Augusztus elejétől új igazgatója van a Komáromtól Párkányig terjedő térség turizmusát összefogó Dunamente turisztikai egyesületnek. Mik lehetnek a régió turizmusának pillérei? Mi Komárom leginkább kihasználatlan kincse? Rendeződik-e a Párkánnyal való együttműködés? Mi a helyzet az 1,1 millió eurós pályázattal? Bauer Ildikót kérdeztük.
• Egy hónapja vette át a Dunamente Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) vezetését. Mik voltak az első teendői?
– Ez az időszak a kapcsolatfelvétel jegyében telt, egyeztettem a TDM tagjaival. Igyekszem felmérni turisztikai tömörülésünk állapotát, hogy mik az egyes résztvevők igényei, elképzelései és hogyan lehet ezeket összekapcsolni mindenki megelégedésére. A legfontosabb, hogy hosszú távú tervet határozzunk meg, ennek érdekében még az ősz folyamán elkészül a stratégiai tervünk, melynek készítését az idén elnyert 50 ezer eurós állami támogatásból finanszírozzuk – emellett különböző turisztikai tájékoztatókat is. Egy magyarországi szakmai tanácsadó lesz ebben segítségünkre, aki már több turisztikai régió fellendítésében is részt vett. Meg kell fogalmaznunk, hogy mit és kinek kínálunk, mit akarunk elérni, mennyi idő alatt, milyen eszközökkel. Most készült el két kérdőív, az egyikkel a régiós turisztikai szolgáltatókat célozzuk meg, a másikkal pedig az idelátogatók véleményét kérjük ki.
• Mi a cél?
– Alapvetően természetesen az, hogy fellendüljön a turizmus, egyre több vendéget vonzzunk a térségünkbe, és legyen lehetősége minél több program közül választani. Hogy a párkányi vagy pati fürdőbe érkező vendég például látogassa meg Komárom kulturális értékeit, vagy költsön el egy borvacsorát valamelyik régiós pincészetben. Vagy hogy a kerékpáros turista álljon meg 1-2 napra egy kis strandolásra is, miközben akár dunai hajókázásra is befizet. Ha többet kínál a régió, a turista tovább maradhat, szebb és sokrétűbb élményekkel távozik, sőt, ajánlja majd ismerőseinek a kirándulást. A több turista több pénzt jelent a régió számára, ami új munkahelyeket eredményezhet.
• Jelenleg mik a Dunamente turisztikailag legvonzóbb értékei?
– Általánosságban a vízi/fürdő turizmus, a jó borok (pl. Duna Menti Borút), valamint a kulturális értékek. Ezeket kell összekapcsolni, néhány turisztikai csomagot összeállítani, figyelembe véve a célközönséget. De erre a készülő stratégiai anyag ad majd pontosabb választ.
• Párkány a Vadas fürdőnek köszönhetően kiemelkedik a régióból. De mi az, amit például Komárom kínál?
– Komárom annak ellenére is erős bástya, hogy jócskán elmarad Párkánytól a vendégéjszakák számát tekintve. Előnye, hogy egész évben tud mit kínálni, nemcsak a nyári szezonban. A komáromi vár, a központi erőd látogatottsága ugyan felfelé ível, de még mindig óriási kihasználatlan potenciál rejlik benne. Még úgy is, hogy a felújított dél-komáromi Monostori Erőddel összehasonlítva jelentősen rosszabb állapotban van. A Jókai és Klapka kultuszra is lehet építeni, amivel a magyarországi látogatókat lehetne elsősorban megcélozni. A Duna és a Vág szintén remek lehetőségeket rejt, akár sportolásról, akár pihenésről vagy szórakozásról van szó. És még a helyi termékekről nem is beszéltünk.
• Mi legyen a komáromi termálfürdővel? Maradjon meg a népfürdő jellege, vagy egy nagyberuházással inkább egy komoly színvonalat képviselő, turistacsalogató létesítménnyé kellene alakítani?
– Kapásból erre az a válasz, hogy természetesen legyen minél színvonalasabb, de talán mégsem ennyire egyszerű. Fel kell tenni a kérdést, ki a célközönség? Azon túl, hogy van-e pénz ilyen nagy beruházásra, el kell gondolkodni azon is, hogy egy fürdő és wellnessközpont üzemeltetéséhez van-e megfelelő infrastruktúra? Például van elég szálláshely Komáromban? Ráadásul Dél-Komáromban is működik egy magasabb színvonalat képviselő termálfürdő, biztos azzal kell versenyre kelni, ami máshol is van? Talán inkább arra kellene összpontosítani, olyasmit kellene fejleszteni és kínálni, ami másutt nincs. Manapság például egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a wakeboard pályák, illetve a különböző vízi sportok, ebben az irányban is érdemes lenne gondolkodni.
• A Dunamente TDM alapítói között a Komáromtól Párkányig húzódó folyószakasz mentén lévő községek találhatók, továbbá négy vállalkozás is. Más nem akar csatlakozni?
– Nemrégiben két új taggal bővültünk, egy párkányi és egy komáromi rendezvényszervező társulás csatlakozott. Más konkrét csatlakozási kérelem egyelőre nem futott be, azonban üdvözölném, ha bővülne a tömörülésünk az északabbra található borvidékek irányába, és akár Bátorkeszi, Kürt, Garamkövesd vagy Helemba is részt venne a közös munkában.
• Boncsek Péter, aki július végéig átmenetileg látta el a TDM vezetését, korábban arról beszélt, hogy Párkány vezetésével nem volt éppen felhőtlen a viszony. Befizette már a kisváros a tavalyi tagdíj megállapodás szerinti részét?
– Igen, már megkaptuk.
• Párkány a jövőben is tag marad?
– Hetente ellátogatok Párkányba is, és folyamatosan egyeztetünk a felmerülő kérdésekről, igényekről. Úgy gondolom, ilyen intenzív kommunikáció mellett nem fog felmerülni Párkány esetleges távozása. A közös turisztikai menedzsment minden résztvevő számára előnyös.
• Régiónkban több szervezet is pályázik turizmussal kapcsolatos fejlesztésre – például a Pons Danubii EGTC, a Vág-Duna-Ipoly polgári társulás, a LEADER társulások. Milyen az együttműködés?
– Az eltelt egy hónapban már egyeztettem több szervezet képviselőivel is. Egyetértettünk abban, hogy a jó kommunikáció az alap, szükség van az összehangolt munkára. Törekednünk kell arra, hogy ne dolgozzunk párhuzamosan, akár hasonló projekteken, ne pazaroljuk energiánkat, és együtt értékesebb projekteket alkossunk. Nem vagyunk egymás konkurenciái, mindenki számára az a jó, ha erősödik a régió többek között a turizmus terén is, és egy jól eladható márkává válik.
• Mi a helyzet azzal az 1,1 millió eurós pályázattal, mely többek között nyitott turistabuszok, elektromos kerékpárok vásárlását is magába foglalta?
– Sajnos nincs jó hírem, az elődöm által elindított pályázat nem nyert – elsősorban azért, mert nagyon sokan pályáztak. Viszont a projekt kész van, és nem adjuk fel. Akár némileg módosítva, vagy részeire bontva újra próbálkozunk majd, amennyiben lesz ezzel kapcsolatos kiírás.
Csaba Ádám
Kapcsolódó cikkek:
Dunamente TDM: 50 ezer euró turizmusra
Kenuval a régió vizein
Gúta és térsége zöld úton
Folytatódik a vár tetőszerkezetének felújítása
Ahol a jó bor terem