Egy tavalyi törvénymódosítás értelmében csak az kaphatja meg a 61,60 eurós szociális alapsegélyt, aki havonta 32 órát dolgozik, elvállalva a felajánlott közmunkát. Vajon régiónk mely településein van a legtöbb olyan rászoruló, aki visszautasítja, hogy dolgozzon a segélyért? Milyen a romák hozzáállása? Cikkünkből megtudhatja.

Tavaly év végén módosították az anyagi szükséghelyzetről szóló törvényt, mely előírja, hogy a 61,60 euró szociális alapsegélyben (dávka v hmotnej núdzi) részesülők havonta 32 órányi közmunkát végezzenek. Ha valaki elutasítja a felajánlott munkát, megvonják tőle a segélyt. Ha viszont nem biztosítanak számára munkát, nem kell dolgoznia.

Mivel a törvény januári hatályba lépésekor nem voltak adottak a feltételei annak, hogy érvényt szerezzenek a gyors tempóban elfogadott jogszabálynak, az azóta eltelt félév arról szólt, hogy a járási munkaügyi és szociális hivatalok mellett aktivációs központokat hozzanak létre. Ezek feladata – a munkaügyi, szociális és családügyi központ januári tájékoztatása szerint – , hogy a szociális segélyen élők számára különböző közmunkákat biztosítsanak, s nyilvántartsák, továbbá ellenőrizzék is, hogy az érintettek valóban elvégzik a rájuk bízott munkát.

A gyakorlatban azonban egyelőre nem sikerült minden feladatot megoldaniuk az aktivációs központok koordinátorainak. „Az lenne az ideális, ha a koordinátorok nem csak a nyilvántartást és adminisztrációt lennének képesek elvégezni, hanem ott maradnának a helyszínen a munkavégzést ellenőrizni, irányítani. Bár a koordinátorok igyekeznek, ez jelenleg mégsem lehetséges, hiszen korlátozott a számuk“ – nyilatkozta lapunknak Patus Sándor, a komáromi városi hivatal kommunális osztályának vezetője.

A helyzet némileg javulhat, mivel teljes gőzzel júliustól kezd majd dolgozni járásunk aktivációs központja, összesen 19 koordinátorral. Ám a probléma valószínűleg így sem oldódik meg maradéktalanul, s a munkák felügyeletét már a városi és községi hivataloknak kell biztosítaniuk saját erőből. Korábban a községek vezetői aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatban, attól tartottak, hogy túl sokan lesznek az új közmunkások. „Kezelhető a helyzet, a várakozásokhoz képest egyelőre jóval kevesebben vannak azok, akiknek a segély ledolgozásáért kell közmunkát biztosítanunk“ – nyilatkozta Banai Tóth Pál dunamocsi polgármester. Értesüléseink szerint néhány más község részéről azt kifogásolták, hogy a hozzájuk beosztott koordinátor egy szót sem tud magyarul.

Komáromban kevesen hajlandók dolgozni a segélyért

Helena Tarabčíková, a komáromi munkaügyi, szociális és családügyi hivatal szóvivője lapunknak elmondta, az eddigi tapasztalatok szerint elég lesz a 19 munkatárs a feladatok ellátásához. Hozzátette, a meghirdetett koordinátori állásokra viszonylag sokan jelentkeztek, négyszer többen, mint ahány embernek a hivatal munkát tudott adni.

Megtudtuk azt is, hogy június hónapban az egész Komáromi járásban 1646 embernek kellett a havi 32 óra körmunkát ledolgoznia a szociális segélyért, Komárom városában 865 ember volt érintett, ám a számok hónapról hónapra változnak.

Kérdésünkre elmondta, a legnagyobb arányban a komáromiak utasították el a felajánlott közmunkát, nagyjából a segélyben részesülők fele tett így. Perbetén és Naszvadon ugyancsak átlag feletti volt azok száma, akik nem voltak hajlandók dolgozni a segélyért. Tőlük így megvonják a segélyt.

Valószínűleg többféle oka lehet annak, hogy valaki, aki szociális segélyt kap, miért nem vállalja el a közmunkát. Ezek között biztos szerepel az is, hogy valójában nincs annyira rászorulva, mert máshonnan van bevétele: vagy feketén dolgozik, tehát nem ér rá, esetleg különböző jogcímeken hozzájut annyi segélyhez, amennyiből már megél.

Közmunka program eddig is volt

Patus Sándor a témával kapcsolatban rámutatott, az egyes települések az aktivációs munkák keretében már az elmúlt években is foglalkoztattak közmunkásokat, mégpedig olyan nyilvántartott munkanélkülieket, akik havi 62 órányi közmunkát vállaltak, hogy megkaphassák a jelenleg 63,07 eurós aktivációs hozzájárulást. Ez két formában valósult meg, egyrészt a városi hivatal és munkaügyi hivatal közötti fél évre kötött keretmegállapodás alapján, amely esetben a város minden közmunkás után átlagosan havi 40 euró támogatást kap a munkaügyi hivataltól (ezt csak munkaeszközökre, munkavédelmi felszerelésre költhetik), másrészt úgy is, hogy az egyes munkanélküliekkel állapodtak meg, ám ebben az esetben nem jár a városnak fejpénz. Patus Sándor elmondta, jelenleg összesen 170 főt foglalkoztatnak ilyen módon, 5 városi koordinátor felügyelete mellett, ehhez jönnek azok, akik a szociális segély fejében lennének kötelesek ledolgozni 32 órát havonta. A közmunkások sosem egyszerre dolgoznak, hanem más-más napokon, napszakokban, egyidőben általában 25-30 ember van beosztva.

Megjegyezte, a munkaügyi hivatal felé jelezték, hogy további 100 embernek gond nélkül tudnak munkát biztosítani, de akár ennél többnek is. Egyelőre azonban csak alig több mint egy tucatnyi olyan közmunkás érkezett, akit a szociális alapsegély ledolgozása céljából közvetítettek ki. Hozzátette, bár a városnak kiadásai is keletkeznek a közmunka felügyelete miatt, még így is megéri számukra, hiszen az elvégzett munka értéke nagyobb ennél.

A romák bevállalják a közmunkát

Megkérdeztük, mi a helyzet azokkal a polgárokkal, akiknek nem megfelelő a munkához való hozzáállásuk, ezzel a roma közösség egy részére is utalva. „Éppen ők azok, akik a leginkább elfogadják a felkínált munkát, a feltételeket, s ki vannak békülve azzal, hogy a segély fejében közmunkát kell vállalniuk“ – válaszolta a munkaügyi hivatal illetékese. Ezzel nagyrészt Patus Sándor is egyetértett. Hozzátette, nem egyszerű a roma polgárokkal való foglalkozás és irányításuk, munkamoráljuk kissé eltér a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkásokétól, és szükség van felügyeletre is, de a város számára hasznos munkát végeznek. Természetesen ez nem érvényes mindannyiukra, viszont azok, akik már hosszabb ideje dolgoznak a városnak ily módon, már megszokták azt, sőt, kivetik maguk közül a bomlasztó elemeket.

Kevés intézmény él a lehetőséggel

Közhasznú munkalehetőséget nemcsak önkormányzatok, de az általuk működtetett járulékos szervezetek, továbbá polgári társulások, iskolák, alapítványok, egyházak, kórházak és szociális intézmények is felajánlhatnak, ám egyelőre elég kevés intézmény élt a lehetőséggel. Olyan közhasznú tevékenységekről lehet szó, mint például parkok, közterületek, tanintézmények udvarainak rendbentartása, takarítása, hóeltakarítás, járdajavítás, kulturális és sportrendezvények megvalósításában való részvétel, temetők takarítása, illegális szemétlerakatok felszámolása vagy éppen emlékhelyek rendbetétele.

A munkaügyi hivatal szóvivője szerint járásunkban óvodában, iskolában, könyvtárban végezhető munka ugyancsak szerepel a kínálatban.

(Csaba Ádám)