Civilek aláírásgyűjtést indítottak annak érdekében, hogy az oktatási minisztérium növelje a magyar nyelvet érintő órák számát a magyar iskolában. Szeptembertől ugyanis hatályba lépne az új kerettanterv, mely szerint az anyanyelv oktatása a magyar iskolákban kevesebb óraszámban történne, mint a szlovák nyelv oktatása a szlovák tanintézményekben. A tét a színvonalas anyanyelvi oktatás. Széles körű összefogássá terebélyesedett a kezdeményezés, civil szervezetek és pártok is felsorakoztak mögé.

Az új kerettanterv értelmében szeptembertől jelentősen csökkenne a magyar nyelv oktatására rendelkezésre álló órák száma a magyar tannyelvű alapiskolában, elsősorban az alsó tagozaton. Az óraszám-csökkentést azonban elfogadhatatlannak tartják a szlovákiai magyar civil szervezetek. Ezért három magánszemély – Vojtek Katalin újságíró, Fibi Sándor pedagógus és Filip Zacher szlovák nemzetiségű szociális munkás – petíciót indított, melyben kérik a minisztériumot, hogy emelje meg a magyar nyelv tanítási óráit.

Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke a problémakört vázolva példaként megemlítette, az új kerettanterv az alapiskolák első osztályában heti 5 anyanyelvi órát ír elő a magyar iskolákban, miközben a szlovák iskolákban 9-et. Ezt a 9-es óraszámot a magyar iskolákban akkor sem érnék el, ha mind a három szabadon választható órát további magyar órákra áldoznák, az ide járó elsősök ebben az esetben is csak heti 8 órában tanulhatnák az írás és olvasás alapjait, aminek minél jobb elsajátítása kulcsfontosságú a későbbi tanulmányok sikeréhez. Éppen az első évfolyamokban indul be ugyanis a szókincsfejlesztés, kezdődik a szövegértés. „A szlovák elsősökhöz képest ezzel sérül a magyar elsősök művelődéshez való joga, mely alkotmányos jog“ – jelentette ki a pedagógusszövetség vezetője. A „szabad órákkal“ kapcsolatban rámutatott, ezek olyan tanórák, amelyek eredetileg az iskola profiljának kialakítására szolgálnának – az egyes tanintézmények saját belátásuk szerint használhatják fel, ráerősíthetnek egy-egy tantárgyra, bővített óraszámban oktatva azt. A jelenlegi helyzetben azonban a magyar iskolák gyakorlatilag nem élhetnének ezzel a lehetőséggel, hiszen szakmai szempontok miatt minden szabad órát magyar órák biztosítására kellene fordítaniuk.

Vojtek Katalin lapunknak elmondta, petíciójukkal a szabadon választható órák számának megemelését is kérik, hiszen itt is hátrányt szenvednek a magyar alapiskolák a szlovákokhoz képest, továbbá több történelemórát is követelnek. Egyes évfolyamokban ugyanis csak heti egy történelemóra szerepel a tantervben, ez pedig semmiképp nem elegendő arra, hogy a világtörténelem és a szlovák történelem mellett a magyar iskolások saját nemzeti történelmüket is megfelelő szinten elsajátíthassák. Úgy vélte, a szaktárca politikai döntést hozott a magyar iskolák óraszámairól.

„Az országossá terebélyesedett petíció egyik célja, hogy éljünk az adott jogainkkal, mondjuk ki egyértelműen, hogy az oktatásügyben történtekről nekünk megvan a saját véleményünk, és nem egyezünk bele abba, hogy másodrendű állampolgárokként kezelve éljünk ebben az országban“ – fogalmazott Fibi Sándor, a petíció másik kezdeményezője, aki üdvözölte, hogy a megszólított társadalmi és szakmai szervezetek is a kezdeményezés mellé álltak, ahogy az érintett politikai pártok is tudatosították, hogy a nemzetiségi oktatásügy mindannyiunk közös ügye. A petíció céljait ugyanis az SZMPSZ, a Csemadok, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, továbbá a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Híd is támogatja.

A Csemadok alapszervezetein keresztül, a pedagógusszövetség az iskolák mozgósításával segít az aláírásgyűjtésben, de bárki segítséget nyújthat. A magyariskola.sk weboldalon letölthetők a petíciós ívek, illetve minden szükséges információ hozzáférhető. Az aláírt íveket május 20-ig kell postázni a támogató szervezetek valamelyikének. A cél 20 ezer aláírás összegyűjtése, hogy a társadalmi támogatottság egyértelmű legyen.

Aláírásra vár az oktatási minimum

Az MKP kezdeményezésére a múlt héten egy oktatásügyi kerekasztalt is tartottak a már említett szervezetek és pártok részvételével, melyen egy szlovákiai magyar oktatásügyi minimumot is megfogalmaztak. Ennek aláírására egyelőre nem került sor – a Híd türelmi időt kért –, de nagy vonalakban egyetértés mutatkozott a felek között.

A szakmai egyeztetésen a pedagógusszövetséget bízták meg azzal, hogy kérjen találkozót Juraj Draxler oktatási minisztertől. Jókai Tibor elmondta, szakmai érvekkel igyekeznek meggyőzni a minisztert arról, miért helytelen az óraszám-csökkentés. Továbbá a minimális osztálylétszámokat előíró, 2013-ban elfogadott törvénymódosítás hatályba lépésének elhalasztását is kérni fogják, mely már több tiltakozó akciót is kiváltott. Ez utóbbi, szintén szeptembertől érvényes rendelkezés bezárással fenyegeti a kisiskolákat, csaknem 100 magyar tannyelvű alapiskolát sodor veszélybe. A jogszabály további kifogásolt intézkedése, hogy az iskolaigazgatók kinevezésének jogkörét az iskolatanácstól az iskolafenntartó önkormányzatok vezetőire ruházza át.

A szövetség elnöke bízik abban, hogy Juraj Draxler nyitott lesz a tárgyalásra, szakmai párbeszédre, hiszen másfél hónappal ezelőtt a szlovákiai magyar pedagógusok rozsnyói találkozóján erre tett ígéretet.

(csaba)

(Cikkünk május 11-i számunkban jelent meg)