KOMÁROM. Kis előrelépés történt az I-es és II-es lakótelepen élő összeférhetetlen lakók ügyében. A városatyák úgy döntöttek, nem támogatják, hogy Komárom megvásárolja a négy problémás lakótömböt, helyette növelik a szigort a tulajdonosokkal és a beilleszkedni képtelenekkel szemben, ennek érdekében pedig polgári járőröket vesznek fel – jó eséllyel romákat.
Múlt csütörtökön ülésezett Komárom képviselő-testülete, ismét napirenden volt az I-es és II-es lakótelep négy lakóházában élő összeférhetetlen, beilleszkedni képtelen, többségében roma bérlők ügye, akik viselkedésükkel megkeserítik a környéken élő többi ember életét. Címszavakban a probléma: hangoskodás, veszekedés, gyerekek és idősek terrorizálása, drogfogyasztás, eldobált használt fecskendők, szemét, patkányok, csótányok.
A városi hivatal egy olyan javaslatcsomagot terjesztett a városatyák elé, mely alapvetően két megoldást vázolt: egyrészt a lakótömbök megvásárlását, másrészt folytatni – fokozni – a tulajdonosokra kifejtett nyomást, miközben a közrend helyreállítása érdekében a város civil járőröket venne fel, akik éjjel is a problémás környéken járőröznének. Minden képviselő egyetértett abban, hogy nagyon bonyolult az ügy, egy országos probléma, ahol a törvényi lehetőségek erősen korlátozottak. Nem először hangzott el a testületi ülésen az sem, hogy 5 éve meglévő problémáról van szó, és a kialakult helyzetért nem a város, hanem elsősorban a lakótömbök tulajdonosai a felelősek, hiszen beilleszkedni képtelen bérlőket engedtek be a lakásokba.
2,8 millióba kerülne a megvásárlás
A lakótömbök megvásárlásával kapcsolatban olyan lehetőség is felmerült, hogy csak egy lakótömböt venne meg a város, ami nagyjából 700 ezer euróba kerülne, miközben a tulajdonos vállalná, hogy a jelenlegi problémás bérlőket máshová költözteti. A felszólalók egyetértettek abban, hogy a megvásárlás legfeljebb akkor oldaná meg a problémát, ha mind a négy lakótömböt megvenné a város, ez viszont már óriási anyagi terhet jelentene a büdzsének – nagyjából 2,8 millió eurót, amit csakis hitelből lehetne finanszírozni, hiszen messze nincs ennyi pénz a városi kasszában. Elhangzott, ez sem garantálná, hogy végleg megoldódik a probléma, ráadásul három ingatlanon teher is van, ami tovább bonyolítja a helyzetet. A javaslat szerint a város számára azért lenne előnyös a megvásárlás, mert a lakótömbökben található összesen 96 lakást kiadhatnák fiatal családoknak, startlakásként, mivel ezek iránt van kereslet. Ezt a megállapítást több képviselő is vitatta, mondván, jelenleg városszerte nagyjából ezer (nem önkormányzati) lakás áll üresen, azaz nincs valódi lakáshiány. Tóth Sándor városi rendőrparancsnok viszont megjegyezte, ő az összes problémás lakótömb megvásárlását támogatja, mivel a fokozott rendőri jelenlét nem elég hatékony, mégpedig azért, mert a gondok nagyobb részét 14 év alatti kiskorúak okozzák, akikkel szemben tehetetlenek, legfeljebb annyit mondhatnak nekik: „ejnye-bejnye, bububu“.
Bírság és polgári járőr
A felszólalók többsége inkább azt az intézkedéscsomagot támogatta, mely szerint fokozni kell a nyomást a tulajdonosokra, megkövetelni a törvényi előírások, a városi rendeletek betartását, és ha ez nem történik meg, folyamatosan bírságolni. Bár már tavaly év végén határozott erről testület, a város hónapokig nem lépett fel kellő szigorral, és csak az utóbbi időben kezdtek el keményen bírságolni – most az eddig foganatosított intézkedéseket, kirótt bírságokat, a városi rendőrök fellépéseit is listázta a hivatal. Elhangzott, hogy tartozás miatt a KOMVaK leállíthatja a vízszolgáltatást a problémás lakótömbökben, bár ezzel kapcsolatban a jelenlévő járási tisztiorvos, Andrea Kološová megjegyezte, ez valószínűleg csak rontana a helyzeten, mivel a közegészség védelme érdekében el kellene rendelniük, hogy vizestartályt helyezzenek ki a lakóházakhoz. Hangsúlyozta, érti a lakosok nehézségeit, de a Közegészségügyi Hivatal lehetőségei is korlátozottak – például az egyes lakásokba csak bírósági végzéssel léphetnek be.
Illusztráció
Az intézkedéscsomag egyik lényeges eleme, hogy – a belügyminisztérium és a romabiztos egy 2013-as iránymutatását alapul véve – a város egy kéttagú civil járőrt alkalmazna. Ők állandó járőrszolgálatot látnának el a problémás környéken. Elhangzott, lehetőleg olyan, akár roma személyeket kellene megbízni a feladattal, akik nagy tekintéllyel rendelkeznek az összeférhetetlen lakók előtt. Németh Iveta, aki a városi hivatal részéről a javaslatot beterjesztette, rámutatott, a járőrszolgálatot több városban is alkalmazzák, jól működik, jó eredményeket érnek el. Az eredeti javaslat szerint egy járőrt bruttó 700 euróért vettek volna fel, de ezt az összeget Bujna Zoltán javaslatára 600 euróra csökkentették, ami évi 22 ezer eurós költséget jelent a városnak. A lakosok jelenlévő képviselője úgy vélte, ez pénzkidobás, nem lesz foganatja, és ők csak azt akarják, hogy rend legyen és eltűnjenek az összeférhetetlen lakók.
A képviselők végül úgy döntöttek, Komárom ne vásárolja meg a lakótömböket, helyette jelentős többséggel szavazták meg a polgári járőrszolgálat beindítására, a tulajdonosok bírságolására, a problémás lakosokkal szembeni fellépés szigorítására vonatkozó intézkedéscsomagot. Támogatták a javaslatot: Andruskó Imre, ifj. Batta György, ifj. Bende István, Benyó Zoltán, Bujna Zoltán, Horváth Attila, Keszegh Béla, Keszegh Margit, Kiss Péntek József, Korpás Péter, Kovács Dávid, Rajkó Ferenc, Szénássy Tímea, Varga Tamás és Vetter János. Tartózkodtak: Bastrnák Tibor, Glič Konštantín, Hortai Éva, Knirs Imre, Less Károly, Marek Anton és Szabó Béla.
(csaba)