Négy év után került ismét napirendre házi kedvenceink kötelező chipezése, amely ezúttal sikeresebb lehet a korábbi próbálkozásoknál. A szlovák parlament ugyanis a hetekben második olvasatba utalta – az agrártárca által kidolgozott – vonatkozó törvénytervezetet. A szakma üdvözli a változtatásokat, de vajon így vannak-e ezzel a gazdik is? Mennyit kell fizetniük érte? Okoz-e fájdalmat a beültetés kedvenceiknek?
Túl sokat kértek érte
Nem először kerül terítékre négylábú házi állataink kötelező chipezésének kérdése Szlovákiában: legutóbb 2013-ban merült fel, hogy a kutyák, a macskák és a vadászgörények esetében a gazdik kötelesek lesznek beültetni kedvenceikbe egy mikrochipet. A vonatkozó törvény módosítása már a „célegyenesbe fordult“, amikor híre ment, hogy az állatorvosok egy része a műveletért irreális összegeket kért és tett zsebre. Az állattulajdonosok ellenkezését és felháborodását látva a parlamenti képviselők ezért csak az eredeti tervezet „gyengébb“ verzióját fogadták el: kizárólag azon állatok esetében vált kötelezővé a chipbeültetés, amelyeket gazdája az ország határain túlra is magával visz.
Részben ezen a gyakorlaton változtatna most a mezőgazdasági minisztérium műhelyében kidolgozott törvénymódosítás. Az egyik legjelentősebb változás a négy évvel ezelőttiekhez képest, hogy a kutyákon kívül más háziállat nem szerepel a törvény szövegében, vagyis csak négylábú kedvenceinkre, hűséges házőrzőinkre vonatkozna a kötelező chipbeültetés. Úgy tűnik ugyanakkor, hogy a szaktárca tanult a múlt hibáiból. Gabriela Matečná miniszter ugyanis már a törvény előkészítésekor – azaz még tavaly nyáron – kijelentette, a beültetés ára nem szökhet az egekbe, s ezt az állatorvosi szakma képviselőivel egyeztetve – mintegy felső határt megszabva – egy bizonyos összegben határoznák meg. Ez az egyes állatorvosokat ugyan továbbra sem kötné meg, az állattulajdonosoknak viszont egy jó támpont lehet, hogy kedvenceiket melyik orvoshoz vigyék, és hogy a szélhámosokat (azokat, akik gyanúsan sokan kérnek a chipezésért) elkerüljék.
Egyszerűbb lesz a beazonosítás
Farkas Orsolya komáromi állatorvos például tizenhárom eurót kér a chipezésért, de hasznosnak találná, ha a törvény mondjuk tizenötben határozná meg a felső határt. Véleménye szerint ez az az összeg, ami még méltányosan elkérhető az állattartóktól, mert bár a beültetés csak pár másodperces művelet, magának a chipnek is ára van, ráadásul a beültetéssel járó adminisztráció terhe is az állatorvosok vállát nyomja. Nekik kell az állatok és a gazdik adatait (oltások időpontja, személyes információk: név, telefonszám stb.) felvinniük és rendszeresen kezelniük, frissíteniük az elektronikus központi nyilvántartásban.
A komáromi állatorvos egyébként – sok más kollégájához hasonlóan – hasznosnak és jó kezdeményezésnek találja a törvénytervezetet. Legfőbb előnyét abban látja, hogy a chipek segítségével sokkal könnyebb és egyszerűbb lesz a beazonosítás: az elveszett kutyus hamarabb visszatalálhat gazdájához, a kóbor vagy éppen harapós kutyáról pedig könnyedén meg lehet majd állapítani, hogy például volt-e veszettség ellen oltva, s hogy ki a gazdája (aki harapás, károkozás vagy más esetekben felelősségre vonható).
A törvénytervezet szerint a chipek beültetését legkésőbb a kutyakölykök születésétől számított 12 héten belül el kell végezni, nem újszülött ebeknél egyéves türelmi időt engedélyez. A jogszabály-módosítást első körben jóváhagyta a törvényhozás, a pozsonyi parlament sajtóosztályának tájékoztatása szerint a május 9-én kezdődő ülésszak alkalmával kerül újra napirendre. A végső szavazás időpontja egyelőre bizonytalan, de előreláthatólag még a nyári szünet előtt sor kerül rá.
Ha így lesz, és végleg jóváhagyják, szeptembertől léphet hatályba, ami azt jelenti, hogy legkésőbb 2019 augusztus végéig már minden kutyának chipet kell viselnie. Azok az állattartók, akik ezt a határidőig nem teljesítik, komoly büntetésekre számíthatnak: magánszemélyekre akár 800 eurós, jogi személyekre pedig akár 3500 eurós bírság is kiszabható.
Fájdalmat, sérülést nem okoz
A beültetés nem okoz fájdalmat és nem jár veszéllyel a kutyusok számára – nyugtat meg mindenkit Farkas Orsolya. A chipet rendszerint az állatok nyakánál, illetve marja-lapockája környékén, közvetlenül a bőr alá helyezik el – a művelet mindössze pár pillanatig tart, tehát még egy egyszerű oltásnál is sokkal kevesebb vesződséggel jár.
„Előfordultak ugyan olyan esetek, amikor a kutyus nyakából elmozdult a chip, de csak a legritkább esetekben. Ha ez meg is történik, a chip akkor sem okozhat sérülést, hiszen egy egészen apró, tompa eszközről van szó. Többéves tapasztalat mondatja velem: egy oltás sokkal jobban fáj a kutyáknak, mint a chip beültetése“ – teszi hozzá a szakember.
Az, hogy a kötelező chipezés valóban hatékony eszköze lesz-e az elveszett kutyák megtalálásának és a felelőtlen gazdik felelősségrevonásának, ma még nem tudható. A törvénytervezet kapcsán mindenesetre a szaktárca egyenesen történelmi lépésről beszél, amelynek köszönhetően nagyobb eredménnyel léphetnek majd fel a szabályokat nem tisztelő tenyésztők és azon tulajdonosok ellen, akik a legalapvetőbb állattartási előírásokat sem tartják be.
Langschadl Mátyás
(Cikkünk a Delta április 10-i számában jelent meg)