Sokszor messzire utazunk, hogy szép és különleges helyeket lássunk, pedig a csodák körbevesznek bennünket. Így van ez a szomszédos Dél-Komáromban is, ahol nem csak az erődrendszert fedezhetjük fel, hanem kirándulhatunk a vadregényes koppánymonostori Szent Pál szigeten, vagy sétálhatunk a Rüdiger tó partján is. Ismerje meg most a térség magyarországi városait bemutató sorozatunk újabb állomását, Dél-Komáromot.
Közép-Európa legnagyobb újkori erődje 1850 és 1871 között épült. Az UNESCO Világörökségi várományosi listáján szereplő, klasszicista stílusú hadtörténeti műemlék lenyűgöző látványt nyújt hatalmas, precízen faragott kövekből épített falaival, a védműveket borító 3-4 méter vastag földtakarójával és több kilométer hosszú föld alatti folyosórendszerével. Az erőd ma kedvelt kirándulási célpont: hadtörténeti kiállítással, hidegháborús járművekkel, kenyérmúzeummal és számtalan rendezvénnyel csalogatja a látogatókat. A felújított Dunai Bástyában érdekességként hat a „Duna, hajók, mesterségek” című kiállítás. A látogatók bepillantást nyerhetnek magyar vonatkozású hadihajók világába, valamint az európai szállítóhajók fejlődéstörténetébe. A kiépített bicikliúttal már akár városunkból is kényelmesen elérhető és körbe kerekezhető a Monostori Erőd.
Egyedülálló kenyérmúzeum
Az országban egyedülálló szakmúzeumot a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje rendezte be a Monostori Erőd egykori katonai pékségének gabonaraktárként szolgáló termében. A kiállítása a sütőipari értékeket mutatja be kronológiailag, és a főbb tájegységek szerint: mára már többnyire feledésbe merülő igazi péksüteményeket és kenyérféléket is láthatunk, az egyes helyiségekben pedig a látogatók megtekinthetik a régi pékségek és a konyhák berendezéseit, szerszámait, egészen a nagyobb üzemek által használt berendezésekig. A múzeum márciustól novemberig látogatható.
Igmándi Erőd
A komáromi erődrendszer legfiatalabb és legdélibb tagját 1871-ben kezdték el építeni. 1939 szeptemberétől 1941 márciusáig menekült lengyel katonák szállása volt, majd lengyel katonai internálótábor, munkaszolgálatos laktanya lett. A háború végén a lakosság óvóhelyként használta. 1966-tól megszűnt katonai célú hasznosítása, azóta a Klapka György Múzeum római kori kőtára működik benne, valamint 2013-ban egy légoltalmi kiállítás is nyílt benne. Az Igmándi Erőd márciustól novemberig látogatható, ahol állandó kiállításokkal várják a látogatókat.
Csillag Erőd
A Csillag Erőd az Öregvár keleti bástyájával szemben fekszik. 1586 nyarára készültek el a 100-100 lovas befogadására képes hídfők. A hídfőerődök feladata az volt, hogy óvják a meglepetés-szerű támadásoktól a központi erődöt, blokkolják a folyami hajóforgalmat, védjék a meglévő, vagy szükség esetén épülő hajóhidat és támaszpontul szolgáljanak a támadók elleni lovasportyáknak. A török harcok elmúltával az erődrendszer elvesztette fő funkcióját, ezért elhanyagolták. 1850 és 1870 között – mint az új védelmi rendszer legfontosabb elemét – kőből és téglából újraépítették.
Jellegzetes csillag alakját négy, befelé nyitott ütegállás adja, melyeknek külső felét kövekkel erősítették meg és kőfallal kötötték össze. Körbe mély vizesárok védte. A Csillag Erőd jelenleg nem látogatható. Nyár végén azonban elkezdődhet az erőd felújítása, a tervek szerint pedig 2018-ra teljes egészében megújul az épületegyüttes. A több mint hatmilliárd forintos kormányzati beruházásnak köszönhetően az erőd egykori életét megidéző terek, kiállító- és konferenciatermek, kávézó és étterem is helyet kap majd a megújult falakon belül.
Rüdiger tó
A Rüdiger tó a város kedvelt pihenő- és horgászhelye, ahol lehet kacsákat etetni, piknikezni, napozni, vagy a közeli csárdában egy finom magyaros ebédet elfogyasztani. A tó története az 1848-49-es szabadságharcra nyúlik vissza. A nevét Fjodor Vasziljevics Rüdigerről, a cári hadsereg egyik tábornokáról kapta. Az érdekessége, hogy a 2013-as dunai árvíz óta a tó kis szigetén él egy hódcsalád is.
Szent Pál-sziget
Koppánymonostoron – a családi házas övezet után, a Fenyves erdő mögött – egy olyan egyedülálló mocsaras-lápos hely található, amilyen nincs még egy Magyarországon, a Duna szabályozása miatt ugyanis ezek a területek eltűntek. A Szent Pál-szigeten számos különleges, védett növény- és állatfaj él, melyeket a kialakított tanösvénynek köszönhetően a látogatók is megcsodálhatnak. A hét kilométer hosszú, 10 állomásból álló tanösvényt az úgynevezett karós-füzetes módszerrel alakították ki. A 3,5 kilométer hosszú Szent Pál-sziget Őrsújfaluval pont szemben húzódik. A szigeten egyébként a középkorban bencés monostor állt, melyet az alapító Katapán nemzetségről Katapán vagy Koppán monostorának neveztek, innen a mai Koppánymonostor neve. Lakói a török támadáskor, 1529-ben hagyták el, romjai a 18. században azonban még megvoltak. Ma a szigeten a vízmű kútjai állnak, ennek ellenére meglepő módon nincs bekerítve, így a sziget teljes területe felfedezhető. A Szent Pál-sziget később Szentpálpusztáról (major Őrsújfalu és Csallóközaranyos között) kapta a nevét.
Programok a közeljövőben
Idén harmadik éve folynak régészeti kutatások a római kori Brigetio katonavárosában Komárom/Szőny-Dunapart lelőhelyen. A Nyílt nap a gáton elnevezésű program keretében a szombati napon, szeptember 17-én látványásatás keretében, idegenvezetéssel 8.00-16.00 között tekinthető meg a lelőhely, melynek során nemcsak az előkerült romokkal, hanem a régészeti munkával is megismerkedhetnek a látogatók. Vasárnap (szeptember 18) 10.00-16.00 között szintén idegenvezetéssel lehet bejárni a területet.
Szeptember utolsó hétvégéjén már második alkalommal kerül megrendezésre a Monostori Erődben a II. világháborús hadijáték elnevezésű esemény, ahol csatajelenetek bemutatásával és kapcsolódó programokkal várják az érdeklődőket. Bővebb információ: erod.hu.
Cikkünk a Pons Danubii támogatásával készült.
Pons Danubii – A 2010 decemberében alakult Pons Danubii Európai Területi Társulás (EGTC) célja, hogy összefogja a szlovák-magyar határ menti térség városait, és az uniós forrásokat kihasználva olyan fejlesztéseket valósítson meg, melyek a Duna mindkét oldalán ugyanolyan előnyökkel járnak. Pályázatok útján eddig közel 6 millió eurónyi pénzforrást hozott régiónkba. A társulásnak 3 szlovákiai és 4 magyarországi város a tagja: Észak-Komárom, Gúta, Ógyalla, illetve Dél-Komárom, Tata, Kisbér, Oroszlány.
x