Varju Tamás tősgyökeres komáromi, akinek kézműves bőrtárgyait szerte a nagyvilágban keresik. Hogyan lesz valaki bőrmíves? Mi kell ahhoz, hogy a lehető legjobb minőségű bőrtermékek készüljenek? Milyen modern bőrdolgokat keresnek a leginkább? Interjú.

• Tímár, szűcs, szíjgyártó, nyeregkészítő – az elmúlt évszazadokban többek között ezek a mesteremberek dolgoztak bőrrel. Ma hogyan nevezik ezt a szakmát?

– Régen gépi sorozatgyártás nem létezett, tehát jóval nagyobb igény volt a kézműves bőrtárgyakra, így sokkal inkább megoszlottak a bőrrel kapcsolatos szakmák. Ma a kézműves bőrtárgyak készítése nem mindennapi létszükséglet, a felsorolt szakmák összeolvadtak. Egyszóval az én mesterségem bőrmíves.

• Így, hosszú í-vel?

– Igen. Ezzel is arra utalnék, hogy hagyományos népi technikákkal, kizárólag kézzel dolgozom. A népművészet a szívem csücske, viszont nemcsak tradicionális magyar népi tárgyakat készítek, mint amilyen például egy tarsoly, pásztortáska, szíj, szütyő, hanem zömében modern használati tárgyakat, laptoptáskákat, utazótáskákat, irattartókat, kártyatartókat, kardtokokat, pénztárcákat. Ezeket sokszor egyedi domborításokkal, motívumokkal kérik, vagy akár logókkal is. A mai használati tágyak készítésével újra életre kelthetők a régi technikák.

• Hogyan lettél bőrmíves?

– Már az általános iskolában is folyton különböző anyagokkal ügyködtem, tettem-vettem, és már ekkor látszódott, hogy a bőr lesz az én utam. Van benne egy kettősség, a durva, rusztikus dolgok készítésére is alkalmas, de nagyon finom tárgyak is alkothatók belőle. Középiskolás koromban autodidakta módon tanulgattam a bőrözést, hobbiként. Mivel egy ideig néptáncoltam, a népművészettel kerültem kapcsolatba, így első bőrtárgyaim is ilyenek voltak. A minőségi ugrást a budapesti Népi Mesterségek és Művészetek Iskolája jelentette, ahol 5 évig tanultam a bőrművességet, illetve ennek oktatását. Azóta pedig egyre tapasztaltabbá váltam, bár voltak sikertelenségek és bukások is, melyekből tanultam. Vásárokra soha nem jártam árulni a portékámat, inkább a saját márkám építésére összpontosítottam, egy minőségibb szintre. Ma már megtehetem, hogy ne vállaljak el minden munkát. Csak olyanokat, amelyekben a megrendelő és az én felfogásom találkozhat, és melyeknek eredménye egy-egy igényes, minőségi bőrtárgy lesz.

• Mennyi időbe telik például egy kézműves tarsoly elkészítése? Mi ennek a folyamata?

– Egy minőségi bőrtarsoly elkészítésébe akár 20 munkaórát is beleteszek. Festéssel, egyedileg készített domborításokkal, különböző fűzési technikákkal, csontból vagy rézből készült csatok, gyűrűk felhasználásával. A csont kiegészítőket egy külön műhely készíti számomra, egy másik magyarországi manufaktúra pedig a fémcsatokat. A szíjaimhoz például egy olyan típusú csat készül, amit mi terveztünk, fejlesztettünk. Ezek 30 év múlva is ugyanolyan rézcsatok maradnak. Az alapanyagok tekintetében igyekszem csakis a legjobbakat használni, a bőrök terén is.

• Milyen bőröket használsz?

– Leggyakrabban marhabőrt, ez a legtartósabb, de számomra az is fontos, hogy a szarvasmarhát a húsáért tartják, tehát nem azért kell leölni egy állatot, hogy hozzájussak a bőréhez. A finomabb kecske- és báránybőrt is használom, néha pedig exotikus bőrök is kerülnek hozzám. Igyekszem a legjobb helyekről beszerezni a bőröket, ezek pedig – sajnos – külföldön találhatók, mégpedig azért, mert például Franciaországban, vagy éppen Toszkánában nem tették tönkre a hagyományokat, nem volt kommunizmus, így megmaradt az évszázadok alatt felhalmozott kézműves tudás a bőrök terén, illetve általánosságban a kézműves mesterségeknél. A szélesebb régióból például Magyarországról vásárolok – ott már akad olyan manufaktúra, ahol továbbfejlesztették a már-már elfeledett tradicionális technológiákat, és ezeket használják.

• Mi minden kell a jó alapanyagokon kívül egy igazán minőségi bőrtárgy elkészítéséhez?

– Nagyon fontosak a minőségi szerszámok, ebben is a francia gyártók járnak élen, ahol a mai napig él és virul a céhrendszer, a több évszázados mesterségbeli tudást őrzik és védik. És természetesen egy jó bőrmíves kell, aki ismeri a technikákat, jól alkalmazza, ötvözi őket – egyszóval megvan a mesterségbeli tudása. A legfontosabb pedig a szakmai alázat, hogy ne adjak ki olyasmit a kezem alól, amivel nem vagyok elégedett, ami nem úgy sikerült, ahogy elképzeltem. Ha viszont beleadtam mindent, akkor az eredménnyel a megrendelő is elégedett lesz.

• Komáromban és környékén Te vagy A Bőrmíves?

– Huh, erre nem szeretnék válaszolni. Nem akarok sem álszerény lenni, sem nagyképű. Akad más kézműves bőrös is a régióban, de csak néhány… Inkább egy rövid történetet mondok. Nemrégiben járt nálam egy kolléga, körülnézett, megdicsérte a műhelyem, néhány kész és készülő bőrterméket. De például észre sem vette a falon függő szerszámkészletet, amelyet 20 év alatt szedtem össze darabonként, és amire nagyon büszke vagyok, és ami, mint említettem, a minőségi munka fontos eleme. Dominánsan francia szerszámok, szerintem a legjobbak a világon. Úgy gondolom, egy hozzáértő bőrmívesnek nagyot dobban a szíve ilyen készlet láttán. Másnak meg fel sem tűnik… Kevés az igazán jó mesterember, mert sokakból hiányzik a szakmai alázat. Ez alap, ahogy szinte minden másban is.

• Milyen a vevőköröd? Régióbeliek keresnek inkább, vagy a nagyvilágból?

– Keresnek helyiek is, illetve sokan Magyarországról is, ugyanakkor folyamatosan dolgozom külföldre is. Arra viszont nagyon büszke vagyok, hogy van egy régióbeli visszatérő klientúrám. Velük már nem is üzleti, hanem inkább baráti a viszonyom.

• Mely országokból érkeznek a megrendelések? Egyáltalán hogyan találnak rád?

– Megnézik a weboldalamat, megtetszik nekik, amit csinálok, és keresnek. Mindenhonnan, nem is tudnám felsorolni. Most jelentkezett valaki Indiából, aki kardtokokat szeretne, többen Németországból, Ausztráliából, Japánból, Kanadából érdeklődnek, vagy például Mexikóból is volt már kliensem. Volt megrendelőm egy karibi szigetről is, ahová, amikor el akartam küldeni a kész domborításos bőr irattartókat, a postán kétségbe estek, mivel nem tudták, melyik országhoz tartozik. Előbb Nagy-Britanniába postázták a csomagot, majd visszajött, és kiderült, hogy két hasonló nevű sziget van – ahová én küldtem, az éppen Franciaország felségterülete. Végül csak célba ért a megrendelés.

• Melyek azok a munkák, amelyek a legidőigényesebbek?

– A modell- és kollekciótervezés, prototípusgyártás, ami hónapokig tarthat, de akár egy évnél is tovább, hiszen egyedi dolgokat kell létrehoznunk a megrendelővel közösen, folyamatosan egyeztetve. Rengeteg részletet kell a helyére rakni, kitalálni, megoldani. Ez az a terület, ami az utóbbi időben valódi kihívást jelent számomra.

• Mi a hosszú távú célod?

– Célom egy családi bőrmanufaktúra létrehozása, melynek alapjai már működnek – már most is be-besegítenek, tehát nem teljesen egyszemélyes a vállalkozásom. A jövőben örülnék annak is, ha a két kislányom felnőve betársulna, amennyiben lesz kedvük. Akár az értékesítésben, marketingben is segíthetnek, ha számukra az lesz testhezálló, vagy éppen az alapanyagok beszerzésében. Egy olyan műhely a célom, ami többgenerációs vállalkozássá növi ki magát az évek folyamán, és a lerakott alapokon és színvonalon tovább működik majd. Úgy gondolom, magas színvonalon ennek van jövője.

• Mit ajánlanál annak, akit vonz a bőrmívesség? Ma már olyan sok minden tanulható meg a netről, akár egy Youtube-videóból – működhet ez ebben a mesterségben is?

– Minden szakmának megvan az ábécéje, amit csak egy mestertől, vagy egy jó színvonalú iskolában lehet elsajátítani. A céhrendszer régen ennek remek keretet adott, ma sajnos ez nem működik nálunk. Tehát a bőrmívesség ábécéjét nem lehet a netről tanulni. Viszont ha már vannak jó alapok, akkor még egy Youtube-videó is adhat hasznos ötleteket.

• Ha valaki szeretne egy jó Varju márkájú kézműves pénztárcát, hol tud ilyet vásárolni?

– Például a budapesti, fiatal iparművészek által indított pop-up store üzletben is hozzáférhetők a kollekcióm egyes darabjai, de személyesen is felkereshetnek az érdeklődők. A weboldalamon – www.varjut.com – megtalálják az elérhetőségeimet.

Csaba Ádám