Két pályázat is sikeresnek bizonyult a nyár folyamán, így – a városi önrésszel együtt – összesen 1,6 millió eurót költenek a közeljövőben a komáromi központi erőd felújítására. Egyrészt a kaszárnyaépület tetőszerkezetének fennmaradó része is megújul, másrészt egy turisztikai fogadóközpontot alakítanak ki a kaszárnya főkapujánál.
Teljes hosszában új tető a kaszárnyán
Az eltelt 5 évben szakaszosan újult meg az Újvár területén található kaszárnyaépület tetőszerkezete. Nemrégiben kiderült, sikeres volt a város pályázata, és a szlovák kulturális minisztérium 450 ezer euróval támogatja, hogy a még hátralévő, Duna felőli épületszárny tetőzete is teljesen megújuljon. Erről Natália Milanová kulturális miniszter tájékoztatta Keszegh Béla polgármestert, aki Pozsonyban tárgyalt a tárcavezetővel. Az Újítsuk meg házunkat! elnevezésű program keretében megítélt támogatást eleve úgy nyújtották be, hogy már lefolytatták a közbeszerzést a kivitelezőre – akárcsak korábban, most is a Darton Kft. végezheti a munkát. A város 172 ezer euróval járul hozzá a felújításhoz.
Várhatóan jövő tavasszal kezdődhet a tetőzet újjáépítése – tudtuk meg Ozimy Andrejtől, a várlátogatásokat lebonyolító Pro Castello Comaromiensi nonprofit szervezet igazgatójától. Ha elkészül – legkésőbb 2022 végéig –, akkor immár a teljes kaszárnyaépület új tető alatt lesz, ami garancia arra, hogy az épület állaga ne romoljon.
Fogadóközpont pénztárral, toalettekkel
Néhány nappal ezelőtt kiderült, a város egy másik pályázata is sikeres volt. A Szlovákia–Magyarország határon átnyúló együttműködési program keretében Komárom közel 850 ezer eurónyi támogatást kapott a központi erőd fejlesztésére. Egyrészt egy turisztikai-információs fogadóközpontot alakítanak ki a tavaly megújult kaszárnyakupánál – miután a látogatók áthaladnak a Lipót-kapun, gyakorlatilag itt kezdik meg a vársétát. Négy helyiséget újítanak majd fel teljesen, létrehoznak egy pénztárat, egy idegenvezetői irodát, ahol információs anyagokat és szuveníreket kínálnak majd, továbbá toaletteteket is építenek a turisták és a személyzet számára – valójában egy hasonló teret alakítanak ki, mint amilyet a dél-komáromi Monostori Erődből már ismerhetünk.
Ezen kívül jut pénz arra is, hogy a kaszárnyaépület homlokzata egy további szakaszon is megújuljon – a főkaputól a már megújult kápolnarészig terjedő épületrész külső falai.
Trafóállomás épül
Az uniós finanszírozású projekt harmadik eleme pedig egy trafóállomás létesítése, beleértve a fő villanyvezetékek lefektetését a központi erőd teljes területén. Ez utóbbi beruházás lényeges feltétele annak, hogy a jövőben a vár más részeibe egyesületek, turizmussal kapcsolatos szolgáltatások, illetve olyan intézmények és vállalkozások költözhessenek be, amelyek tevékenysége illik az erődhöz. A villamos-energetikai fejlesztés az alapja annak is, hogy a jövőben közvilágítást, illetve vészvilágítást lehessen kiépíteni. Itt még le kell folytatni a közbeszerzést a kivitelezőre. A pontos végösszegtől is függ, hogy a komáromi önkormányzatnak mennyivel kell hozzájárulnia a projekthez – nagyjából 150 ezer euró körüli lesz az önrész (a beruházás teljes összegének 15 százaléka).
Mindez azt jelenti, hogy a két támogatással és a nagyjából 300 ezer eurónyi városi önrésszel együtt 1,6 millió euróból történnek majd felújítások az észak-komáromi központi erődben.
A határon átnyúló nyertes projektnek a dél-komáromi Monostori Erőd Hadkultúra Központ a magyarországi partnere, a közhasznú társaság 425 ezer eurót nyert el. Információink szerint ebből az összegből megújul az Igmándi Erőd bejárata, továbbá közönségfogadó tereket alakítanak ki.
Fejlesztések itt és odaát
Ha megnézzük a komáromi erődrendszer szlovákiai és magyarországi részeinek fejlesztését, látványos a különbség. A déli oldalon évek óta remek rendezvényhelyszín és turistacsalogató a Monostori Erőd, a Csillagerődöt pedig nemrégiben újították fel teljesen, illetve alakították át kulturális központtá (csak jövőre nyitják meg), most pedig az Igmándi Erőd fejlesztése van folyamatban. Ezzel szemben az észak-komáromi központi erőd nagyobb része elhanyagolt, csak kis lépésekben halad a restaurálás. Ennek egyszerű oka van: a pénz, illetve az állam törődése.
A magyar állam, illetve kormányzat ugyanis kiemelt beruházásként kezeli az ottani erődök fejlesztését, melyeknek többségi tulajdonosa a nemzeti vagyonkezelő. Csak a Csillagerődre 6 milliárd forintot, vagyis 17 millió eurót költöttek másfél év alatt.
Az észak-komáromi központi erőd viszont a városé, 2003-ban vásárolta meg a védelmi minisztériumtól 40 millió koronáért, vagyis 1,33 millió euróért. Becslések szerint 50 millió eurót kellene költeni a történelmi épületegyüttesre ahhoz, hogy visszanyerje eredeti állapotát. Bár lehet kisebb fejlesztésekre pályázni, esetleg önerőből megvalósítani egy-egy fontos felújítást, sőt, akár magánbefektetőt is be lehet vonni, de a nagy ugrás, a déli oldalhoz hasonló léptékű beruházás csak állami/kormányzati segítséggel lenne lehetséges. A szlovák állam támogatása azonban messze elmaradt a magyarországitól, és legfeljebb pályázatok útján juthat hozzá a város – igaz, a kulturális miniszter a polgármesterrel folytatott megbeszélése során jelezte, egyik elsődleges feladatának az épített örökség megóvását tekinti.
Az igazi lökést az adhatná a várnak, ha az Osztrák-Magyar Monarchia erődeit, katonai örökségét bemutató nemzetközi együttműködés egyik helyszíneként (a szlovákiai és magyarországi rész együttesen) felkerülne az UNESCO kulturális világörökségi listájára. Ez azért lenne fontos, mert így jóval nagyobb állami segítség érkezne az erődrendszer rendbetételére, állagának megóvására, hiszen ezt Szlovákia is vállalta a világörökségi programhoz való csatlakozáskor.
Felújítások a várban
Bár városi tulajdonú épületegyüttesként és hangsúlyos állami szerepvállalás híján a komáromi Újvár és Öregvár felújítása és fejlesztése apró lépésekben történik, azért rendszeresek voltak kisebb-nagyobb fejlesztések az elmúlt bő egy évtizedben – elsősorban a város nyertes pályázatainak köszönhetően.
Legutóbb, tavaly nyáron, a kaszárnyaépület főkapujának felújítása történt meg közel 50 ezer euróból – ezt az összeget a várlátogatók által megváltott belépők árából takarították meg 4-5 év alatt. Ugyancsak nemrégiben renoválták a kaszárnyaépület kápolnarészét, amit a Stará pevnosť nonprofit szervezet finanszírozott. Ők 2017-ben 35 évre vették bérbe a szóban forgó épületrészt a várostól, elvileg évi 12 ezer euróért, azzal a feltétellel, hogy a bérleti díjból leszámolják az általuk beruházott összeget – tehát a különböző felújítások költségeit. Az épületszárnyban alacsony kényelmi fokozatú, többágyas szobákat alakítanak ki szállóvendégek számára, a szükséges egyéb helyiségekkel együtt, továbbá egy bortékát, és a külsőt is rendbe teszik – mindezt a műemlékvédők jóváhagyásával és ellenőrzése mellett.
Szintén lényeges az a 3,2 millió eurós összköltségű zöldprojekt, melynek keretében 2015-ben több helyen is lecserélték a kőolajszármazékokkal szennyezett talajt, romokat takarítottak el, a talajvizet pedig tisztították az Újvár területén és környékén.
Még 2007-ben újult meg a vár egykori lőporraktára – ami Szent Borbála nevét viseli. Ehhez a kulturális minisztériumon kívül a város is hozzájárult – az összköltség 5,7 millió korona, azaz 190 ezer euró volt. Az Öregvár kazamatáit a határon átívelő együttműködési program keretében, 302 ezer euróból takarították ki – a folyosórendszer látogathatóvá vált, és egy Vaklabirintust is kialakítottak. Több kis összegű támogatás is érkezett a szlovák kulturális tárcától, 10-20 ezer eurós nagyságrendben: a 2010-es évek elején architektonikai kutatásokra és a Ferdinánd-kapu szakaszos rekonstruálására. A Lipót-kapu is külső forrásból – VÚB alapítvány jóvoltából – újult meg. Civilek, önkéntesek is rendszeresen, több alkalommal segítettek: takarítottak törmeléket, hulladékot a várban és a bástyákban is.
Csaba Ádám
Sorban álltak a szuvenírbankóért
Bár az online árusítás már korábban elindult, augusztus 22-én, szombaton először lehetett hagyományosan vásárolni azokból a 0 eurós szuvenírbankjegyekből, melyen a komáromi erőd Lipót-kapuja, továbbá az Öregvár 1594-es nagy ostromáról készült metszet egy részlete látható. Ezúttal a sorozat első száz bankjegye is gazdára talált, amelyek a gyűjtők számára különleges értékkel bírnak. Ennek is köszönhető, hogy az árusítás helyszínén, az erőd bejáratánál hosszú sor kígyózott (egy személy csak egy emlékbankjegyet vásárolhatott). Ozimy Andrej elmondta, összesen 3 ezer bankó kelt el.
Maga a vár is egyre népszerűbb a turisták körében, évek óta minden évben többen és többen keresik fel, a látogatók száma minden évben újabb csúcsot dönt. Ez idén megszakadhat, ám csakis a járványügyi helyzet következtében.
(Cikkünk a Delta augusztus 31-i számában jelent meg.)
Kapcsolódó cikkeink:
Nyári program borús időre
Mesélő épületek: városi legendák nyomában
Megújult a kaszrányakpu a várban
Újabb rekordot dönthet a várlátogatók száma