Legalább egy évtizede nem fordult elő, hogy azért hiúsult volna meg egy önkormányzati ülés Komáromban, mert a testület határozatképtelen volt, azaz nem jelent meg a 25 képviselő több mint fele, azaz 13 fő. Múlt csütörtökön ez is megesett.

Pontosabban az történt, hogy az ülés elején még megjelent 14 képviselő, ám Andruskó Imre azonnal jelezte, hogy 10 perc múlva el kell mennie. Kifogásolta, hogy rendkívüli ülést hívott össze a polgármester, holott április elején abban egyeztek meg, csak májusban üléseznek legközelebb. Szabó Béla és Glič Konštantín is hasonló kifogásokat emelt, és amikor arra került a sor, hogy a képviselők prezentálják jelenlétüket szavazókártyájukkal, egyikük sem tett így – így már csak 11 városatya volt jelen, ami nem elég a határozatképességhez. Az ülés véget ért, mielőtt elkezdődött volna. Egyikük sem jelezte előzetesen, hogy nem fog ráérni. Nyolc napjuk volt rá.

Ez az apró intermezzo híven tükrözi, hogy milyen állapotban van a komáromi képviselő-testület, milyen egészségtelenek a viszonyok, és mennyire ostoba harc zajlik a színfalak mögött. Bár a képviselők határozottan visszautasítják, hogy lenne ellenzék Komáromban, mégis újra és újra előfordul, hogy ellenzéki eszközökkel élnek, ezzel akadályozva az önkormányzati munkát. Ezúttal az obstrukció kerül elő, ami az országos politikában teljesen bevett ellenzéki fegyver, de egy ilyen kis közösségben, mint Komárom, nagy luxus. Aki nem vak, az látja, hogy Komárom lemaradt az elmúlt évtizedekben, nincs idő felesleges gáncsoskodásra.

Nem először fogalmazzuk meg, hogy – a szükséges kritikán és kontrollon túl – nagy károkat okoz az összefogás hiánya, a képviselőcsoportok egymás közti harca, kis dolgok felfújása, miközben a jelentős ügyek a szőnyeg alá kerülnek. Sok képviselő túlságosan is a következő választásokra figyel, azon aggódva, hogy ellenfeleik nehogy túl népszerűek legyenek. Folyamatos a cicaharc. Városunk nem áll olyan jól energiákkal és forrásokkal, hogy ezt megengedhesse magának. Egy irányba kéne húzni a szekeret.

Csaba Ádám