Évről évre emelkedik az eladott új gépkocsik száma Szlovákiában. A tavalyi évben tapasztalható 13 százalékos növekedés új rekordokat döntött. A legnépszerűbb márkák listáján továbbra is toronymagasan a Škoda vezet, egyre inkább hódít a Hyundai és a Kia. De mi a helyzet régiónkban?

Rekord minden téren. Röviden így jellemezhető a tavalyi esztendő a szlovákiai autópiacon. Bár nem sokkal, de növekedett a Szlovákiában gyártott autók száma: a három hazai autógyár (Volkswagen, Kia, Citroën) kapuján a tavalyelőtti 1,038 millió után 2016-ban 1,04 millió gépkocsi gördült ki. Ezzel Szlovákia – immár második éve – világelső az egy főre eső gépkocsigyártásban: ezer lakosra számítva 191 autót gyártottunk le – héttel többet, mint 2015-ben. Ugyanakkor korábban soha nem látott szintet ért el az újonnan vásárolt autók száma is.

A növekedés nem új jelenség

A Szlovák Autóipari Szövetség (ZAP) 2010 óta vezet statisztikát az új autók eladásáról (hónapokra, megyékre és járásokra lebontva). A számok világosan rámutatnak: az elmúlt hat évben folyamatos volt a növekedés, a legnagyobb ütemű éppen tavaly volt tapasztalható.

„A tavalyi újautó-eladások Szlovákiában rendre felülmúlták az előző év havi és évközi mutatóit. Már ekkor sejteni lehetett, hogy 2016-ban rekordot dönt a hazai autópiac, és valóban ez történt: a tavaly eladott 80 010 személygépkocsi 13,09 százalékkal több, mint amennyit 2015-ben vásároltak Szlovákiában (77 958). A folyamatos növekedést illusztrálják a két korábbi év adatai is (ld.: 1. számú grafikonunkat). Hangsúlyozzuk, hogy kizárólag M1 kategóriás személygépkocsikról beszélünk; ha az N1 kategóriájú kishaszonjárművek eladásait is beleszámítanánk, 88 163 autó lenne a tavalyi év eredménye“ – mondja a Deltának Vas Gyula autós szakíró-újságíró.

Ha az egyes márkákat nézzük, továbbra is a Škoda a legnépszerűbb Szlovákiában. Előnye még hosszú ideig behozhatatlannak tűnik. Csehország legnagyobb autógyára a ZAP adatai szerint az egyes márkák versenyében 19,93 százalékos piaci részesedéssel végzett az első helyen, a Volkswagen a másodikon, a Hyundai a harmadikon, közvetlenül utánuk pedig – alig lemaradva – a Kia következik (2. számú táblázat). Ha a legnépszerűbb modellekre vetünk egy pillantást, még inkább szembetűnő a Škoda dominanciája: a lista élén a Fabiát, az Octáviát és a Rapidot találjuk (3. számú táblázat).

Vitara, az év meglepetése

A Volkswagen második helyezése senkiben sem kelthet meglepetést. A több mint 8 ezer eladott darabszám azt mutatja, hogy a 2015-ös nagy emissziós botrány miatt nem esett csorba a VW presztízsén: a német autógyár modelljeit az emberek többsége még mindig az egyik legmegbízhatóbbnak tartja. Érdekes ugyanakkor, hogy a Komáromi járásban nem hasított, az újonnan regisztrált autók mindösze 4 százaléka volt Volkswagen.

A Hyundai és a Kia jó szereplése is borítékolható volt, mindketten hosszú évek óta a szlovákiai piac élvonalában vannak. Vas Gyula szerint ennek egyszerű magyarázata van: ezek az autók viszonylag olcsók, árukhoz képest nagyon gazdagon felszereltek és szépek. „Nem véletlen, hogy évek óta az eladási listák előkelő helyein szerepel a Kia cee’d és Sportage, a Hyundai i30, vagy újabban a Hyundai Tucson. A Kiánál ugyanakkor sokan misztifikálják, hogy Szlovákiában gyártják, ám ennek semmi alapja nincs, hiszen Citroënt, Peugeot-t, Audit, sőt Por­sche Cayenne-t is gyártunk, ezekből a márkákból mégis kevesebbet adnak el“ – mutat rá. A szakember szerint az év legnagyobb meglepetését a Suzuki Vitara „előretörése“ jelentette, amely a „semmiből lőtte fel magát, közvetlenül a verhetetlen három Škoda-modell mögé“.

Feltűnő, hogy az egy évtizeden keresztül a világ legmegbízhatóbb márkájának számító Toyota iránt a kereslet visszaesett – legalábbis ami Szlovákiát illeti, hiszen a japán konszern továbbra is uralja a világpiacot. Annak ellenére történt mindez, hogy a Toyota ma sem gyárt rosszabb autókat, ám mára felnőtt hozzá a konkurencia. A japánokra ráadásul mindig jellemző volt a kísérletezés, nincs ez másképp most sem: a Toyotának óriási érdeme, hogy úttörő szerepet játszik a hibridtechnológiában. A világ első, nagy sorozatban gyártott hibridjeként a Prius-szal például új távlatokat nyitottak az autógyártásban.

„Ez már nem a nagyapád Škodája“

Az, hogy a Škoda továbbra is egyeduralkodó, Vas Gyula szerint nem meglepetés. Mint mondja, a Škoda még a rendszerváltás után is meghaladta az 50 százalékot az összeladási listákon. Innen nézve az a 19,9 százalék, amit tavaly produkált, visszaesésnek tekinthető, ne feledjük azonban, hogy az egyre bővülő piacon azóta a riválisok is megsokasodtak. Az, hogy a Škoda meghatározó – egyeduralkodó – pozícióban van a szlovákiai piacon, teljesen megérdemelt. Az utóbbi évtizedekben ugyanis – minőségben és árakban is – sikerült felzárkónia a világ elitjéhez. „Legutóbb talán csak a Felicia maradt el a nyugat-európai színvonaltól, az utána következő típusok mind megállják a helyüket“ – emeli ki Vas Gyula.

Persze nemcsak ez, hanem a Škoda márkához kapcsolódó nosztalgia, a kedvező árak és az alacsony szervízköltségek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Škoda modelljei a legnépszerűbbek. Szüllő Béla, a komáromi Škoda-szalon vezető értékesítője szerint mindezt kiegészíti az is, hogy az utóbbi években a gyár jelentősen bővítette termékskáláját: a már jól ismert típusok mellett megjelent a kimondottan városi közlekedésre megálmodott Citigo, az Octavia és a Fabia közötti átmenetet képviselő Rapid, a sportcélú haszonjárművek (SUV) kategóriájába tartozó Yeti és Kodiaq, valamint a márka zászlóshajójának számító Superb.

„A Škoda egy újra és újra megújuló tradíció. Sikerünk annak is köszönhető, hogy kereskedésünk elsőként indult Komáromban. Korábban két nagy ráncfelvarráson estünk át, folyamatosan megújuló környezetben és szolgáltatásokkal várjuk ügyfeleinket, akik egy helyen kaphatnak tanácsokat biztosítási és lízinglehetőségekről, de van szervíz-, bádogos- és lakkozó műhelyünk is“ – tette hozzá Szüllő Béla. A Škoda nemcsak az országban és a szűkebb régiónkban, hanem már határainkon túl, például Magyarországon is nagy hírnévnek örvend. Találó tehát az a reklámszlogen, amellyel a Fabia egyik sportváltozatát népszerűsítik: „Ez már nem a nagyapád Škodája“.

Dízel helyett benzin

A Škoda komáromi kereskedésében döntő többségében cégek, nagykereskedők vásárolnak, a magánszemélyek aránya mindössze 26 százalék. Legtöbben (10 emberből 8-an) lízingre vásárolnak. Hasonló a helyzet a Mitsubishi-szalonban is – árulja el Hoffer Ferenc tulajdonos, aki 1998-ban, Daewoo típusú gépkocsikkal kezdett el kereskedni. Miután a dél-koreai gyár tönkrement, az amerikai Chevrolet-re váltott, amely akkor minőségben és árban is vonzónak bizonyult.

„Talán csak annyi hátránya volt, hogy haszonjárművekben nem voltak erősek“ – jegyzi meg a komáromi üzletember, aki miután a Chevrolet kivonult Európából (állítólag a General Motors alá tartozó gyár ezzel kívánt a szintén az amerikai óriásvállalat alá tartozó Opelnek mentőövet dobni), újabb dilemma előtt állt. Végül a Mitsubishi mellett döntött, s mint mondja, nem bánta meg, hiszen rövid időn belül megkétszereződött a japán márka eladása – különösen a középkategóriás ASX modell húzta magával a többit. A Mi­tsubishi nem szerepel az eladási listák élén, de nem is feltétlenül ez a céljuk.

Mitsubishi ASX

„Kereskedésünkben évi 50-60 darab gépkocsi eladása a tervünk, amit sikerül minden évben teljesítenünk, szóval elégedettek lehetünk. Inkább azzal küzdünk, hogy a gyártól kapjunk elég modellt. Előfordul, hogy nagyobb a kereslet, mint amennyi autóval rendelkezünk“ – teszi hozzá Hoffer, aki nemrég újabb szalont nyitott: a kelet-európai országokban nagy népszerűségnek örvendő Lada márka ezentúl Komáromban is kapható lesz. Az orosz autóóriás modelljeinek versenyképessége egyelőre kérdéses, egy azonban biztos: a kívül-belül megújuló Ladák messze a legolcsóbbak a piacon, egy Lada Kalinához akár 7-8 ezer euróért is hozzá lehet jutni.

Hoffer Ferenc szerint egy más jellegű trendváltás is megjelent manapság: míg 5-6 évvel ezelőtt sokkal keresettebbek voltak a dízelmotoros kocsik, ma már inkább a benzines autókat keresik. Ennek egyrészt anyagi okai vannak, a gázolajjal működő gépkocsik ugyanis (azonos kategóriákban) 2000-2500 euróval is drágábbak lehetnek – bár ez utóbbiak fenntartási költségei jelentősen csökkentek az elmúlt években. A másik ok, ami miatt a dízelmotoros autók visszaszorulhatnak, hogy az emissziós normák évről évre szigorodnak. Ez azonban még csak a jövő, a gázolaj dominanciáját jól mutatja, hogy az üzemanyag-szállítással is foglalkozó Hoffer Ferenc 17 kamionjából 16 még mindig gázolajat szállít.

S hogy meddig tarthat a „vásárlási láz“ az autópiacon? A gyártók és kereskedők további növekedést várnak, a Škoda ugyanakkor óvatos, így az idei évre jelentős növekedéssel (igaz visszaeséssel) sem számol.

Langschadl Mátyás