Az új Duna-hídhoz kapcsolódó elkerülő út lehetséges nyomvonala komoly vitát váltott ki az elmúlt hetekben Komáromban. A megyei, illetve a 2005-ben készült, máig hatályos városrendezési tervben is egy olyan útvonal szerepel, mely a Holt-Vág felett vezetne. A város legújabb, még elfogadás előtt álló területrendezési tervében azonban egy olyan alternatív megoldás is felmerült, amely nagyobb ívben kerülné meg Komáromot, és a kedvelt pihenőövezetet nem érintené. A komáromiak egyértelműen ezt a változatot támogatják. „El a kezekkel a Holt-Vágtól!” – üzenik. Bastrnák Tibor parlamenti és városi képviselő ugyanakkor állítja, a tavat érintő változatot szakemberek készítették, azaz szakmai alapokon nyugszik, és ha a város elutasítja ezt, akkor az elkerülő út megépítése akár évtizedekkel is kitolódhat.

Merre vezessen az elkerülő út? Szakembereket és döntéshozókat kérdeztünk.

 Varga Tamás, a környezetvédelmi és közlekedési szakbizottság elnöke:

Utolsó ülésünkön foglalkoztunk Komárom új területrendezési tervével, amelynek egyik fontos része az új Duna-híd megépítése után a városunkat elkerülő út is. Természetesen erre az elkerülő útra mindenképpen szükség van. A tervben két verzió található. Egyik az „A”, amelyik a Holt-Vágot északi irányban kerülné ki, a másik a „B” verzió, amely áthaladna Kabátfalun és a Holt-Vág felett, továbbá a Vág folyón, majd Gyulamajornál kötődne rá az Ógyalla felé vezető I/64-es útra.

Bizottságunk számára és számomra is elfogadhatatlan a „B” verzió. Lakossági visszajelzések is arról tanúskodnak, hogy mindent meg kell tennünk, hogy az elkerülő út kiépítése más útvonalon valósuljon meg, és ne a Holt-Vágon keresztül. Azt is figyelembe kell venni, hogy ez egy I. osztályú út lesz, amely mellett a közúti közlekedésről szóló törvény 50 méteres védelmi sávot jelöl meg, amelyben különböző tiltások, korlátozások vannak megszabva.

Sem magánszemélyként, sem a környezetvédelmi bizottság elnökeként nem tudom támogatni, hogy a Holt-Vág szép arculata megváltozzon és tönkremenjen. Ez a tó Komárom egyik olyan helye, ahová a komáromiak kikapcsolódni, pihenni járnak. Egy rekreációs helyről van szó, amelynek rendbetételére, felújítására és szépítésére az utóbbi időben a város, és más szervek is nem kis pénzt fordítottak. Ezért a bizottságban egy olyan javaslatot támogattunk, amely az elkerülő út szükségességét legitimálja és kötelezi a városi hivatalt, hogy ősszel a területrendezési terv véglegesítésénél mindenképpen vegyen figyelembe minden más megoldási lehetőséget az elkerülő út Holt-Vágon kívüli megépítésénél. Ezért szükséges, hogy a városvezetés is kövessen el mindent – ha már eddig nem is tette – az állami szervekkel való tárgyalások során, hogy az elkerülő út „kerülje ki” a Holt-Vágot.

Csémy Krisztián építészmérnök, Komárom főépítésze:

A két változatból egyértelműen a Komáromot nagyobb ívben elkerülő utat támogatom. A legnagyobb probléma ugyanakkor az, hogy a jelenleg érvényben lévő megyei területrendezési terv a rövidebb, Holt-Vágon keresztülhaladó szakaszt foglalja magába. Az építési törvény szerint, ha egy település területrendezési tervet készít, akkor annak respektálnia kell a nagyobb területi egység – esetünkben Nyitra megye – területrendezési tervét. Ha nem eszerint jár el, törvénysértés történik. Ennek ellenére az nem lehet megoldás, hogy egy régi és rossz megoldást próbálunk integrálni egy új tervbe – vagyis erre a jogi kérdésre sürgős megoldást kell találni.

A Holt-Vágot átszelő, rövidebb szakasznak egyik legnagyobb furcsasága egyébként az, hogy a Vágot nem a lehető legrövidebb úton, hanem átlós irányban szeli át. Számomra ez az építészeti megoldás és egyáltalán a Holt-Vágot és a Vágot átszelő útvonal nagyon idegen, ezért – mivel a tervezők által papírra vetett két változat közül kellett választanom – szakmai állásfoglalásomban azt a javaslatot fogalmaztam meg, hogy mindenképpen a hosszabb ív kerüljön számításba.

A hosszabb változat mellett szól, hogy elfogadható módon keresztezi a Vág folyót, ezt a változatot figyelembe véve egy korrekt híd építhető, ráadásul elkerüli a természet- és madárvédelmi területet. Hátrányai között van ugyanakkor, hogy Gadóc városrészt keresztezi, vagyis markánsan érintheti és meghatározhatja az itt élők mindennapjait. Biztos vagyok benne, hogy ennek a gadóciak nem örülnének, és tiltakozni fognak az ellen, ha az elkerülő út kettévágná a településrészt.

Annak megítélésére, hogy a két változat közül anyagilag melyik lenne kedvezőbb, nem vállalkoznék, de látva a rövidebb útszakasz terveit, amely egy betonlábakon álló hídszerkezettel számol, korántsem biztos, hogy a rövidebb ívű szakasz lenne az olcsóbb.

Fontos ugyanakkor hangsúlyoznom, hogy a pénzkérdés nem játszhat szerepet az útvonalak meghatározásában: hiába olcsóbb az egyik vagy a másik, egy várost elkerülő útnál ez nem lehet szempont. Az anyagi kérdésekkel már csak azért sem kell foglalkoznunk, mert ez állami hatáskör, a költségek a központi költségvetést terhelik majd. A városnak a saját érdekeit kell képviselnie ebben a kérdésben!

Józsa Lajos vállalkozó, az Altagric Reality ingatlaniroda ügyvezető igazgatója:

Tudatosítanunk kell, hogy az elkerülő út nem tíz vagy húsz évre épül, hanem jóval hosszabb időszakra. A város hosszú távú érdekeit pedig szerintem az szolgálná, ha a jövőben megépülő útszakasz szélesebb ívben kerülné el Komáromot. Egyrészt azért, mert a rövidebb variáns már most súrolja a lakóterületet, másrészt pedig egy értékes, rekreációs zöld övezeten keresztül haladna keresztül, közvetlenül érintve az Apáli-félszigetet. Ez utóbbit teljességgel elfogadhatatlannak tartom: nem szabad tönkretenni mindent, ami ebben a városban van. Márpedig ez történne a Holt-Vággal, ha a rövidebb változat épülne meg: az itt zajló közlekedés jelentős zajjal járna és esztétikai szempontból is kifogásolható lenne – senki sem szeretne fák helyett betonkonstrukciókat és -hidakat látni.

Volt idő, amikor a Holt-Vág és környéke elhanyagolt volt, de az utóbbi időben az emberek spontán módon visszatértek ide, újra megszerették: sportolni, kikapcsolódni járnak a tóhoz – nem hinném, hogy ezeket a lehetőségeket el kéne venni az emberektől. Ne felejtsük el azt sem, hogy közterületről van szó, amelynek továbbra is a közjót kellene szolgálnia, a rövidebb változat azonban nem ezt tenné.

Ráadásul ezt a változatot gazdasági szempontból sem találom a legkedvezőbb és legracionálisabb megoldásnak, mivel hatalmas hidakat kellene építeni a Vág és a Holt-Vág fölé. A híd pedig köztudottan drágább, mint az egyszerű út. Ez persze nem azt jelenti, hogy a számomra elfogadhatóbb hosszabb variánsnak nincsenek gyengéi – de még mindig a kisebbik rossznak érzem a másikhoz képest. Számomra a legoptimálisabb megoldásnak az tűnne, ha a majdani elkerülő út Gadóc és Keszegfalva között haladna.

Hallani ugyanakkor olyan nyilatkozatokat is, hogy vagy a Holt-Vágon áthaladó verzió épül meg, vagy semmi. Ha így tesszük fel a kérdést, akkor én inkább azt mondom: semmi. Hiszen ezzel a problémát ugyan nem oldjuk meg, de el sem rontunk semmit. Nem szabad mindenáron ragaszkodnunk a város számára rosszabb változathoz, ha ugyanis ez megépül, azt már nem lehet visszacsinálni.

Az, hogy ki dönt majd a kérdésben, egyelőre bizonytalan. Egy normális demokráciában nekünk, polgároknak kellene… Lehet, naivan hangzik, de ebből nem szabadna engednünk, hiszen egy minket, komáromiakat érintő kérdésről van szó.

Keszegh Béla, Komárom alpolgármestere:

Az elkerülő úttal összefüggő kérdésekkel kapcsolatban megkerülhetetlen, hogy a városnak kizárólag olyan változat elfogadására van lehetősége, amely a megyei tervben szerepel. A korábban megalkotott megyei területrendezési terv pedig jelenleg a Holt-Vágot érintő útvonallal számol. A testület várhatóan határozatban erősíti majd meg, hogy nem tartja elfogadhatónak, hogy a Holt-Vágon keresztül menjen az út. Célunk az, hogy a városi és megyei terveket összhangba hozzuk – oly módon szeretnénk módosítani a megyei terveket, hogy a dokumentumban Komárom szempontjai is megjelenjenek. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk ennek érdekében. A város az ügyben a legmagasabb szinteken „üti a vasat”: a polgármester ez ügyben már tárgyalt a közlekedésügyi miniszterrel, és megyei szintű egyeztetéseket is folytatunk.

Azt, hogy a jelenlegi városvezetés másképp gondolkodik ebben a kérdésben, jól mutatja, hogy az előkészítés alatt álló városi területrendezési tervben egy alternatív útvonalat vázoltunk fel. Itt felmerülhetnek kérdések környezetvédelmi vonalon, hiszen egy bizonyos rész madárvédelmi terület. Azt viszont kijelenthetem, hogy szeretjük a madarakat, de még inkább a komáromi embereket, ezért az ő véleményük és szempontjaik a mérvadóak számunkra.

Hogy ez az alternatív megoldás mennyire tolná ki a kivitelezés időpontját, az egyelőre kérdéses. Egy biztos: a Holt-Vágot érintő verzió megvalósíthatósági tanulmánya és más hatástanulmányok még nincsenek készen, vagyis ha így tekintünk rá, még ez is csak egy elméleti verzió. Tudni kell azonban, hogy a megyei területrendezési terv felülbírálatának kezdeményezése összetett folyamat – nem megy egyik napról a másikra, akár másfél évet is igénybe vehet. Biztató, hogy – bár olykor éles vitákat vívunk egymással – ebben a kérdésben a képviselő-testület egy állásponton van.

Langschadl Mátyás