Az utóbbi hetekben a Komáromi járás U11-es labdarúgó bajnokságának berkein belül – főleg néhány szülőnek és edzőnek köszönhetően – beszédtéma lett a KFC korosztályos felkészítő csapatának “hozzáállása”. Kifogásolják, hogy a komáromi klub az alacsonyabb osztályú pontvadászatban több olyan focipalántát szerepeltet, mely a magasabb, megyei bajnokságban is játszik, így pedig nem egyenlőek az esélyek. A történetet megpróbáltuk körbejárni.

A KFC U11-es csapata cikkünk írásakor 31 lőtt és csupán egy kapott góllal, négy győzelemmel vezeti a nyugat-szlovákiai felkészítő bajnokságot, ez pedig a komáromiak szempontjából reményteljes jövőt vetít előre. Az U10-es csapat a megyei bajnokságban még nem lépett pályára, viszont csak 5 másik gárdával kell küzdenie a pontokért, ezért elég foghíjas szezon elé néz. Az U9-esek ezen a téren kicsit jobban állnak, a 11 csapatos bajnokságban 2 győzelemmel és 2 vereséggel a hatodik helyen vitézkednek.

Nem álltak ki ellenük

A klub azonban a minél több játéklehetőség miatt U11-es csapatot nevezett a járási bajnokságba is (itt nemcsak a magasabb osztályban játszó U11-es csapat játékosai, hanem az U10-es és U9-es csapatok tagjai is bemutatkozhatnak), ahol jelenleg 5 fordulót követően 100 százalékos teljesítménnyel, 83:3-as gólaránnyal vezetik a tabellát. Az elmúlt két hétben viszont nem léptek pályára, ugyanis sem Nagykeszi, sem Ímely nem állt ki ellenük. Az ok pedig prózai: a csapatok nem akartak megalázó vereségbe keveredni, így inkább kifizették az 50 eurós büntetést, így hivatalosan “csupán” 3:0-ra kaptak ki. „Inkább edzettünk a srácokkal, sokkal nagyobb élmény volt ez számukra, mint a megalázó vereség“ – írta az interneten az egyik csapat mestere.

A Knfoci portál Facebookos oldalán később elszabadult a “pokol”. Megjelent ugyanis egy bejegyzés, mely az ímelyi és a nagykeszi edzőt is megszólaltatta. Két sorral feljebb is ebből idéztünk. Mindketten a várható méretes zakótól óvták fiaikat, ez pedig eléggé megosztotta a hozzászólókat. Végül több, mint 220 vélemény érkezett. Akadt, aki igazat adott nekik, mások pedig értetlenül álltak az eset előtt. Többen is felhozták, hogy ebben a korosztályban nem lehet fontos az eredmény, hiszen itt még a gyerekek csak tanulják a focit. Ezzel sokan egyetértettek, néhányan azonban feltették a kérdést: ebben az esetben a KFC miért játszatja rendre a legjobbakat? Miért nem ad lehetőséget a gyengébb, vagy a fiatalabb focistáknak?

A többször a személyeskedéstől sem mentes vitában rámutattak arra is, hogy az U11-es járási ligában nem megy ritkaságszámba a nagyarányú győzelem. Hetény, Perbete, Szentpéter, de még a KFC ellen meccselni nem akaró FK Activ Nagykeszi is aratott már gólzáporos diadalt. „Miben különbözik a Dunamocs – Bajcs 24:2-es eredmény a KFC győzelmétől?“ – hangzott el a kérdés, majd többen is felvetették: szakmailag minimum érdekes hozzáállás, hogy egyesek arra nevelik a gyerekeket, hogy a szinte biztos vereség elől el kell szaladni.

„Biztos nem kellemes a szülőnek, ha szomorúnak látja gyermekét, de higgyék el, ezekből a megküzdött és elvesztett csatákból fognak megerősödni, felállni, és így lesznek belőlük igazi bajnokok, akik mindig csakis a maximumot akarják majd kihozni magukból (…), ne lássak azt, hogy a megmérettés alól ki lehet bújni” – írta az egyik szülő, akinek Komáromban focizik a gyermeke, mások viszont nem értik, milyen pluszt adhat egy olyan mérkőzés, ahol a gyerekek 20-30 góllal kikapnak? És mi által fejlődnek a győztesek, miközben különösebben nem is kell megerőltetniük magukat?

Megszólalt a KFC is

A téma tehát megosztó, de természetesen megkerestük az illetékeseket is. Ifj. Nagy Jenő, a KFC U11-es csapatának edzője a történéseket nem szerette volna kommentálni. Lapunknak szűkszavúan annyit nyilatkozott, hogy ő nem egyes szülők Facebook beszélgetésére figyel, hanem a feladatára. Az pedig nem más, mint hogy a keze alatt dolgozó gyerekek a lehető legjobb képzést kapják, és a lehető legnagyobb fejlődésen menjenek keresztül. „Decemberben részt veszünk egy tornán, ahol sokkal jobb és nevesebb csapatok ellen fogunk játszani. Borítékolható, hogy a rövidebbet húzzuk majd, de ilyen alapon akkor ne menjünk el rá? Ne álljunk ki ellenük?” – tette fel a kérdést Nagy Jenő.

Baráth György, a KFC elnöke annyit fűzött hozzá, nem igazán érti a problémát, hiszen a szabályokat maximálisan betartva versenyeztetik csapataikat, a járási ligából ráadásul nem lehet sem feljutni, sem kiesni. „Szerintem nem az eredményre kell összpontosítani, hanem arra, hogy a gyerekek minét több meccset játszanak, hiszen a legjobb gyakorlás pont a mérkőzés, és csak a jobbaktól lehet tanulni. A kis focisták körében egyáltalán nem ritka a sok gólos meccs, nem Komárom volt az első, aki 20 góllal győzött és nem is lesz az utolsó. Szerintem ez az egész egy kicsit fel van fújva, és nem vagyok biztos abban sem, hogy csak a gyerekekről szól a történet” – mondta a lila klub elnöke.

Összegezve talán két vélemény ütközik: az egyik nem, míg a másik inkább eredmény-orientált. S hogy a jövőben hogyan folytatódik a járási bajnokság, az hamarosan kiderül. Remélhetőleg mindenki a gyermekek fejlődését, jövőjét tartja majd szem előtt.

Kommentár: Mi is jártuk a falvakat, és kaptuk a gólokat

Jómagam is megpróbáltam szavakba önteni gondolataimat a Knfocis vitában. Voltak, akik egyetértettek velem, de olyanok is akadtak, akik nem. Azonban mindvégig olyan érzésem volt, mintha néhányan nem a valós problémákról beszélnének, hanem sokkal inkább az egoizmus nyert volna teret.

Én is fociztam. Hatéves sem voltam, amikor az édesapám kivitt a KFC edzésére, Zsibrita Laci bácsi kezei alá. Akkoriban eléggé lagymatag csapatunk volt, tisztán emlékszem arra, hogy jártuk a falvakat, és kaptuk a gólokat. Pedig a csapatban bontogatta szárnyait Szórád Csaba és ifj. Nagy Jenő is. A teljes mezőnyből talán egy vagy két riválist tudtunk legyőzni, és az sem volt ritka, hogy két számjegyű vereséggel hagytuk el a pályát. Hazudnék, ha azt állítanám, hogy ez nem szomorított el, de edzőnk nagyon jó érzékkel kommunikált velünk, és mindig tartotta bennünk a lelket. Ez volt ugyanis az egyik fő feladata.

Egy dolog viszont soha nem fordulhatott volna elő, mégpedig, hogy nem álltunk volna ki egy sokkal jobb csapat ellen csak azért, nehogy nagy verést kapjunk. Ez ugyanis a játék része, még a legnagyobb bajnokságokban is előfordul olykor egy “nyócegyezés”. Éppen ezért még ha megköveznek is, elhibázott döntésnek tartom azt, ha egy csapat edzője inkább úgy dönt, hogy “megkíméli” tanoncait a “nagy veréstől”.

Ugyanakkor jogosnak tűnik a kérés a KFC felé is, hogy a járási bajnokságban inkább azokat szerepeltessék, akik máshol kevés, vagy egyenesen zéró lehetőséget kapnak. Már csak a szerényebben teljesítő ifjú focipalánták érdekében is, hiszen játéktapasztalatra nekik is szükségük van, focimeccsek híján ők sem fejlődhetnek.

Fontos leszögeznem, bizonyos mértékben megértem a szülőket is. Az anyák és az apák természetes módon óvják gyermekeiket, de meg kell érteniük: a foci is csak egy olyan sportág, ahol egyszer adsz, máskor kapsz. Gondolom, az anyukáknak és az apukáknak akkor nincs különösebb problémájuk, amikor éppen az ő gyermekük szerepel a fölényesen győztes brigádban, és nem nagyon oldogatják a “megvert sereg” tagjainak lelkivilágát sem…

Minden bajnokságban vannak erősebb és gyengébb csapatok, és gyakran fordul elő, hogy egy-egy gárda kiemelkedik a mezőnyből. Ez most éppen a KFC, de a másik csoportban például a perbeteiek dominálnak. Mindössze hat mérkőzés alatt 96-szor vették be az ellenfelek kapuját. A marcelházi “B” csapatnak 27-et, az “A” csapatnak pedig tizet vágtak, de Hetény sem úszta meg kevesebbel, mint 13 kapott góllal. Bajcs 21-et, Újgyalla pedig 19-et kapott tőlük.

Akkor most ellenük se álljon ki senki?

Kovács Gerzson Dávid