Új év, új hozzáállás. Árnyékbokszolás helyett konszenzus. Idén ennek jegyében kezdte meg munkáját a komáromi képviselő-testület, bár már a decemberi ülésen is érezhető volt az előszele.

Előbb a kulturális és sporttámogatások szétosztásáról, az iskolai fejlesztésekről egyeztettek a képviselők még az ülés előtt, majd egy héttel később újra tárgyalóasztalhoz ült a városvezetés és az érdeklődést mutató képviselők, és ismét előzetes megegyezés született. Mindenki engedett egy kicsit, kompromisszum alakult ki, és a testületi ülésen soha nem látott sebességgel szavaztak a képviselők a máskor órákig tartó vitákba torkolló kérdésekben. Több mint egymillió eurót osztottak szét higgadtan, a valós igényeket figyelembe véve.

Vannak, akik ezt háttéralkunak értelmezik, mivel a nyilvánosság így kevesebbet láthat a vitából. Mégis, ez a helyes irány. Nem volt személyeskedésektől sem mentes, órákon át tartó szócséplés. Nem mutogattak egymásra a városatyák, hogy valaki a sportot támogatja a nyugdíjasokkal szemben, mások számára nem fontosak az iskolák, amazok pedig megfosztják a gyerekeket attól, hogy kulturált játszótereken játszhassanak. Mivel előzetesen megegyeztek a képviselők, a testületi ülésen már nem volt vita, ami a múltban eddig is inkább szólt az önfényezésről, a másik besározásáról, és a választók előtti jópontok szerzéséről – hiszen, ugye, a városi parlamentben elhangzottakról beszámol a sajtó, de a lakosok akár online is követhetik, sőt, visszanézhetik a szócsatákat, felszólalásokat.

Sokszor elhangzik, a városi kassza nem feneketlen zsák, nincs olyan döntés, ami mindenki számára megfelelő, mindenki nagyobb szeletet szeretne a tortából. De nincs akkora torta. Sajnálatos, amikor jó ötletek feszülnek egymással szemben, aztán pedig vesztesnek érzi magát bármelyik képviselő, vagy csoport. Egy kulturált egyeztetés pont ezt tudja kivédeni.

Ha az egyik serpenyőbe az időhúzást, szócséplést és meddő vitát helyezzük, igaz, hogy mindezt teljes nyilvánosság előtt, a másikba viszont a haladást, gyors döntést, hatékony munkát, még akkor is utóbbi a helyes irány, ha nem nyilvános egyeztetéseket követően történik. Képviselőinket azért választjuk, hogy döntsenek helyettünk. Megkapták négy évre szóló megbízatásukat, erre lettek felhatalmazva. Komáromnak döntések kellenek, futószalagon, egy kis merészség, hogy haladjon valamerre a város. Stratégiai játékoknál, de a való életben is igaz, hogy sokszor még egy rossz, vagy kevésbé jó terv is jobb, mint a semmilyen. Lefordítva: a haladás jobb eredményre vezet, mint az egy helyben topogás. Az utóbbiból volt már éppen elég. Úgy tűnik, a képviselők többsége megértette, a lakosok eredményeket akarnak.

Hogy aztán ki milyen városi fejlesztést és pénzosztást hogyan sajátít ki, állít be saját érdemének, az a város és a komáromi lakosok szempontjából mindegy is. Ha bármelyik képviselő konkrét eredménnyel kampányol, az sem baj. Bárcsak hetente jelentenének be valami újat.

Egy dolog teljesen biztos: ha a tervezett városi beruházásokról, a kulturális és sporttámogatásokról nem születik előzetes egyezség, akkor az idei első ülés biztosan nem ér véget két felvonás alatt. Legalább egy hetet – sőt áttételesen ennél több időt is – nyert a város, és az idő sokszor aranyat ér. Komárom éppen eléggé lemaradt az elmúlt évtizedekben, nagy lépésekben kell haladnia, hogy ezt behozza. Az elmúlt két hét ebből a szempontból egyértelműen jó irány.

Csaba Ádám, főszerkesztő

Kapcsolódó cikkünk:

Több mint egymillióról döntöttek