az ügy végére.

Néhány hónapig tehát még marad a patthelyzet: a világi jog szerint a bencés rendház megszűnt, ugyanakkor ez egy olyan egyházmegyei döntés alapján történt, melyet egy vatikáni egyházi szervezet semmisnek nyilvánított.

(csaba)