A nyári kánikula közepén hidegzuhanyként jött a váratlan hír, bezárják a Nokia dél-komáromi üzemét. Az egykor dübörgő gyárban az ősz folyamán megválnak mind az 1800 dogozótól, ezzel véget ér egy 15 éves történet. A nagyszámú elbocsátás hatásait egyelőre csak sejteni lehet, de az szinte biztos, a szlovákiai oldalon jobban fogják érezni.

Váratlanul érte a régió lakóit, de még a gyár alkalmazottait is a bejelentés, miszerint november végén bezárja kapuit a Nokia-Microsoft komáromi gyára. A meglévő 1800 alkalmazottat szeptembertől három hullámban küldik el. A Nokia leépülése már pár éve érezhető volt, hiszen 2012-ben 2300 munkást küldtek el. 2013-ban a finn származású mobilgyártót felvásárolta a világ egyik legnagyobb vállalata, a Microsoft. A Nokia hosszú ideig piacvezető volt a mobilgyártásban, azonban az okostelefonok terén lemaradt, a Microsoft érkezésével azonban sokan bíztak az új lendületben. Akadtak reménykeltő jelek is, hiszen a Nokia volt vezére, Stephen Elop, aki akkor a Microsoft készülékgyártásáért felelt, egy titkos mustrán járt Komáromban, és azt rebesgették, hogy a telefonok mellett a Microsoft játékkonzolának, az Xboxnak a gyártása is Komáromba kerülhet.

A komáromi üzemben ugyan számítottak valamilyen bejelentésre, azonban a teljes bezárás forgatókönyvét tartották a legvalószínűtlenebbnek. Nemrégiben kapták meg az alkalmazottak a Microsoft logós tárgyaikat, az épületre is kikerült az új tulajdonos logója, a jelek még leépítésre sem nagyon utaltak. Az elkeserítő hír végül másfél hete látott napvilágot, miszerint a Microsoft 18 ezer embert küld el világszerte (összesen 127 ezret foglalkoztat), ebből Komáromban 1800-at, vagyis mindenkit. A dél-komáromi ipari parkot érzékenyen érinti az egyik legnagyobb vállalat távozása, ráadásul a lépéssel további 2-300 munkahely kerülhet veszélybe a beszállítók vonalán.

Az 1999-ben induló komáromi Nokia a térség egyik szimbólumává vált. A legjobb időszakában a bérelt munkaerőt is beleszámolva közel 10 ezer embernek (ebből 6 ezer belső alkalmazott) adott munkát. Dél-Komárom számára a dübörgő ipari park akkor aranybánya volt, hiszen volt olyan év, hogy az iparűzési adóból – Magyarországon ezt az adófajtát közvetlen az önkormányzat kapja – származó bevétele meghaladta az 5 milliárd forintot. Hogy arányaiban érzékelhessük ennek súlyát, elmondható, ez az összeg megközelítette a kétszer nagyobb lakossággal rendelkező Észak-Komárom éves költségvetését. A gazdasági válság érkeztével azonban visszaesett a termelés, de a Nokia esetében súlyos csapás volt, hogy az új generációs okostelefonok terén lemaradt versenytársaitól.

2012-ben jött az első kemény lépés, 2300 alkalmazottat küldtek el. Az ott dolgozók szerint a finn gyökerű vállalat a multikhoz képest nagyon jó körülményeket biztosított a munkavállalóknak, és az elbocsátáskor sem engedte el a kezüket. A munkások képviselete egy „kilépő” csomagot tárgyalt le a távozóknak. A vállalat egy belső állásbörzét is szervezett, ahol 92 cég kínálta a lehetőségeket. Akkor a 2300 távozó nokiás 72 százaléka tudott ennek köszönhetően elhelyezkedni.

A gyárbezárás bejelentése után most több szinten is beindultak az egyeztetések, hogy mentőövet dobjanak a nemsokára munkanélkülivé váló alkalmazottaknak. Reagált a magyar kormány is, Szíjjártó Péter államtitkár bejelentette, hogy felgyorsítják azokat a tárgyalásokat, amelyek a komáromi régióba szeretnének új befektetőt hozni, elsősorban a nagyobb hozzáadott értéket képviselő munkahelyek kialakítását támogatnák. Megjegyezte, összesen 5-600 új munkahely létesülhet Dél-Komáromban. Felmerült az is, hogy a Nokia átvenne a budapesti fejlesztési részlegére 150 alkalmazottat. 2012-ben a győri Audi szívta fel a legtöbb elküldött nokiást, amely most is jelezte, hogy a képzett munkaerőt átvenné. Győrben a német autógyártó felszálló ágon van, hiszen az elmúlt öt évben 5000 embert vett fel a korábbi kapacitáshoz. Megoldást kínálhat az Apple iPhone-jaihoz termékeket gyártó Foxconn leányvállalata, a PCE Paragon Solution Kft., melynek évek óta működik az üzeme a dél-komáromi ipari parkban, hamarosan azonban bővíteni fognak. A már meglévő, ám mostanáig kihasználatlan egyik gyártócsarnokukban néhány hónapon belül beindulhat a termelés, amivel néhány száz új munkahely jöhet létre. E lehetőség hallatán azonban nem minden nokiás lelkes, mondván, az ottani anyagi és munkakörülmények jóval elmaradnak az eddig megszokottól.

A Foxconn hamarosan néhány száz új dolgozót vehet fel

Milyen hatása lesz a bezárásnak?

A Nokia bezárása egyértelműen érzékenyen érinti a térséget. Mindamellett tudni kell, hogy Komárom-Esztergom megyében alacsonynak mondható a munkanélküliségi ráta, s bár a most elbocsátottak száma magas, de még így sem emelkedik majd jelentősen. Komárom környékén, a Duna déli oldalán a statisztikai hivatal adatai szerint az év elején csupán 4 százalékos volt a munkanélküliek aránya, a szomszédos győri régióban pedig még alacsonyabb, ami arra utal, hogy az elküldötteknek lesz alkalmuk máshol munkát találni.

Az 1800 alkalmazott nem kis része viszont szlovákiai munkavállaló. A munkaügyi hivatal először 500 ingázóról beszélt, azonban később kiderült, 650-680 személyt érint a mostani leépítés a Duna északi oldalán. A hír azért aggasztó, mivel a Komáromi járásban a munkanélküliségi helyzet korántsem mondható rózsásnak. A regisztrált munkanélküliek aránya 17 százalék körül mozog, amely a legmagasabb egész Nyugat-Szlovákiában.

Az észak-komáromi munkaügyi hivatal ugyan bejelentette, hogy igyekszik segítséget nyújtani, azonban kérdés, hogy mekkora a mozgásterük. Jelenleg csaknem 10 ezer az állástalanok száma a járásban, a hivatal kínálatában viszont csupán 50-60 munkalehetőség szerepel, és azok sem minden esetben felelnek meg az érintetteknek. A gondot az jelenti, hogy nincs munkalehetőség a régióban, amit közvetíthetnének, így sok esetben egy távolabbi munkahely nyújthat megoldást.

Anton Marek észak-komáromi polgármester a gyárbezárás után találkozott a munkaügyi hivatal helyi vezetőjével, a héten újabb egyeztetésre kerül sor. „Elsősorban azt szorgalmazzuk, hogy a szlovákiai munkavállalókat ugyanolyan feltételekkel küldjék el, mint amilyeneket a magyarországiaknak sikerül majd kialkudni” – mondta Dobi Róbert a városi hivataltól. Az MKP komáromi vezetői és Farkas Iván gazdasági alelnök a Nokia-gyár szakszervezeti vezetőjével, László Zoltánnal egyeztettek a kialakult helyzetről és a lehetséges kiutakról, míg a Híd részéről Vörös Péter parlamenti képviselő jelezte, interpellálni készül az illetékes szlovák minisztereket, és szorgalmazzák a komáromi gondok megoldását. A gyári szakszervezet ezen a héten kezd tárgyalni az elbocsátott dolgozóknak járó végkielégítésről.

László Zoltán, a gyár szakszervezeti vezetője nyilatkozik

A dél-komáromi önkormányzat ugyancsak jelezte, mindent megtesz az ügy megoldása érdekében. Míg Dél-Komárom számíthat egy jelentős kormányzati támogatásra, addig az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a szlovák kormányzat nem töri össze magát a komáromi régióért. A nagyobb kormányzati programok a még rosszabbul teljesítő régiókba irányulnak, az infrastrukturális fejlesztések pedig mindig észak fele húznak. Elméletileg a komáromi térség földrajzi elhelyezkedése és adottságai jók, azonban sem a komáromi önkormányzat részéről nem tapasztalható semmilyen igyekezet a befektetők idecsábítására, sem a központi szervek nem tartják fontosnak a térséget.

A Nokia távozásával egyesek az ipari parkok jövőjét kérdőjelezik meg, mondván, előre látható volt, hogy a nagy cégek csak átmenetileg maradnak. Az itteni munkaerő a távol-keleti lehetőségekhez képest az elmúlt években megdrágult, így sok vállalat költözteti a gyártósorokat. A jövőben a magyar kormányzat csak olyan befektetőket támogatna, amelyek nagyobb hozzáadott értékű munkahelyeket hoznak létre, amihez viszont képzettebb munkaerő tartozik. A komáromi ipari park esetében a jövőben valószínűleg ez az átalakulás határozhatja meg a kiutat. Ehhez szükséges volna a képzések rendszerét is átgondolni, és a térség egyetemi oktatásának irányvonalait is ehhez igazítani.

(Keszegh Béla) (fotók: Delta, MTI)

(cikkünk a Delta július 28-i számában jelent meg)