Történelmi jelentőségű esemény elé néznek a komáromi katolikus hívek: az áprilisi Komáromi Imanap ünnepi szentmiséjén hivatalosan is bazilikává nyilvánítják a Szent András-templomot. Milyen feltételeknek kellett teljesülni ahhoz, hogy a 18. századi, barokk stílusú komáromi templom megkapja ezt a címet? Hogyan zajlott a bazilikává nyilvánítás folyamata? Milyen kiváltságokkal és előjogokkal jár mindez?

Amikor Konstantin császár idején megszűnt a keresztény vallás üldözése a Római Birodalomban, a keresztény közösségek állami épületeket, kereskedő- és bíráskodási csarnokokat, úgynevezett bazilikákat kaptak a császártól egyházi használatra. Ezeket az épületeket aztán jelentősen átalakították. Olyan templomok lettek belőlük, melyek egységes építészeti elrendezéssel bírtak – elnevezésük azonban megmaradt: továbbra is bazilikáknak nevezték ezeket. Hosszú ideig ez az egységes építészeti elrendezés határozta meg a keresztény templomok építését, később pedig – új építészeti stílusok megjelenésével – azt, melyik templom nevezhető bazilikának, melyik nem. (Csak azt nevezték annak, amelyik három- vagy többhajós, ún. bazilikás elrendezéssel bírt.) Mára azonban már ez sincs teljesen így, hiszen nagyjából a 18. századtól kezdve a bazilika – építészeti-alaprajzi megoldásától függetlenül – lehet egy templom egyházi rangja is, vagyis az elnevezés kiemelt jelentőségű katolikus templomokra is alkalmazható. Olyanokra, melyeknek ezt a kitüntető címet a Szentszék odaítéli.

Ünnepség a nagyszombati érsekkel

Ezt történt most a komáromi Szent András-templommal is, amely így olyan „illusztris társaságba“ került, ahol megtalálható a vatikáni Szent Péter, a lateráni, a budapesti Szent István és az esztergomi bazilika, vagy a kassai dóm (amely rangjában szintén bazilika, jóllehet egyszersmind főszékesegyház is). Igaz, míg az előbbi kettő a basilica maior (nagyobb bazilika) cím tulajdonosa (ebből mindössze négy van a világon, valamennyi Rómában), addig az utóbbiakkal együtt a Szent András-templom a basilica minor (kisebb bazilika) ranggal büszkélkedhet. Ez sem kis szó, hiszen világszerte ebből is csak 1400-at tartanak számon, Szlovákiában pedig mindössze 13-at (a Szent András-templom a 14.), a nagyszombati főegyházmegyében pedig eddig csak a Szent Miklós bazilika rendelkezik ilyen ranggal.

De vajon milyen előkészületek kellettek a kitüntető cím elnyeréséhez, és hogyan zajlott a bazilikává nyilvánítás folyamata? „A bazilika minor rang elnyerésének érdekében szükséges volt a hely ordináriusának, Orosch János nagyszombati érseknek a kérvénye, valamint a Nihil obstat, a nemzeti püspöki konferencia kedvező elbírálása. Elő kellett terjeszteni egy beszámolót a templom eredetéről, történetéről és vallási életéről. Csatolni kellett egy fotóalbumot, amely illusztrálja a templom külső formáját, a belsejét, különös tekintettel arra, hogy milyen a szentély, valamint a szertartásokhoz használt helyszínek (papok és szolgálattevők székei, keresztelő kút, az Eukarisztia őrzési helye, a bűnbánat szentségének felvételére kialakított hely) elrendezése” – mesélt a folyamatról Kiss Róbert komáromi esperes-plébános, kanonok.

A kedvező döntés egyébként már hónapokkal ezelőtt megszületett: az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció Robert Sarah bíboros-prefektussal az élen – a Ferenc pápától kapott különleges felhatalmazás alapján – december 6-án határozott úgy, hogy basilica minor címet adományoz a Szent András-templomnak. A bazilikává emelés ünnepélyes kihirdetése április 22-én, 16:00 órakor, Jó Pásztor vasárnapján, a Komáromi Imanap ünnepi szentmiséjén lesz. Előtte 9:00 órakor a szlovák nyelvű szentmise keretében is kihirdetésre kerül a nagy esemény. A kihirdetést és az ünnepi szentmisét is Mons. Orosch János érsek végzi.

Több feltételnek is teljesülnie kellett

Ahhoz, hogy egy templom a kiemelt jelentőségű templomok közé tartozzon, és elnyerje a bazilika címet, több feltételnek is teljesülnie kell – így volt ez a Szent András-templom esetében is. Előírás például, hogy a templom, amely számára a bazilika címet kérik, liturgikus szertartással legyen Istennek felszentelve, valamint legyen központja az egyházmegyei liturgikus és lelkipásztori tevékenységeknek. Egy másik feltétel, hogy a templom megfelelő nagysággal és a szentély elegendő tágassággal rendelkezzen, valamint az, hogy a különféle elemek, amelyek a liturgikus szertartáshoz szükségesek (oltár, ambó, a celebráns széke), a megújított liturgia kívánalmai szerint legyenek elhelyezve.

Az is szempont a cím odaítélésénél, hogy a templom az egész egyházmegyében örvendjen bizonyos ismertségnek, történelmi és művészeti szempontból pedig jelentős értékeket tudjon felmutatni. Nem kevésbé fontos az sem, hogy a liturgikus év folyamán a templomban a különféle idők szertartásait „dicséretesen lehessen megtartani”. Szükséges például, hogy megfelelő legyen azon papok száma, akik a templomnak liturgikus és lelkipásztori ellátásában közreműködnek: legyen megfelelő a gyóntatók száma, akik meghatározott időben a hívők rendelkezésére állnak. Ezenkívül szükség van elegendő számú szolgálattevőre és egy megfelelő kórusra, hogy zenével és szent énekekkel is segítsék a hívők részvételét.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A bazilika cím odaítélése nem csak presztízskérdés: több gyakorlati jelentőséggel, egyházjogi kiváltsággal jár. Ilyen privilégium például: 1. a teljes búcsú elnyerésének lehetősége az illető templomban évente négyszer, 2. a Szentszéket jelképező két kulcs ábrázolásának joga a bazilika zászlaján, pecsétjén és felszerelési tárgyain, 3. az, hogy a bazilika plébánosa viselhet vörös szegélyű fekete papi viseletet, amelyet piros gombokkal és vörös fonállal kivarrt gomblyukakkal díszítenek, valamint 4. az, hogy a bazilika plébánosa credót mondhat minden olyan hétköznapi misén, ahol zarándokcsoport vagy népes hívő közösség jön össze.

Kiss Róbert úgy véli, a basilica minor cím elnyerésével egyúttal kifejeződik egy különleges kötelék is a Római Egyház, a pápa és a komáromi gyülekezet között. „Ez a kötelék egyesíti templomunkat Péter római katedrájával, s ezért minden évben különleges gonddal meg kell ünnepelnünk: február 22-én Szent Péter székfoglalásának ünnepét, június 29-én Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepét, valamint a pápa megválasztásának vagy legfőbb pásztori szolgálata kezdetének évfordulóját. A bazilika cím elnyerése azonban városunkat is hozzásegítheti, hogy a felvidéki katolikus magyarság központja legyen, helyet adva az evangelizáció, szeretetszolgálat, imaközösségek, az egyház liturgikus és pasztorális intézményeinek.“

Langschadl Mátyás

(Cikkünk a Delta március 13-i számában jelent meg)

Magyar milliók templomra és focira

150 éves a komáromi Szentlélek hangja

Befejeződött a Szentháromság-szobor restaurálása