Ján Orosch nagyszombati érsek kánonjogilag megalapozatlan támadásokat indított a komáromi bencés rend ellen, melynek hátterében a szerzetesrend értékes ingatlanvagyonának megszerzése állhat. Előbb 3 millió euró értékű termőföldeket próbált lenyúlni a bencésektől, ám miután ez nem sikerült, a rend megszüntetéséről határozott. Csakhogy az érseknek erre nincs joga – állítják a bencések.

Hónapok óta húzódik egy tulajdonvita a Magyar Bencés Kongregációhoz (MBK) tartozó komáromi Bencés Rendház és a nagyszombati érsekség között. Ján Orosch nagyszombati érsek a jelek szerint mindent elkövet, hogy megszerezze a komáromi bencések vagyonát, úgy tűnik, jogtalan lépésektől sem riad vissza.

Tavaly júliusban Ján Orosch érsek felhatalmazása alapján a komáromi kataszteri hivatal a nagyszombati egyházmegyére íratta át a komáromi bencések mintegy 660 hektárnyi termőföldjét, melyek Kolozsnéma és Füss térségében találhatók. A földek értéke nagyjából 3 millió euró körül mozog.

A lépésről nem értesítették a komáromi bencéseket, akik csak véletlenül, egy földhivatali ügyintézés során szereztek tudomást az érsek kezdeményezéséről. Az átírást a Bencés Rendház gazdasági vezetője és jogi képviselője, Szalay György jogosulatlan lépésnek nevezte, s a kisajátítás ellen panaszt tett az ügyészségen, amely tavaly novemberben igazat adott a bencéseknek: a nagyszombati érsekség javára történt kataszteri bejegyzést törvénytelennek nyilvánította és töröltette. Az illetékes komáromi járási ügyész indoklásában azt írta, a Nagyszombati Egyházmegye nem tudott olyan okmányt bemutatni, amely igazolná tulajdonjogát. A bencések megkeresésére a brünni Kánonjogi Akadémia is állást foglalt az ügyben, miszerint kétségek nélkül kijelenthető, hogy a bencés vagyon átírása a Nagyszombati Egyházmegyére ellentétes a kánonjoggal, és illegális egyházjogi lépésről van szó. Ján Orosch tehát ezzel a módszerrel nem tudta megszerezni a komáromi bencések vagyonát a nagyszombati érsekség számára, azonban további lépéseket tett ennek érdekében, ismét elmulasztva azt, hogy a kérdésről egyeztessen a komáromi bencésekkel, illetve a Magyar Bencés Kongregáció legfőbb elöljárójával, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapáttal.

Az érsek megszüntette rendházat

November 5-én a nagyszombati érsek dekrétummal megszüntette a Komáromi Bencés Rendházat, s ennek nyomán – az érseki hivatal kérésére – a szlovák kulturális minisztérium 3 héttel később törölte is a rendházat a jogi személyek nyilvántartásából. A minisztérium állítja, más lehetősége nem volt, mivel ilyen ügyekben csupán adminisztratív kötelessége van. A komáromi rendházat megszüntető érseki dekrétumról az érsekség csak a rendház gazdasági vezetőjét értesítette, egyúttal írásban felszólította: mivel jogalanyiságuk megszűnt, január 15-ig minden vagyonukat és dokumentációjukat adják át az egyházmegyének. Ezáltal nemcsak az említett termőföldek, hanem minden ingóságuk és ingatlanjuk Nagyszombathoz kerülne, a többi között a rendház értékes épületegyüttese is, mely a komáromi Nádor utcán, a Szent András-templom mellett található és az Adalbertínum Alapítvány tulajdonát képezi.

A nagyszombati érsek azzal indokolta a rendház megszüntetését, hogy a bencések nem teljesítették a kánonjogi kódexben szereplő feltételeket, azaz a komáromi közösség soha nem folytatott a bencés szellemiség szerinti szerzetesi életet. Ezzel kapcsolatban Várszegi Asztrik elmondta, kifejezett szerzetesi munka ugyan nem folyt a rendházban, mivel teljes felújítás alatt áll, de ez nem azt jelenti, hogy bezárták volna a rendházat, vagy ne az lett volna a szándékuk, hogy oda alkalmas szerzeteseket telepítsenek. 1990 óta a mai napig jelen vannak Komáromban magyar kisegítő misézéssel, igehirdetéssel, gyóntatással, lelki gyakorlattal, és amíg a rendház alkalmas volt rá, cserkészettel, kateketikai képzéssel, lelkigyakorlatokkal, előadásokkal megtöltötték a rendház hozzáférhető és biztonságos helyiségeit. „Ahogy a világegyházban is komoly gondot jelent a papi utánpótlás, ugyanúgy az egyetemes szerzetességben is, és mindehhez türelemre van szükség… Mi továbbra is gondját viseljük a Komáromi Rendháznak, de többek között azért sem olyan a közösségi élet a rendházban, mert a kommunizmus után teljes amortizáció után vettük vissza. A Komáromi Rendház felújítása 6-8 éve folyamatosan zajlik, ami nem kevés kiadással jár és mindezt pontosan a visszakapott földjeink bérleti díja biztosítja, hiszen más segítségünk nincs. A Szent András-templom tatarozásához is hozzájárultunk. A nagyszombati érsekség pillanatnyi létszámhiányos gyengeségünket használta fel arra, hogy bejelentse igényét a házunkra és azokra az ingóságainkra, földjeinkre, amelyek a ház anyagi alapját jelentik“ – nyilatkozta a pannonhalmi főapát a Bumm hírportálnak.

Várszegi Asztrik, a Magyar Bencés Kongregáció legfőbb elöljárója (magyarkurir.hu)

Jogilag teljesen megalapozatlan

Az azonban mindegy is, hogy Ján Orosch mivel indokolta a megszüntető dekrétumot, ugyanis a nagyszombati egyházmegye egyszerűen nem illetékes dönteni a komáromi bencések ügyében. Sem akkor, amikor a termőföldek átíratásával próbálkoztak, sem pedig most, amikor a rendház megszüntetéséről határoztak. A nagyszombati érsekség egy 1977-es pápai bullára is hivatkozik, mely szerint a korábbi esztergomi és győri egyházmegye Szlovákiában lévő területei a nagyszombati egyházmegyéhez kerültek. Ez a dokumentum azonban csupán a Pannonhalmi Területi Apátság két plébániáját, a füssit és a deákit említi, amelyek tehát jogilag megalapozottan kerültek Nagyszombathoz. Nem vonatkozik azonban a Komáromi Bencés Rendre, amely 1514 óta a X. Leó pápa által alapított Magyar Bencés Kongregáció független háza, pápai alapítású és jogú rendház, amellyel a kánonjog alapján csak a római pápa jogosult rendelkezni és nem egy egyházmegyei püspök, érsek.

A főapát rámutatott, a Magyar Bencés Kongregáció nemzetközi kongregáció, ami azt jelenti, hogy házai nem csupán Magyarországon vannak, de például Brazíliában, vagy éppen Észak-Komáromban is. „A nagyszombati érsek úr egy nem jogos és jogilag nem megalapozott dekrétummal törölt bennünket az egyházi jogalanyok listájából és ennek következtében hatással volt a világi jogi közigazgatásra is, tehát onnan is töröltek minket. Ez egy súlyos méltánytalanság, bántás, egyházjogi tévedés“ – jelentette ki Várszegi Asztrik, hozzátéve, a területileg kivett, független bencés közösség elöljárójaként a felettes szervhez, egyenesen Rómához, azon belül is a szerzetesi kongregációhoz nyújtott be jogorvoslati kérelmet, tőlük várja a megoldást. A Vatikán vizsgálata már megindult, s a főapát szerint az egyházon belül teljesen tiszta az ügy, a lépés egyházjogilag elfogadhatatlan túlkapás.

Emberi kapzsiság van a háttérben

„Tartjuk magunkat boldog VI. Pál pápa intelmeihez, miszerint az egyházban felmerült vitás kérdéseket az egyház keretén belül kell orvosolni“ – mondta el lapunknak Szalay György, ugyanakkor hozzátette, a tisztességes hírközléshez való joggal élve a médiát is szeretnék informálni az ügyről. „Az eddig kiszivárgott hírekből egyértelműen kiviláglik, hogy itt nem egyházi ügyek megoldásáról, annak szándékáról van szó Nagyszombat részéről, hanem egyszerű és nagyon csúnya emberi kapzsiságról, vagyonszerzésről, minden jogi korlátot átlépve, pénzügyi lobbival a háttérben. Hazug vádaskodások tömkelegével vezetik félre a nunciatúrát, feljelentéseket tesznek konkrét személyekre Rómában és máshol ezzel fenyegetnek. Meg kell várni a hivatalos egyházjogi szervezetek döntését Rómában és a polgárjogi vonalon folytatott rendezést itt Szlovákiában. Egyes nagyszombati kötődésű katolikus sajtóorgánumok megpróbálják meglovagolni a ‚magyar kártyát‘, de szakmailag teljesen mellé lövöldöznek!“ – fogalmazott Szalay György. Rámutatott, Szlovákiában van spanyol kötődésű jezsuita és ferences szerzetes rend, német-osztrák vonalú Irgalmas rend, vagy például a lengyel ághoz tartozó, 10 éve alakulgató sampori bencés rendház is nyugodtan működhet, de csak az évszázadok óta Komáromban megtelepedett, magyar kötődésű bencsés szerzetesek független rendházát érik támadások. „Ebből mindenki levonhatja magának a tanulságot“ – fűzte hozzá.

Ján Orosch lépései miatt a bencések egyúttal főügyészségi vizsgálatot is kezdeményeztek, mely már megindult, továbbá jelezték Notker Wolf prímásapátnak, a bencés szerzetesszövetség Rómában székelő fejének is a történteket. December 19-én kelt nyilatkozatában a prímásapát is leszögezte, szerinte téves és jogtalan lépés volt, amikor a komáromi bencések önálló házát a nagyszombati érsekség megpróbálta megszüntetni. Ezt az iratát Notker Wolf diplomáciai úton eljuttatta az ügyészségnek, a szlovák külügyminisztériumnak és az érseknek is. Az egész ügy végére a Szentszék – a szerzetesi kongregáció – döntése tehet pontot, ám mivel Róma malmai lassan őrölnek, ez még hosszú hónapokig eltarthat.

Folyamatosan újítják a rendházat

Szalay György körbevezetett bennünket a Szent András-templom mellett található komáromi bencés rendházban, ahol jelenleg is folyamatban vannak a felújítási munkák. Az ablakokat és az azokon lévő vasrácsokat az eredeti minták alapján újragyártva már lecserélték az épületen, nemrégiben pedig teljesen felújították a tetőszerkezet Szent András-templommal érintkező részét, ami a templom restaurálása miatt – amihez több ezer euróval járultak hozzá a bencések – elengedhetetlen volt. Hangsúlyozta, minden költséget a komáromi bencések maguk állnak a történelmi bencés szerzetesrend földbirtokainak bérleti díjából, illetve a saját gazdálkodásukból befolyt nyereségből. Sem az állam, sem Nagyszombat nem járul hozzá anyagilag a felújítási munkákhoz – tette hozzá Szalay György, aki komáromi rendház felújításának szakmai felügyelője is.

Mivel az épület műemlék, minden restaurálási munka különösen költséges és időigényes. A felújítás során ügyelnek arra, hogy az épület eredeti állapotát állítsák vissza, például azt is vizsgálják, hogy az egyes festékrétegek alatt nem bújik-e meg valamilyen régi festmény. A régészeti kutatások során az épület padlója alatt egy Árpád-kori templom maradványaira leltek, amit korábban hiába kerestek a régészek Komáromban, s azt tervezik, üvegpadlót helyeznek erre a részre, amelyen keresztül láthatóak lesznek a romok. Mivel a főbejárat utáni tér alatt helyezkednek el, mindenki aki belép majd a rendházba, a „lába alatt“ találja azokat.

Szalay György elmondta, a költségvetési számítások szerint és a bérleti díjak alakulásától függően – és amennyiben rendeződik a megszüntetésükkel kapcsolatos ügy – 4-6 év múlva fejeződhet be az épület felújítása. „Úgy mint valaha, nyitott, élő bencés szerzetes központot szeretnénk, ahová bárki beléphet. Folytatni akarjuk a munkát a bencés szellemiség jegyében – Ora et labora! (Dolgozz és imádkozz!)“ – fűzte hozzá.

A kapun túl, a padló alatt találták meg az Árpád-kori templom maradványait

Szent Benedek Rend

A Szent Benedek Rendet a 6. században alapították, a kereszténység első szerzetesrendje. Első magyarországi rendházuk 996-ban kezdte meg működését Pannonhalmán, alapító oklevele 1001-ből származik, azóta is itt található központjuk. A Magyar Bencés Kongregáció a 16. század elején alakult meg a térség legjelentősebb bencés apátságainak összefogásával. A bencések az 1200-as évek elejétől telepedtek le Komáromban, 1773-tól 1946-ig kisebb megszakításokkal a bencések működtették a jelenlegi Selye János Gimnázium elődjét, a Komáromi Bencés Gimnáziumot is.

(Csaba Ádám)