Régió. Az elkövetkező években jelentős uniós pénzforrás érkezik az Érsekújvár-Bajcs-Ógyalla-Komárom fémjelezte térségbe, miután Fenntartható Városi Fejlesztési Területté nyilvánították. Összesen 25 millió euró válik elérhetővé az érintett önkormányzatoknak, amelyekből a szélesebb régió lakosait is szolgáló fejlesztéseket valósíthatnak meg – nagy siker ez a térségnek.

Tavaly december végén derült ki, hogy siker koronázta Érsekújvár és Komárom igyekezetét: Fenntartható Városi Fejlesztési Területté (ÚMR – územie udržateľného mestského rozvoja) nyilvánították. Eredetileg a régiófejlesztési minisztérium csak a megyei központokat és környéküket tervezte ilyen kiemelt fejlesztési körzetként kezelni, később 17 területre bővítette az országos listát, végül, utolsóként az Érsekújvár-Komárom térség is bekerült a kiemelt fejlesztési régiók, ha úgy tetszik városi agglomerációk közé – tájékoztatott Keszegh Béla, Komárom polgármestere és Klein Otokár, Érsekújvár polgármestere múlt kedden a komáromi városházán. (A hírről már januárban beszélt Komárom polgármestere.)

Ez egy komoly lehetőség, ugyanis – hasonlóan a többi 17 fejlesztési területhez – a folyó uniós költségvetési ciklusban (2027-ig) egy előre meghatározott pénzügyi csomagból meríthet az Érsekújvár-Komárom térség. Az érintett 4 önkormányzat számára mintegy 25 millió eurós uniós pénzkeret válik elérhetővé, ráadásul versenyezniük sem kell más pályázókkal, „csupán“ a feltételeknek, játékszabályoknak és előírásoknak megfelelő kérelmet benyújtani: a forrás rendelkezésre áll. A 25 millió eurós keretet arányosan, népességüknek megfelelően osztja majd el a 4 település, tehát Komárom és Érsekújvár jut hozzá a legtöbb fejlesztési pénzhez – valószínűleg 10-10 milliós nagyságrendű forráshoz. Fontos hangsúlyozni, hogy ez egy külön uniós pénzkeret, ezen kívül a regionális operatív program keretében továbbra is minden önkormányzat pályázhat különböző uniós fejlesztési támogatásokra.

Tekintettel arra, hogy a mindenkori kormányok soha nem etették a tenyerükből a magyarlakta régiókat – még akkor sem igazán, amikor magyar párt is kormánytag volt –, a Fenntartható Városi Fejlesztési Területté nyilvánítás valóban nagy sikernek mondható. Egyébként például Dunaszerdahely és Léva is lobbizott a fejlesztési területi státusz elnyeréséért, sikertelenül.

A múlt heti sajtótájékoztatón mindkét polgármester hangsúlyozta, hogy a 25 millió eurós pénzcsomagból reálisan 2-3 év múlva lehet meríteni, hiszen alapos előkészítésre van szükség: múlt héten megalakult az ún. kooperációs tanács – ha úgy tetszik, a négy település parlamentje –, amely szakértők, szakmai szervezetek, járási hatóságok, közigazgatási szervek, stratégiai vállalatok bevonásával dolgozza ki a terveket és a stratégiát, aminek nyomán a konkrét megvalósítandó projektek is elkészülhetnek.

Komárom: fedett jégpálya, fürdőfelújítás, közlekedésfejlesztés

Keszegh Béla elmondta, előre meghatározott témakörök mentén lehet támogatást meríteni, így rekreációs és sportfejlesztésekre, hulladékgazdálkodásra, közlekedésre, az életkörnyezet javítására, miközben mindenhol a környezetbarát, zöld megoldásokat kell előtérbe helyezni.

Komáromban a téli stadion befedését, a termálfürdő felújításának egy részét, illetve a fedett uszoda további újítását is ebből a forrásból finanszíroznák. Valószínűleg biológiai szúnyogirtásra is lehet meríteni, illetve olyan speciális munkagépek vásárlását is szeretnék, amelyekkel az életkörnyezetet tennék jobbá. Fejleszthető a közlekedés, így például okos parkolás kialakítása, ahol kamerák segítségével figyelik, hol van szabad parkolóhely, ami által jelentősen csökkenthető a köröző, parkolóhelyet kereső autók száma – a bővülő kamerarendszer ráadásul a közbiztonságot is növelné. Ugyancsak tervben van a kerékpáros és tömegközlekedés fejlesztése környezetbarát módon, ami legalább részben csökkentené a mindenhol jelentkező közlekedési problémákat, az egyre gyakoribbá váló torlódásokat, dugókat. Egyre égetőbb – és költségesebb – probléma a hulladékgazdálkodás, ahol a környező falvak számára is hasznos fejlesztéseket szeretnének, a hulladék szelektálása, illetve újrahasznosítása terén.

Érsekújvár: új sportcsarnok és buszpályaudvar

Klein Otokár elmondta, Érsekújvárban elsősorban a buszpályaudvar teljes körű felújítását szeretnék finanszírozni, kifejezetten környezetbarát módon – zöld növényzettel a tetőkön, a vízmegtartásra figyelve. Sőt, a buszállomás területéből kiindulva városi kerékpárutakat építenének a vasútállomásig, fokozatosan bővítve a bringautak hálózatát. Ezek a fejlesztések nemcsak az érsekújváriakat, hanem a környékbeli települések lakosait is szolgálnák. Egy további nagyszabású projektet is terveznek, mégpedig egy többfunkciós sportcsarnok építését az egyik lakótelep közepén – ennek alsó szintjén parkolóházat alakítanának ki, csökkentve a parkolóhelyek hiányát. Nemcsak a sportcsarnok rendezvényeire érkezők, hanem a lakosok, illetve a közeli két iskolába érkezők is használhatnák a parkolókat.

Elhangzott, Ógyalla és Bajcs is részben a tömegközlekedés fejlesztésére használná az arányosan rájuk eső pénzforrást, illetve a kommunális szolgáltatások színvonalának emelésére – modern munkagépek beszerzésére. Ezenkívül a közvilágítás korszerűsítésére is költenének, növelnék az energiahatékonyságot – vagyis az elszabaduló energiaárakat ellensúlyozandó csökkentenék az áramfelhasználást.

Már évekkel ezelőtt felmerült egy Érsekújvárt Komárommal összekötő kerékpárút kiépítése is, ami továbbra is napirenden van, ám ez jelen állás szerint megyei finanszírozással valósulna meg, és végső soron Nyitrát kötné össze Komárommal.

Keszegh Béla kiemelte, a 25 millió eurós pénzkereten kívül további lehetőségek nyílnak meg a Fenntartható Városi Fejlesztési Terület önkormányzatai előtt, hiszen bizonyos pályázati kiírásokra csakis ezen területek pályázhatnak – például kerékpárutakra egy 100 millió eurós pénzkeretből, amely hamarosan meghirdetésre kerül. Érsek-újvár és Komárom vezetője is hangsúlyozta, nagyszerű lehetőséget sikerült kiharcolniuk, aminek gyümölcsei fokozatosan érnek majd be az elkövetkező években, amihez további kemény munkára lesz szükség. A sikerhez elengedhetetlen volt a jó és hatékony együttműködés, illetve az önkormányzatokat tömörítő érdekvédelmi szervezetek támogatása – vélekedtek a polgármesterek.

(csá)