Feloldhatatlan ellentétek? Becse Norbert és Fekete ferenc az MKP komáromi helyi szervezetének feloszlatásáról.
Interjú Becse Norberttel, az MKP komáromi járási elnökével, Nyitra megyei képviselőjével
• Az MKP Országos Tanácsa múlt heti ülésén ellenszavazat nélkül, három tartózkodás mellett feloszlatta a párt komáromi szervezetét. Mi indokolta ezt a döntést?
– A járási és az országos elnökség különböző jelzéseket kapott a helyi szervezet tagjaitól, hogy elégedetlenek Fekete Ferenc elnök teljesítményével, és emiatt aláírásgyűjtésbe fogtak visszahívása végett. 31 tag írta alá a bizalmatlansági indítványt, és javasolta a helyi szervezet taggyűlésének összehívását. November 20-án zajlott a járási elnökség kezdeményezésére megtartott ülés, amelyen 44 komáromi párttag közül 13-an támogatták Fekete további tevékenységét. A mi olvasatunkban ez a szavazás csak megerősítette az elégedetlenkedők érvelését, és a hétvégi Országos Tanács más kiutat nem látott, mint a helyi szervezet feloszlatását.
• Mennyire játszott ebben szerepet az, hogy Fekete Ferencnek megromlott a viszonya a párt járási és országos vezetésével?
– Fekete Ferenc nem volt képes sem önkritikát gyakorolni, sem beváltani egykori ígéretét, mely szerint csak átmenetileg – egy évre – vállalja a helyi szervezet elnöki posztját. Meglátásunk szerint a komáromi szervezet többet érdemel. Érzékelhető volt az országos elnök gondviselése, figyelme. Látogatásainak sűrűségéből kiderült, hogy számára Komárom kiemelt súllyal bír.
• Mikor mérgesedett el a két fél közti viszony?
– Szerintem már a megválasztásánál. Amint pozícióba került, ultimátumokat nyújtott be a járási elnök, elnökség, és egyben az országos vezetés irányába. Emellett kisajátította a komáromi szervezetet, saját véleményének kinyilvánítására használta, és a saját szájízének megfelelő személyeket vett fel a pártba, akikből hangadókat fabrikált, és a háttérből buzdította őket.
• Az MKP sajtóosztálya közleményében azt is olvashattuk, hogy a helyi szervezet folyamatosan megsértette a párt alapszabályát. Milyen konkrét esetekről van szó?
– Így igaz, sorozatos alapszabály-sértésekről beszélhetünk, amelyek a legismertebb közösségi portálon ma is megtalálhatók. Rendszeresen megkérdőjelezik az országos vezetés döntéseit, kommentjeikkel kellemetlen helyzetet teremtenek az MKP demokratikusan megválasztott elöljáróinak. Az építő jellegű kritikával nincs gond, csak sajnos az építés elmaradt.
• A komáromi MKP számára balul sikerült 2014-es önkormányzati választások után a párt felsőbb szervei egyszer már megszüntették a helyi szervezetet. Miben különbözik ez a mostani feloszlatás az előzőtől?
– Sajnos már az elsőnek sem kellett volna megtörténnie, ha az akkori vezetés érzékeli a vereséget, és háttérbe vonul. Nem így történt. Mindkét feloszlatás a szisztematikus rossz döntések eredménye, amelyet a legfelsőbb szervnek kellett megoldania. A mostani döntés megfontoltabb, körültekintőbb, amely megpróbálja kivédeni a múltban elkövetett hibákat.
• A mostani feloszlatás mit jelent a komáromi MKP-tagokra nézve? Hánynak szűnik meg a tagsága?
– Egy kis időre van szükség, amíg a belügyminisztériumnál regisztrálják az alapszabály-módosításokat, és egyúttal érvénybe is lépnek. A döntésünk alapján az összes MKP-tagnak megszűnik a párttagsága. Ez számszerűen 69 tagot érint.
• Mikor alakulhat meg az új helyi szervezet?
– A közeljövőben mindenre fény derül. Nem szeretnénk elsietni a folyamatot. A járási elnökségnek kell majd kiadnia az új szervezet alapító okiratát, amelyre ebben a hónapban kerül majd sor. Ezt követi majd az új elnökség felállása, egy új elnök megválasztásával.
• Jól tudom, ön is egyike azoknak, akiket megbíztak az újjászervezéssel?
– Így igaz. Ez a megbízás azonban rajtam kívül még két másik személyt is érint: Hutter Mária járási titkárt és Kocur László pártigazgatót.
• Azok a tagok is kérhetik felvételüket az új helyi szervezetbe, akiknek most – vagy a korábbi, 2015-ös feloszlatás után – megszűnt a tagsága?
– Természetesen. Tisztában vagyunk vele, hogy sok értékes embert fosztottunk meg párttagságától, ezért ezúton is kérem őket, jelentkezzenek. Ami a 2015-ös feloszlatást illeti, az elképzelésünk alapján a leendő új elnök kereshetné meg őket személyesen, hogy visszavárjuk-e őket vagy sem.
• Ezek szerint módosult a párt alapszabályának az a passzusa is, amely szerint a megszüntetett tagság csak négy év után újítható meg?
– Igen. A módosított alapszabály foglalkozik a tagsági viszony megújításával. Indokolt esetben már nem kell négy évig várni, hogy valaki ismét taggá válhasson, aki előzőleg elveszítette vagy önszántából adta fel tagságát a pártban. A járási elnökség lesz hivatott döntést hozni személyével kapcsolatban, jöhet-e vagy sem. Ez egy fontos momentum. Meggyőződésem, hogy a komáromi szervezet képes a megújulására, és a 2003 előtti időket fogja feleleveníteni. Minden adott egy sikeres, gazdaságilag nem elkötelezett tagszervezet létrehozására.
Fekete Ferenc: évek óta folyik ellenem a „kiszorítósdi”
„Váratlanul ért az Országos Tanács döntése, csak egy szűkszavú közleményből értesültem a komáromi szervezet feloszlatásáról, személyesen senki sem jelezte, hogy mi készül a háttérben” – állítja Fekete Ferenc, a komáromi MKP-szervezet volt elnöke. Szerinte nem állja meg a helyét az a vád, hogy alapszabályt sértettek volna, ahogyan az sem, hogy Knirs Imrével szemben a megyei választások kampányában „szisztematikus aknamunkát” folytattak. Mint megjegyezte, közte és a párt vezetése között feszülő konfliktus már a 2014-es önkormányzati választások óta fennáll. Mint ismert, az MKP komáromi szervezete ekkor a Híddal közösen indult a helyhatósági választásokon Komáromban – a helyi érvényű koalíciót pedig támogatta a párt országos vezetése is.
Voltak azonban olyan komáromi MKP-tagok – köztük Fekete Ferenc is –, akik ezt nem tartották helyesnek, ezért éles kritikát fogalmaztak meg a felsőbb vezetés felé. „Nyilván ez nekik nem tetszett. A választások eredménye azonban minket igazolt: a közös lista csúfosan megbukott, a helyi szervezetet pedig feloszlatták. Akkor ezzel egyetértettem, mert hittem abban, hogy ez garancia a megújulásra” – mondja Fekete Ferenc, akit az újjáalakított szervezetben előbb alelnökké, később elnökké választottak, azonban a legutóbbi parlamenti választás után felálló új országos vezetéssel sem sikerült megtalálnia a közös hangot, és továbbra is szálka maradt a pártvezetés szemében.
Állítása szerint ennek egyik oka az volt, hogy egy év eleji sajtótájékoztatón bírálta a párt akkor még csak tervezett alapszabály-módosítását. Az azóta elfogadott módosítás arról szól, hogy a párt felsőbb szerveinek joga van beleszólni a választások előtti jelöltállításba. Fekete Ferenc akkor azt mondta, ez a lépés súlyosan sérti a szubszidiaritás elvét és a párt felbomlásához vezethet. Ám az alapvető törésvonalat azon túl, hogy a komáromi szervezet nem kapott megfelelő súlyt sem a párton belül, sem a megyei jelöltállítás, sem a későbbi kampány során, szerinte az jelentette, hogy az ígéretek ellenére sem sikerült érvényesíteniük két legfontosabb törekvésüket. Az egyik az volt, hogy Pozsonyból Komáromba költözzön az MKP pártközpontja, a másik pedig, hogy a helyi szervezetek között úgy osszák szét az államtól kapott „fejpénzt”, hogy az arányos legyen a pártra leadott helyi voksokkal. Mivel országosan Komáromban szavaztak a legtöbben az MKP-ra a 2016-os parlamenti választások során, Fekete Ferencék úgy gondolták, hogy „megdolgoztak” ezért a pénzért.
Fekete Ferenc idővel a helyi szervezeten belül is komoly ellenzékkel találta magát szemben, ellenfeleinek azonban nem sikerült őt leváltania. A volt helyi elnök úgy látja, a komáromi szervezet feloszlatása csak azt szolgálta, hogy megszabaduljanak tőle. „Az évek óta ellenem folyó ‘kiszorítósdi’ célt ért, nem kívánok többé az MKP tagja lenni” – közölte lapunkkal.
Langschadl Mátyás
(Cikkünk a Delta december 4-i számában jelent meg.)
Az MKP tarja magát, a Híd bukott, a függetlenek kopogtatnak
Az önkormányzat nem dumaszínház