Szlovákia 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. A tagságot nagy várakozások előzték meg, sok tekintetben azonban csalódtak az újonnan belépett államok polgárai. Régiónk számára a leginkább pozitív hozadékokhoz a határok légiesítését sorolhatjuk, mely a schengeni csatlakozással csúcsosodott ki. Az itt élő magyaroknak különösen fontos, hogy gyakorlatilag eltűnt a határ Szlovákia és Magyarország között, de az egész schengeni rendszeren belül a határokon átsuhanva utazhatunk, miközben a bevándorlókkal kapcsolatban főként a fejlettebb
uniós országoknak akadnak problémáik.

A másik lényeges pozitívumként az uniós alapok segítségével megvalósuló fejlesztéseket szokták említeni, itt azonban már kritikus hangokat is hallani. Ódor Lajos, a Költségvetési Fegyelemért Tanács tagja megjegyezte, úgy tapasztalja, hogy a köztudatban az EU inkább a bürokrácia kapcsán beszédtéma, ezért fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a tagság az elmúlt tíz évben gazdasági szempontból sokkal több előnnyel járt, mint hátránnyal. „Érdemes visszagondolni azokra az időkre, mikor úgy nézett ki, Szlovákia kimarad a bővítés első köréből. A nemzetközi befektetők nagy ívben kerülték országunkat. A belépéssel újra felkerültünk a beruházók térképére, mivel tudták, milyen környezetre számíthatnak. Az uniós tagságnak is köszönhető, hogy a pénzügyi válság ellenére, 2004 óta megnőtt a foglalkoztatottság Szlovákiában mintegy 165 ezer fővel” – nyilatkozta lapunknak.

Elmondta, ha nem is számolnánk azzal, hogy az EU-s tagság javított a befektetői környezeten, már csak a közvetlen költségvetési mérleg is nagyon pozitív. „Az évek folyamán kb. 5 milliárd eurót fizettünk be a közös uniós költségvetésbe, viszont kaptunk több mint 13 milliárd eurót autópálya építésre, iskola felújításra vagy éppen agrártámogatásokra. Sőt, lehetett volna még több is, ha az utóbbi időszakban hatékonyabban tudtuk volna lehívni a forrásokat.”

Egyes elemzések azonban arra mutatnak rá, hogy valójában sokkal kisebb „pluszban” van az ország az uniós támogatások és Szlovákia befizetéseinek összevetésében. Az INESS gazdaságkutató intézet elemzése szerint 2010 előtt olyan időszakok is voltak, amikor 1 eurónyi uniós támogatás 90 centbe került Szlovákiának, s ha figyelembe vesszük, hogy sokszor olyan projektek valósulnak meg uniós segítséggel, melyek az adott régió számára nem a legfontosabbak, már sokkal árnyaltabb a kép. A túldrágított pályázatok, a korrupció ugyancsak gondot jelentenek. A bírálatokkal kapcsolatban Ódor Lajos megjegyezte, tény, hogy az EU-s támogatás nem mindig a legjobb célokra van felhasználva és a korrupcióra is sok panasz van, de makrogazdasági szempontból éppen a válság idején fontos, hogy a megszorító intézkedések hatását tudjuk mérsékelni az EU-s beruházásokkal.

Jó döntés volt az euró bevezetése?

„Az euró bevezetése a pozitív hatások mellett sok negatív problémával is járt. A legnagyobb előny idáig az volt, hogy az euró kordában tudta tartani a gazdaságpolitikát és megvédte az országot a válság első szakaszában. Negatív hatás akkor ért bennünket, mikor a többi V4-es ország pénzneme leértékelődött az euróhoz képest. A lakosok számára ez persze nem feltétlenül negatív, hiszen külföldön olcsóbban tudtak vásárolni. Ezenkívül az euróövezeti adósságválság jelentett nagyobb fejfájást” – foglalta össze a közös európai fizetőeszköz bevezetése után eltelt pár év tapasztalatait Ódor Lajos, aki korábban a Szlovák Nemzeti Bank tanácsának is tagja volt. Megjegyezte, eddig az euró bevezetése több haszonnal járt, mint kárral, de majd csak a válság megoldása után lehet tisztább képet kapni, miután kirajzolódnak a bankunió és a fiskális unió körvonalai.

Nemcsak a komáromi régióban, de szinte az egész EU-ban komoly gondot okoz az állástalanok magas aránya, Ódor Lajos szerint a tagállamok többsége prioritásként kezeli a munkanélküliség csökkentését „Az EU-s támogatások tudnak ebben segíteni, pl. nagyobb beruházások vagy rekvalifikációs programok által, de csodát nem lehet várni. Ahhoz, hogy érezhetően megnőjön a foglalkoztatottság, ki kell kecmeregni a válság gödréből” – jegyezte meg a pénzügyi szakértő.

A lakosok kétharmada örül az EU-tagságnak

Egy márciusi közvélemény-kutatás szerint a lakosság kétharmada helyes lépésnek tartja a 10 évvel ezelőtti csatlakozást, ezzel szemben nem egész 30 százaléknyian helytelenítik azt. Az EUtagságot leginkább az SDKÚ, a NOVA és a Híd szimpatizánsai értékelték pozitívan, míg a Mi Szlovákiánk Néppárt választói voltak a leginkább elutasítók.

Az MVK ügynökség azt is megkérdezte, milyen változásokat szeretnének az emberek az EU-ban. A válaszadók 43,4 százaléka azt szeretné, ha az Unió jelenlegi formájában maradna fenn, míg csaknem 24 százaléknyian úgy vélték, meg kellene erősíteni az EU kompetenciáit az egyes tagállamok szuverenitásának rovására. Utóbbi véleményt leginkább az MKP választói osztják (31,1 %), de a Smer és az Egyszerű Emberek szimpatizánsai között is jócskán akadnak az erősebb EU pártolói. A közös európai állam megszűnését, s a nemzetállamokhoz való visszatérést főként a Mi Szlovákiánk Néppárt, az SaS és a Szlovák Nemzeti Párt szavazói preferálják.

Május 20-án a 10 évvel ezelőtti EU-csatlakozás apropóján Komáromba érkezik az EU-roadshow az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének szervezésében. A program a www.10rokov.eu oldalon lesz elérhető – tudtuk meg a szervezőktől.

(csá, kb)