Autót készülünk vásárolni? Nos, ebben az esetben komoly dilemmát jelenthet a „benzines vagy dízel” kérdése. S bár van, akinél ez már ott eldől, hogy „ki nem állhatom a gázolaj szagát, pláne a dízelmotor röfögését”, a többség nyilván nem így dönt. Akik viszont hajlandók kissé komolyabban is fontolóra venni a dolgot, nem mentesülnek egy átfogóbb, összetettebb mérlegelés alól. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani az alábbiakban.
Vételár
A dízelmotoros autók egyértelműen drágábbak a benzineseknél. A szórás azonban – lásd táblázatunkat, amelyben azonos modellek azonos szereltségű, megközelítőleg azonos teljesítményű verzióit hasonlítottuk össze – meglehetősen nagy lehet (Škoda Fabia Combi: 20%, Toyota Avensis: 0,3%). Átlagként nagyjából a 12-13% fogadható el; ez az árkülönbség lehet kalkulációnk első pillére.
Fenntartási költségek
Ugyancsak közismert tény, hogy a dízelmotoros autók kevesebbet fogyasztanak. Itt viszont inkább ne higgyünk a táblázat adatainak, mivel azok a gyártók által megadott abszurd értékek. Reálisabb eredményt kapunk, ha például 7,5, és 5,5 literes átlagfogyasztást tételezünk fel egy átlagos benzines, illetve dízel személygépkocsinál. Ez – a totemoszlopon olvasható aktuális árakkal számolva – 100 kilométeren 3,64, évente pedig (15 000 km-es futásteljesítményt feltételezve) 514 eurós megtakarítást jelent a dízelkocsi tulajdonosa számára. Viszont ő többet költ majd az autó szervizelésére, bár ez a különbség az egyre igényesebb szerkezetű (kis hengerűrtartalmú, turbós, közvetlen befecskendezéses) benzinmotorok terjedésével fokozatosan csökken. Mindent egybevetve: a dízelautó üzemeltetése olcsóbb, mint a benzinesé, ám itt még néhány eddig nem említett szempontot is figyelembe kell vennünk.
A használat módja
Éspedig azt, amit a fenti fejezetcím takar. Megtérülés, élettartam és meghibásodási valószínűség szempontjából ugyanis nagyon nem mindegy, mennyit és hogyan használjuk az autót. Évi tízezer kilométer alatt – vagy szűken körülötte – a dízelmotoros vételár-többlete valószínűleg soha nem fog megtérülni. Többségükben rövid, 5–20 km-es utakat feltételezve szintén jobb, ha elfelejtjük a dízelt, mert ilyenkor sokkal jobban amortizálódik, mint a benzines. Főleg télen, amikor ekkora távon esélye sincs az üzemi hőmérséklet elérésére. (Ami mellesleg az intenzívebb motorkopáson kívül sofőr és utas permanens fagyoskodását is jelenti az ilyen utak során.) S persze, mindennek a fordítottja is igaz: minél több kilométert futunk egy dízelmotoros kocsival, annál hamarabb megtérül az ártöbblete, és minél hosszabb utakra használjuk, annál hosszabb lesz a várható élettartama is. Például akár félmillió kilométer…
Tehát akkor…?
Nos, ha a márkát/modellt már eldöntöttük, és tényleg csakis a benzin-dízel dilemmán rágódunk, egyszerűen vegyük sorra a fenti szempontokat. Ehhez jobb esetben még a márkakereskedőket sem kell felkeresnünk: minden hazai autóimportőrnek komplex weboldala van (márkanév.sk), amelyen mindent megtalálunk, ami az objektív összehasonlításhoz szükséges. (Az egyetlen kivétel a szervizköltség, amelyről csak egy márkaszerviz tájékoztathat.) Azzal viszont természetesen nekünk kell tisztában lennünk – éspedig a lehető legjobb megközelítésben –, hogy mennyit és miként fogjuk használni leendő autónkat. S ha ezen is eredményesen túl vagyunk, már tényleg csak azt kell tudnunk, hogy a benzin vagy a gázolaj illata kedvesebb-e számunkra…
Vas Gyula
(A szerző felvételei)