Évről évre kevesebben utaznak a komáromi városi buszokon, ami által egyre több pénzébe kerül a városnak a buszos tömegközlekedés. Komáromban rengeteg a taxi, ráadásul viszonylag olcsó a fuvar, sokan kifejezetten emiatt mondtak búcsút a helyi buszoknak. Mi a megoldás? Legyen-e további járatritkítás? Hogyan lehet vonzóbbá tenni a tömegközlekedést?

Néhány hete a városi buszközlekedésről szóló tájékoztató anyagot vitattak meg a városatyák Komáromban. Keszegh Béla alpolgármester, az értékelés beterjesztője rámutatott, idén fontos kérdésben döntenek majd a képviselők, nevezetesen arról, hogy az elkövetkező 10 évben milyen lesz Komárom tömegközlekedése. 2017 végén ugyanis lejár az Arriva busztársaság és a város közötti szerződés a helyi buszjáratok üzemeltetéséről. Hogyan tovább?

Többe kerül a városnak a kevesebb utas

Az elmúlt években folyamatosan csökkent az utasok száma a városi buszokon. 2013-ban még több mint 300 ezren utaztak a helyi járatokon, tavaly viszont már csak 240 ezren vették igénybe a buszos tömegközlekedést. Ez azt eredményezte, hogy egyre kevesebb pénz folyt be a jegyeladásból, az így kieső bevételt pedig a város volt kénytelen kipótolni – plusz a javítási költségeket is állni. 2013-ban 161 ezer euróval dotálta a város a buszjáratok üzemeltetését, tavaly viszont már 215 ezer eurót kellett erre a célra fordítania. Ez azt jelenti, hogy egy buszos utazást 90 centtel támogat a város.

Jelenleg 4 vonalon közlekednek buszok Komáromban, a 2-es, 3-as, 7-es és 8-as. A legnépszerűbb a 2-es, mely munkanapokon 19-szer közlekedik, mindkét irányban, azaz összesen 38 alkalommal. A statisztikákból kiderül, a reggeli járatokon utaznak a legtöbben – a legkihasználtabb járat egyébként a 7.25-kor Harcsásról induló, amelyre átlagosan naponta 40 utas vált jegyet. Ha a többi járat is közel ilyen kihasználtsággal működne, senki nem kérdőjelezné meg a buszos tömegközlekedés létjogosultságát, illetve fel sem merülne a járatritkítás. Ez azonban egy kiemelkedő adat, sokkal jellemzőbb, hogy egy járattal átlagosan csupán tizenvalahányan utaznak egy-egy szakaszon, sőt, bőven akad olyan 2-es busz is, amelyre átlagosan 10-nél is kevesebben szállnak fel. És akkor az őrsújfalusiak kevésbé népszerű 8-as buszáról még nem is beszéltünk, ami még úgy-ahogy kihasznált, azonban a 3-ason, és a napjában egyszer közlekedő 7-esen még ennél is kevesebben utaznak.

Egyelőre több a kérdés

Leszögezhető, hogy egy csapásra, csak úgy magától nem válnak népszerűbbé a városi buszok, Komáromnak valamit lépnie kell. Milyen intézkedéseket lehet meghozni annak érdekében, hogy az emberek ne az olcsó taxikba pattanjanak, vagy az egyre népszerűbb kerékpárokra – ez utóbbi önmagában nagyon jó irány –, hanem a helyi buszokat használják? Hogyan növelhető a buszok vonzereje? Jó ötlet-e színvonalasabb, ugyanakkor drágább szolgáltatást rendelni? Itt érdemes megjegyezni, hogy az Arriva társaság jelenleg is elfogadható színvonalat hoz – jelenleg egy 26 éves nagy busz, két 3 éves közepes és egy 9 éves kisebb jármű szolgálja a komáromiakat.

Karolína Ducká, a közlekedési minisztérium szóvivője kérdésünkre elmondta, egy település önkormányzati feladatai közé tartozik a lakosság alapvető igényeiről gondoskodni, ezek közé tartozik a közlekedés is. A közúti közlekedésről szóló törvény ugyanakkor lehetővé teszi azt is, hogy egy város úgy döntsön, nem rendeli meg és finanszírozza a városi tömegközlekedést, amennyiben a kereskedelmi alapon működő közlekedési társaságok megfelelő mértékben biztosítják a rendszeres közlekedést. Tehát elméleti lehetőség van arra, hogy a buszos közlekedés jelenlegi formájában akár meg is szűnjön Komáromban, bár annak megítélése, hogy mit jelent a kielégítő mértékű rendszeres közlekedés biztosítása, nem egyértelmű – kérdéses, hogy a sok taxi önmagában jelentheti-e ezt. A buszok teljes felszámolására szinte biztosan nem kerül sor, viszont ha a város nem akar évről évre százezreket költeni a buszközlekedésre, kézenfekvőnek tűnik a járatritkítás – vagyis a kevésbé népszerű járatok megszüntetése. A számok ugyanis magukért beszélnek.

A taxik lenyomják a buszokat

A buszközlekedés jövőjéről szóló anyag megvitatásakor szinte minden hozzászóló képviselő kiemelte, a buszok népszerűségvesztését elsősorban az olcsó taxik megjelenése okozta. Annak ellenére is ellepték a várost, hogy Komáromban a taxiparkoló helyek ára országos viszonylatban magas – évi 1440 euró, miközben Dunaszerdahelyen négyszer kevesebb, Érsekújvárban pedig csak 110 euró/év. Elhangzott, a taxik háztól házig szállítanak, az utasoknak a menetrendhez sem kell igazodniuk, így nem meglepő az előretörésük.

Lakosokat is megkérdeztünk, és többségük bevallotta, nem közlekedik városi buszokkal, és ha nem saját kocsival jár, akkor inkább taxit hív, így különösebben nem izgatja a téma – éppen ezért nem lenne ellenükre, ha a tömegközlekedésre fordított pénz egy részét szerintük hasznosabb célra használná fel a város. A buszokról éppen leszálló utasok természetesen ezzel ellentétes véleményt fogalmaztak meg, mondván, szükség van a buszokra, hiszen még mindig olcsóbb, mint a taxi, különösen ha kedvezményes buszjeggyel utazhatnak – egy teljes árú menetjegy jelenleg 0,43 euróba kerül, míg a taxik esetében 1,50 euró egy fuvar.

Okospanelek, új megállók, korszerű tájékoztatás

Keszegh Béla alpolgármester elmondta, a város igyekszik vonzóbbá tenni a buszközlekedést. „Egy már elnyert támogatásnak köszönhetően 90 ezer euróból megújul a központi buszpályaudvar épületének külseje, egy másik folyamatban lévő interreges pályázat sikere esetén pedig a belseje is megújulhat, továbbá a város több pontján digitális okospanelek kerülhetnek ki a buszmegállókba, melyek révén az utasok friss információkat kaphatnának a járatokról – például arról, éppen merre jár a busz, és pontosan mikor érkezik. Ez a pályázat a két Komárom között közlekedő elektromos buszjárat indítását is magába foglalja. A városnak szándékában áll több buszmegálló felújítása is, mégpedig úgy, hogy a költségeket hirdető cégek állják a reklámfelületért cserébe“ – vázolta az alpolgármester, aki szerint további intézkedésekre is szükség van.

Hangsúlyozta, mielőtt a városi tömegközlekedés jövőjéről fognak dönteni, kiemelten fontos a korábbi évek értékelése, az új igények meghatározása, a város ezért egy alapos elemzésen dolgozik, mely külső szakértők bevonásával készül. Ezt a képviselők is véleményezhetik, és vázolhatják elképzelésüket az elkövetkező 10 év komáromi tömegközlekedéséről. „Tíz évben gondolkodunk, mivel hosszabb időre a majdani szolgáltató többet fektet be, a költségek is jobban eloszlanak egy évtized alatt. Egy kérdőív segítségével a lakosokat is megkérdezzük“ – mondta az alpolgármester, hozzáfűzve, egy modern város része a tömegközlekedés, viszont meg kell találni a korszerű formáját, szem előtt tartva a környezetvédelmi szempontokat is – egyre több az autó és kevés a parkolóhely. Szerinte a járatritkítás egyrészt indokolt, de egy ördögi kör. Ha kevesebb a járat, az összességében még kevesebb utast jelent.

„Amikor kiírjuk a közbeszerzést a városi buszok üzemeltetésére, bármilyen feltételt megszabhatunk, a jegyárakat, a járatok számát, a buszok fajtáját, méretét. A versenytárgyalásra jelentkező társaságok majd beárazzák. De a jegybevételen túli összeget a városnak kell majd fizetnie. Mérlegelnünk kell a lehetőségeket és a következményeket“ – zárta szavait Keszegh Béla.

Képviselői vélemények

Szabó Béla, a pénzügyi bizottság elnöke:

„Még mindig évente 240 ezer jegyet váltanak meg a városi buszokra, tehát van igény rájuk. Szükség van tömegközlekedésre, a kérdés az, hogy milyen mértékűre? A városnak szigorúbban fel kellene lépnie a taxisokkal szemben, többet ellenőrizni, hogy rendben vannak-e az engedélyeik.“

Andruskó Imre, a városi tanács tagja:

„Vagy szociális alapon, vagy piaci alapon működhet a tömegközlekedés. Első esetben a városnak kell fizetni a veszteséges működés költségeit, második esetben az emberek nem fogják tudni megfizetni a jegyárakat. Ha esetleg teljesen megszűnne a buszközlekedés, az – alternatíva híján – a taxik drágulását vonhatná maga után.“

Varga Tamás, a közlekedésügyi bizottság elnöke:

„Bizottságunk ülésén elhangzott, további, szakemberek bevonásával készülő elemzésekre van szükség, az összes szóba jöhető lehetőséget fel kell vázolni. A városi buszos tömegközlekedés felszámolása nem jöhet szóba, ugyanakkor a számok ismeretében néhány kihasználatlan járat összevonása szükségszerűnek tűnik.”

Csaba Ádám