Talán nem túlzás kijelenteni, hogy új időszámítás kezdődött a turizmus terén a Komáromtól Párkányig terjedő régióban. Múlt héten ugyanis Komárom is rábólintott a Dunamente Turisztikai Desztinációs Menedzsment (DTDM), más néven területi idegenforgalmi társulás létrehozására. Ennek lényege, hogy egy régió, a települések és vállalkozók összefogva, ezáltal hatékonyabban csábítsák térségünkbe a turistákat, ráadásul a szervezet által gyakorlatilag garantált állami támogatások érkeznek majd a régióba.

Múlt csütörtökön a komáromi képviselő-testület egyhangúlag bólintott rá, hogy Komárom városa is tagja legyen a Dunamente turisztikai szervezetnek. Miután korábban már minden tagjelölt jóváhagyta, illetve kinyilvánította a Dunamente Turisztikai Desztinációs Menedzsment (DTDM) megalakítását, és a törvényi feltételek is teljesültek, nincs akadálya, hogy november 16-án, lapunk megjelenésének napján alá is írják az alapító dokumentumot (ez azóta meg is történt – a szerk.). De miért nagy dolog egy újabb régiós szinten működő szervezet, és mi is ez egyáltalán?

A Dunamente TDM alapítói a következő önkormányzatok: Komárom, Izsa, Pat, Dunaradvány, Dunamocs, Karva, Muzsla, Párkány, tehát szinte az összes Duna mellett fekvő település Komáromtól Párkányig. Ezen kívül vállalkozások is belépnek: a párkányi Vadas fürdőt, a pati termálstrandfürdőt és a pati Wellness hotelt működtető cégek, továbbá a komáromi Banderium hotel üzemeltetője. Az új szervezet a régiós turisztikai együttműködés motorja lehet, közös márkát lehet kialakítani, régiós kampányanyagokat, a vállalkozók bevonásával kiaknázni a régió adottságait: a fürdőket, a Dunát, a borászati hagyományokat, helyi különlegességeket, kerékpárutakat. „Pont azért lett kitalálva a társulás, hogy ne városi szinten gondolkozzunk a turizmusról, hanem regionálisan, hiszen városi szinten nem jutottunk előre. A szervezetnek lesz egy vezetője, menedzsmentje, amely a régió egészére tekint, a közös fellépés minden résztvevő számára előnyös lesz” – mutatott rá Bujna Zoltán komáromi képviselő, az idegenforgalmi bizottság tagja.

Egy régió közösen többet tud nyújtani a térségbe érkező turistáknak, mintha mindenki egyedül próbálkozna. Például egy turista megérkezik Párkányba, ahol néhány nap után kicsit ráun a fürdőzésre, valami más programot keresne, amiről színvonalas reklámanyagokból tájékozódhat. Elugrik egy kis borozásra a Dunamenti falvakba, de mondjuk felkelti az érdeklődését a komáromi erődrendszer is, így egy napot Komáromban is eltölt. Talán kerékpárt is kölcsönöz, és túrát tesz a Duna mellett – ne feledjük, ha minden jól megy, néhány éven belül Párkánytól Komáromig a teljes szakaszon kiépül a kerékpárút.

Évi 50 ezer eurós támogatás

Nagyon lényeges szempont az is, hogy a szervezet állami támogatásokat hívhat le, leghamarabb 2017-ben, de utána gyakorlatilag garantáltan érkezik majd pénz a szervezet projektjeire. Ennek nagysága a résztvevők által fizetett tagdíj függvénye. Hogy melyik település, mennyi tagdíjat fizet, az a népességtől és a turisták által ott eltöltött vendégéjszakák számától függ. Mivel Párkányban évi 220 ezer a vendégéjszakák száma, a kisváros fizeti a legtöbbet, Komárom évente 19 ezer euró körüli tagdíjjal száll be. Azonban a tagdíjakból befolyt összeg nagyjából 90 százalékának megfelelő értékben állami támogatás érkezik, jelen állás szerint ez 50 ezer euró lesz. Szlovákiában tavaly 29 ilyen szervezet működött, amelyeknek az állam 3,22 millió euró támogatást osztott szét. A szomszédos régióban a Csallóközi TDM működik, ahol már három éve 55 ezer eurós éves állami támogatást tudtak lehívni.

„Nagyszerű dolognak tartom, hogy hosszú évek sikertelen kísérletei után végre megalapítjuk a Dunamente turisztikai desztinációs menedzsmentet, hiszen a térség összefogásának köszönhetően nemcsak, hogy rákerülünk a turisztikai térképekre, hanem komoly állami támogatásokra is számíthatunk, amit fejlesztésekre költhetünk el. Magyarul ezen az úton is pénzt hozunk a régióba. A szervezet élére pályázat útján választjuk ki a legmegfelelőbb szakembert, aki munkájával komoly súlyt vesz majd le a városvezetés válláról. Az egyes tagoknak is jelentős beleszólásuk lesz a dolgok menetébe, hiszen szavazataikkal lehetőségük nyílik kifejezni véleményüket a jövőben zajló munkálatokkal kapcsolatban“ – foglalta össze Kovács Dávid, a komáromi idegenforgalmi bizottság elnöke. A komáromi képviselők mindegyike pozitívan értékelte a lépést. Az anyagot beterjesztő Keszegh Béla alpolgármester rávilágított, Párkányhoz és Pathoz képest Komáromnak a legnagyobb a lemaradása, de ez egyben azt is jelenti, hogy a legnagyobb fejlődési lehetőség is nálunk kínálkozik. Stubendek László polgármester úgy fogalmazott, a turisztikai menedzsment egy forma, amit nekünk kell megtölteni tartalommal, és bízik a turizmus fellendülésében.

Mint említettük, állami pénzek csak 2017-től érkezhetnek, de már jövőre lehetnek eredményei az összefogásnak. A szervezethez bárki csatlakozhat a jövőben – térségbeli települések, cégek, vállalkozók.

(csá)

A két szervezet jól kiegészíti majd egymást

Bara Zoltán, a Pons Danubii európai területi együttműködési csoportosulás (EGTC) igazgatója kérdésünkre elmondta, nagyon üdvözlendő a Dunamente TDM megalapítása. A két szervezet nagyszerűen kiegészíti majd egymást, míg a TDM a kisebb állami támogatásokat szerzi meg, ők igyekeznek nagyobb volumenű turisztikai projektekre pályázni, illetve összekötni, összehangolni a magyar és a szlovák oldalon lévő turisztikai menedzsmentek törekvéseit, hogy egy-egy fejlesztés egy irányba mutasson.