Fennállásának 230. évfordulóját ünnepli a Komáromi Zsidó Hitközség. 115 zsidó vallású személyt, 25 családot tartottak nyilván Komáromban a 18. század közepén. 1791-ben alapították meg a hitközségüket, amelynek első rabbija Lax Eisik volt.

Az emlékezéshez először is kell egy történet, mondta november 11-én, csütörtökön kora este a Kultúrpalota dísztermében rendezett kiállítás-megnyitón a vendégként meghívott Toronyi Zsuzsanna, a budapesti Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója. „Komáromban ez a történet 1791-ben kezdődött, és még ma is tart. Örülök, hogy a helyi múzeum fontosnak érzi ezt a történetet. Azután kellenek tárgyak, amelyek mutatják, hogyan élt, mit csinált itt ez a közösség. Kérem, azt a keveset, amit láthatnak a kiállításon, kincsként kezeljék!” – tette hozzá, majd arról beszélt, hogy kellenek azok az emberek is, akik éltetik és óvják a hagyományt.

A megjelenteket Csütörtöki József múzeumigazgató, a Mi is itt vagyunk! című kiállítás kezdeményezője köszöntötte, akik azután elmélyülve hallgatták Zucker Immánuel, a Bét Jehuda zsinagóga főkántora előadásában elhangzó énekműveket. Az előadót Neumark Zoltán zongoraművész kísérte.

Az esküvői baldachint is kölcsönadták

A kiállítás, amelynek kurátorai Galo Vilmos és Vanya Péter történészek voltak, 2022. február 12-éig tekinthető meg a Zichy-palotában. Mintegy 15 tabló van a falakon: fotók, dokumentumok, plakátok. Az üvegvitrinekben tárgyak: könyvek, imasál. Szögesdrót mögött sárga csillagos kabát, a falon nevek sorakoznak egymás után. A sarokban Rauscher György Talmudista című festménye 1925-ből. A kiállított tárgyak a Duna Menti Múzeum, a dél-komáromi Klapka György Múzeum, a budapesti Zsidó Múzeum és Levéltár, valamint a Komáromi Zsidó Hitközség múzeumából származnak.

„Néhány tárgyat vittek a múzeumunkból, túl sok tárgyunk nekünk sincs, a jelentősebbeket és szebbeket adtuk kölcsön a kiállításra. Az egyik legszebbet, az esküvői baldachint is – tudatta lapunkkal Paszternák Antal, a Komáromi Zsidó Hitközség elnöke. – Néhány hónappal ezelőtt látogatott meg bennünket Csütörtöki József az ötlettel, hogy az évforduló kapcsán rendeznének egy kiállítást a múzeumban. Felmerült az is, hogy mivel az utóbbi hónapokban kültéri kiállítások nyíltak a város neves személyiségeiről, ezek folytatása lehetne egy hasonló tárlat az évforduló jegyében.”

Arról is faggattuk az elnököt, hogyan zajlik az élet manapság a hitközségben. „A járványügyi helyzet teljesen felborította a normális életünket. 2020 januárjában volt az utolsó programunk, már szerveztük a purími ünnepséget, amit az utolsó órákban kellett lemondanunk a járvány miatt. Azután hosszú időszak következett, amikor nem tudtunk programokat szervezni, de még az ünnepeinket sem megünnepelni, ahogy kellett volna. Az online térbe költöztünk. András fiunk jóvoltából megszerveztük az Ajvé esteket, a hitközségünkhöz kötődő, Komáromban élő és innen elszármazott, a világ számos táján letelepedett emberek részére. Minden hétfőn este hatkor találkozunk az interneten. Idén augusztus 22-én, vasárnap megemlékeztünk a holokauszt komáromi és környékbeli áldozatairól, majd a előadások voltak a Menházban, és kiosztottuk a Kehila-díjakat. Azóta most, a tárlatnyitón találkoztunk megint személyesen egymással. Tervezünk egy Hanuka-ünnepséget. Korábban vannak az ünnepeink, mert az újév is korán, szeptember 6-án kezdődött. November 28-án lesz az első hanukai gyertya gyújtása, akkor lenne az ünnepség a Menház épületében. Ha a járványhelyzet engedi, a pozsonyi Preßburger Klezmer Band lép majd fel“ – tájékoztatott Paszternák Antal.

Középiskolákba viszik a szabadtéri tárlatot

Az évforduló kapcsán a városvezetés kültéri kiállítást nyitott a múlt csütörtökön. Öt táblán, két nyelven mesélik el a komáromi zsidóság rövid történetét. Ezek a következők: A komáromi zsidóság története 1938-ig, Harc a megmaradásért, A második világháború és a holokauszt, Jeles komáromi zsidó személyek, valamint A vallásgyakorlás szakrális helyei Komáromban. „Röviden és jól van összefoglalva a komáromi zsidóság története” – vélte Paszternák Antal.

A szabadtéri tárlatnyitón Varga Tamás alpolgármester köszöntője után előbb Novák Tamás Béla jogász részletesen ismertette a Komáromi Zsidó Hitközség 230 éves történetét, majd – már a Tiszti pavilon kistermében – Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas érdemes művész adta elő a Hegedűs a háztetőn című musical nevével összeforrt slágerét, Tevje dalát. Ezután Koníček Ági, valamint Fekete Gábor, a RÉV főnöke jóvoltából kóser ételeket kóstolhattak a résztvevők a csicseriborsós humusztól kezdve, a grillezett padlizsánon keresztül, a flódni nevű ezerjó süteményig.

Keszegh Béla polgármester gondolatait Bajkai János főosztályvezető olvasta fel. „A mai kiállítás célja pontosan arra épül, hogy még jobban megmutassuk a komáromiaknak a zsidó közösség arcát. Az előítéletek helyett ismerjük meg azokat, akik közöttünk éltek. A kiállításon kívül szórólapok is készültek, hogy az ide látogatók is megismerhessék Komárom egy szeletét” – írta a polgármester, megemlítve, hogy a zsidóság hosszú időn keresztül a város fontos részét alkotta: egy aktív közösség, akik közül számos elismert személyiség nőtt ki. „Schnitzer Ármin meghatározó tanára volt a bencés gimnáziumnak, Pap Gábor református püspökkel is jó barátságot ápolt. Említhetnénk a korszakalkotó orvosi teljesítményt nyújtó Lipscher Mórt, de a későbbiekben a kultúra terén is nagyot alkotókat, Seress Spitzer Rezsőt, vagy a komáromi csillagot, Ivan Reitmant” – állt a polgármester beszédében.

„A szabadtéri tárlat két-három hétig marad a Tiszti pavilon környékén, majd egypár hétig a Selye János Gimnázium folyosóján tekinthetik meg a diákok – tudtuk meg Kollár Zoltán vállalkozótól. – Szeretnénk további középiskolákba is elvinni, és a Selye János Egyetemre is eljuttatni az öt táblát. Végső helyük aztán a zsinagóga udvarán vagy a Menház előtt lesz.”

Bárány János,
fotó: a szerző

(Cikkünk a Delta november 16-i számában jelent meg.)

Kapcsolódó cikkeink:
Megkezdődött a Zsidó Hitközség jubileumi eseménysorozata
A komáromi vérvád
Egy mikve és öt zsinagóga
Egy elfeledett tragédia emlékművéhez