A pálinkakészítés többet jelent a hagyományok és a modern technológia ötvözésénél: olyan alkotó folyamat, melyben az ember a szeretettel nevelt gyümölcséből minőségi pálinkát készíttet. A hambpusztai Delicia Destiléria pálinkafőzde tulajdonosait is ez a gondolat vezérli, hogy a szép gyümölcsből minőségi pálinkát készítsenek. Varga Imrét, a főzde tulajdonosát kérdeztük a jó pálinka titkáról, és az immár nyolcadik éve megrendezésre kerülő nemzetközi pálinkaversenyről.

• Mikor indították be főzdéjüket?

– Vállalkozásunkat 2010-ben indítottuk az Ógyallához tartozó Hambpusztán (Holanovo). Főzdénk kettős jelleggel üzemel, egyrészt bérfőzés keretében kiszolgáljuk a környék gyümölcspálinka főzetőinek lakossági igényeit, másrészt kereskedelmi főzdeként saját termékskálát alakítottunk ki, az igazi minőséget képviselve. A magas színvonalat a kézzel szedett, majd feldolgozás előtt újraválogatott, érett gyümölcs, a nagy szakértelemmel elkészített gyümölcscefre, továbbá a jól képzett, tudásukat, tapasztalatukat folyamatosan fejlesztő főzőmesterek munkája garantálja. Filozófiánk alapja, hogy az általunk készített pálinka fogyasztásakor az érett gyümölcs zamatát adjuk át, azt az illúziót keltve, mintha a gyümölcsbe harapnánk.

• A pálinkafőzde alapításának évében egy nemzetközi pálinka- és párlatversenyt is útjára indítottak a Duna Aranypárlata néven. Mi volt a rendezvény alapötlete?

– Az alapötlet a jó pálinka népszerűsítése volt, továbbá az, hogy megmutassuk az embereknek az utat, hogy legálisan főzessék ki pálinkájukat, hiszen a versenyre csak hivatalos főzdékben készített párlatokkal lehet nevezni. Másik filozófiánk a kulturált pálinkafogyasztás népszerűsítése, hogy minőségi italokat válasszunk.A fesztivál első évfolyamát Ógyallán rendeztük meg, majd egy évvel később – 2011-ben – a helyszín átkerült Komáromba, ahol nagyobb mozgásteret kaptunk egy színvonalas verseny lebonyolításához. Ekkor már egy egésznapos rendezvényt szerveztünk kísérő programokkal és böllérversennyel megfűszerezve. A harmadik évadban megalalkult a pálinka lovagrend, ami egy mérföldkő volt a verseny életében, hiszen új folyamatok indultak be, melyek 2015-re forrották ki magukat. Ekkor szemléletváltás történt a verseny szervezésében is: az Epicure nemzetközi gasztronómiai folyóirattal közösen egy külön versenyt is meghirdettünk. Az együttműködés nyomán a kereskedelmi főzdék 12 legjobb pálinkája bekerül az újságba, és a nyertes főzde lehetőséget kap a megjelenésre, bemutatkozásra.

• Milyen újdonságokkal készülnek az idei versenyre?

– Idén is lesznek újdonságok. 2014-ben megalakult Verebélyen a Szlovák Nemzeti Pálinkaszalon, amely minden évben a legjobb 20 pálinkát archiválja. A Duna Aranypárlata verseny aranyérmesei lehetőséget kapnak, hogy induljanak a pálinkaszalon versenyén és bekerüljenek a legjobb 20 párlat közé. Csak a mi fesztiválunkról, illetve a novemberben Trencsénben megrendezésre kerülő versenyről lehet bejutni a pálinkaszalonba.

• Térjünk vissza a Duna Aranypárlata Fesztiválra. Meddig lehet nevezni? Mikor lesz a kiértékelés?

– Augusztus 25-ig bérfőzők és kereskedelmi főzdék is jelentkezhetnek. A verseny kiértékelésére, magára a fesztiválra szeptember 16-án kerül sor. Az esemény a lovagrendek – vajdasági, erdélyi, bükki, orosházi és hazai – felvonulásával veszi kezdetét, majd a Lőporosban (komáromi központi erőd) az Epicure-verseny eredményhirdetésére kerül sor. Ezt követően a lovagrendek ismét kivonulnak a Klapka térre, ahol a nemzetközi pálinka- és párlatverseny eredményét is kihirdetik. Két új lovaggal bővül a rendünk, az ő avatásuk is ezen a napon történik meg. Mindeképp szeretnénk közelebb hozni a nagyközönséghez a rendezvényt, ezért reméljük, hogy a felvonulást, az eredményhirdetést is sokan megnézik a Klapka téren.

• Mi kell a jó pálinkához?

– Szögezzük le, hogy a jó pálinkához nem elegendő a szakképzett pálinkafőző, a minőségi technológia. Már sokkal hamarabb eldől, hogy a pálinkafőzés végén kaphatunk-e igazán minőségi párlatot. Ugyanis már a gyümölcs leszedésénél, tárolásánál és erjesztésénél is oda kell figyelni, hogy szép cefrét kapjunk. Ami a legfontosabb, hogy olyan gyümölcs ne kerüljön a cefrébe, amit mi magunk már nem ennénk meg, hiszen egy penészes gyümölcs elronthatja a pálinkánk ízét. Az utóbbi időkben erre figyelnek is az ügyfeleink, hiszen nekik is érdekük, hogy pálinkájukat végül büszkén tudják kínálni vendégeiknek. Nemegyszer előfordult már, hogy mikor főzésre behozzák a cefrét, a hordót megölelve búcsúznak el a szeretettel és gondoskodással nevelt erjedő gyümölcsüktől. Úgy gondolom, ez az érzelem valahogy a pálinkában is visszaköszön.

Szénássy Tímea