A komáromi színház megalakulása 65. évfordulója tiszteletére április 27-én mutatja be a Komáromi Jókai Színház Katona József Bánk bán című drámáját. Hargitai Iván rendező a múlt hétfőn tartott olvasópróbán elmondta, szeretnék minél élvezetesebben előadni a történetet, céljuk, hogy ne historikus ábrázolás történjen.
Az olvasópróba egy pillanata
Annak idején, 30 éve, a 35. jubileumi évadban Takáts Emőd rendezésében került színre a Bánk bán 1988. január 28-án a Komáromi Jókai Színházban. 1995-ben a kassai Thália Színházban rendezte meg Verebes István, gengszterbandák háborújaként a történetet. Ottót Tóth Tibor, a Jókai Színház jelenlegi igazgatója alakította.
„Kilencvenötben Kassán volt egy elég erős társadalmi helyzet, egy politikai hangulat, többé-kevésbé arra próbált reflektálni az előadás” – nyilatkozta a Jászai Mari-díjas színész. „Nem ez a darab volt betervezve. A politikai hangulat miatt változtattunk akkor Verebes István hatására a Bánk bánra. Most annak ellenére, hogy a színház megalapításának hatvanötödik évfordulójára vettük elő, még nem volt olyan attitűdje, hogy reflektáljon a mai, társadalmunkat érintő problémákra; mire elkezdtük próbálni, ez kialakult.”
Tóth Tibor szerint olykor furcsa egybeesések vannak a színház és a társadalmi történések között, és most ez is egy furcsa egybeesés. „Úgy gondolom, hogy még nagyon sok minden fog történni a próbafolyamat alatt, és a bemutatóra még aktuálisabb lesz a helyzet, mint ma, az olvasópróbán.”
Hargitai Iván rendező
Hargitai Iván rendező szeretné, hogy ne az irodalom legyen az elsődleges, hanem a színház, szórakoztató előadást akarnak létrehozni. Katona Józsefhez az egyik kulcs éppen a színház volt, mivel Katona színészként is tevékenykedett, kedvenc darabja az Othello volt, melynek központi eleme az eszement féltékenység. Azt is közölte a rendező, hogy politikai thriller lesz a Bánk bán, és a Kártyavár című amerikai sorozatot emlegette.
„Az a célunk, hogy ne historikus ábrázolás történjen. Sokfajta kötődésünk van ehhez a nemzeti színműhöz, nemcsak azért szeretjük, mert valamit leképzett az 1800-as évek elején ebből a magyar és német viszonyból, s nyilván volt egy politikai attitűdje, hanem azért is, mert egy nagyon tehetséges színmű” – fejtegette a rendező.
A díszlet makettje olyan, mintha egy parlamentet látnánk. „A palotát, ahol a király uralkodik, és a törvényeket hozzák, ma úgy hívjuk, parlament. Nem akartuk egy az egyben a mostani magyar parlamentre vonatkoztatni, de a parlament, mint a közös törvényhozás helye, nagyon izgalmas helyszínnek tűnt ehhez a történethez” – tudatta a rendező, aki reméli, nagyon fogják szeretni a nézők a komáromi Bánk bánt, és jó értelemben meglepődnek majd, mert nemcsak egy nemzeti eposszal, hanem egy élvezetes előadással is találkoznak.
Ladányi Júlia (Melinda), mellette Culka Ottó (egy zászlósúr)
Melindát Ladányi Júlia, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves hallgatója, Novák Eszter és Selmeczi György zenés osztályának növendéke játssza.
„Hargitai Iván rendező keresett meg ajánlások és munkák alapján” – avatott be az egyetemi hallgató, aki először vesz részt ilyen nagy volumenű produkcióban. Elárulta, izgalmasnak találja ezt a helyzetet, hiszen senkit sem ismer a Komáromi Jókai Színházban. „Eddig jól érzem magam, azután meglátjuk, milyen lesz belevetni magunkat a munkába. Melinda szerepét idősebbnek gondoltam magamnál. Izgalmas és összetett személyiség. Kíváncsi vagyok rá.”
A színház a premier után, a tervek szerint május 4-én tartja a Marianum Egyházi Iskolaközponttal közösen meghirdetett Bánk bán nyomában című színháztörténeti vetélkedő döntőjét, melybe 16 háromtagú csapat jelentkezett Pozsonyból, Érsekújvárból, Párkányból, Dunaszerdahelyről, Nagymegyerről és természetesen Komáromból.
Bárány János
Fotó: Drozd Milán