Interjú Feszty Zsolt független komáromi polgármesterjelölttel.
A városi hivatal gazdálkodásának alapos átvilágításával kezdené polgármesteri tevékenységét Feszty Zsolt. Lépéseket tenne az iskolai étkeztetés javításáért, de a komáromi elkerülő út kérdését sem tekinti lezártnak – szerinte a lakosok akár helyi népszavazással is véleményt mondhatnának a kérdésben. A legnagyobb hibának a koncepció nélküliséget tartja.
• Négy éve városi képviselő. Mi motiválta arra, hogy a polgármesteri tisztséget is megpályázza?
– Egyrészt még tavaly ősszel többen megkerestek, biztattak, hogy vágjak bele. Másrészt, négy éves képviselőségem alatt szembesültem vele, hogy a 25 képviselő egyikeként nehéz eredményeket elérni. Polgármesterként viszont, vezető pozícióból sokkal többet tudnék tenni.
• Szerepet játszott döntésében a Feszty név öröksége? Feszty Árpádhoz, a Magyarok bejövetele című nevezetes körkép alkotójához milyen rokoni szálak fűzik?
Dédnagyapám, Feszty Béla az öccse volt. Vagyis Feszty Árpád a dédnagybátyám. Ez a tény annyiban kapcsolódik a jelöltségemhez, hogy az emberek, akik biztattak erre a lépésre, ezzel is érveltek. S ahogy eddigi életemben, úgy most is – a név kötelez.
• Úgy tudjuk, felmerült az is, hogy az MKP színeiben induljon.
– Ez így van, nem titok. Tavaly ősszel volt megkeresés az MKP részéről. Én azonban ragaszkodtam ahhoz, hogy függetlenként indítson a párt, az MKP pedig a pártba való belépésemet szorgalmazta. Ezt viszont az elmúlt négy évben történtek miatt nem akartam, hiszen korábban az MKP listájáról szereztem mandátumot Komáromban, utána viszont feloszlatták a helyi szervezetet, aztán az újabbat is feloszlatták… Nem akartam erre a vonatra újra felülni.
• Egyelőre nem hozta nyilvánosságra választási programját, keveset tudni elképzeléseiről. Ez szándékos?
– Nem az elején kell megnyerni egy versenyt. Továbbá, amíg október 1-jén nem vált hivatalossá a jelöltségem, értelmetlennek láttam bármit is nyilvánosságra hozni.
• Ha csak három dolgot sorolhatna fel, amelyekbe megválasztása után belefogna, mik lennének azok?
– Először is mélyrehatóan átvilágítanám a Városi Hivatal, illetve a város gazdálkodását, hogy tiszta legyen a kép, hol állunk, honnan rajtolunk. Tény, hogy az elmúlt 4 évben 3,5 millió euróval több érkezett a városhoz az államtól, a részadókból. Persze, ennek egy részét ki kell fizetni fizetésemelésekre például, de még így is nagy többletről lehet szó. Meg kell nézni, mire, hova megy el.
Prioritásként kezelném az iskolai és óvodai étkeztetés kérdését. Több városi iskolakonyhát is felkerestem, méltatlan állapotok vannak, semmivel sem jobbak a konyháink, mint a hadseregnél 89-91 között, amikor a sorkatonai szolgálatomat töltöttem. Hogyan várhatjuk el így, hogy gyerekeink minőségi ételeket kapjanak? Korszerűsíteni kell az iskolai és óvodai konyhákat, emellett az itt dolgozók alacsony bérével is foglalkozni kell. Ahogy azzal is, hogy a konyhavezetők dönthessenek arról, honnan szerzik be az alapanyagot, és ne városi szintű közbeszerzés legyen.
De megnyitnám az északi elkerülő út kérdését is, annak ellenére, hogy a területrendezési terv egészét megszavaztam. Meg kell vizsgálni, vezethet-e más nyomvonalon, a Holt-Vágot nem érintve. Ez egy 500-600 millió eurós építkezés lenne, állami pénzből, 4-5-ször annyi, mint az új Duna-híd költsége, aminek nagy részét ráadásul uniós pénzből finanszírozzák. Melyik szlovák kormány ad erre ennyi pénzt? Délre? S ha igaz a Nemzeti Autópálya Társaság általános ütemterve, akkor nagyon messze, 14 évnyire van még a megvalósulása. Nekünk az a feladatunk, hogy másik, reális alternatívát vázoljunk fel városi szinten, aztán lobbizzunk azért, hogy a felsőbb, megyei és állami szinteken ezt az új nyomvonalat elfogadják. A majdani R8-as, észak-déli gyorsforgalmi út a Vág jobb partján is vezethetne, akkor például nem kellene új híd a Vág folyón. Helyi népszavazás kiírása is szóba jöhet. Vegyék figyelembe, hogy mit akarunk itt lent! Nem a polgár van az államért, hanem pont fordítva.
• Mi az, amit az elmúlt évek legnagyobb hibájának tart?
– A koncepciótlanság. Nincsenek konkrét tervek, nincs egy vezérfonal. Például, korszerűsítsük az iskolákat, oké. De ez mit jelent? Kicserélünk két ablakot, vagy jóval többet, esetleg az egész épületet szigeteljük? Sokkal részletesebb, pontosabb tervekre lenne szükség sok területen.
Vagy éppen a kulturális és sporttámogatások elosztása. Miért próbálunk mindenkinek adni városi pénzt, aki kér? Itt is világosabb szabályok kellenek. Ha valaki kér, tegyen mellé valós önrészt, saját forrást. Ha pedig például sporttámogatást adunk, akkor az menjen utánpótlásra, ne élsportra. És a városnak legyen rálátása arra, mire költik a támogatást a klubok, intézmények, azaz például 10 ezer eurós támogatás felett egy-egy városatya kapjon helyet az adott klub vezetőségében.
Károsnak tartom a felesleges szócséplést is, az érzelmi politizálást. Ez az üzleti és az egyházi életben sem helyes, van benne tapasztalatom. Ha éppen nincs egyetértés, akkor is fontos, hogy nyitva hagyjuk a jövőbeni együttműködés lehetőségét.
• Történt olyan intézkedés, fejlesztés, amit helyesel, akár folytatna is?
– Például a Komáromi Nyár rendezvénysorozatot jónak tartom, négy év alatt a semmiből nőtte ki magát. Folytatnám az útfelújítást is, az utaknak egyszerűen rendben kell lenniük. Az viszont már egy másik kérdés, hogy helyes volt-e hitelből finanszírozni. Ebben már nem vagyok biztos – ha minden felújítást csak hitelből tudunk fedezni, eladósítjuk a várost.
• Talán a „zászló-ügy” volt az, amely kifejezetten Önhöz kötődött ebben a ciklusban. Javasolta, hogy a városi intézményekre a szlovák, az uniós és a városi zászló mellé a magyar lobogó is kikerüljön, de a képviselők többsége ezt nem támogatta.
– Nem változott a véleményem. A magyar zászló a mi közösségünk jelképe. Kárpátalján, Beregszászon, vagy éppen a Vajdaságban, Zentán és Szabadkán is kitűzték a magyar zászlót a városházára. Pedig Ukrajna és Szerbia nem uniós tagállam, nem fejlett demokráciákról van szó. Értelmezésem szerint a törvény sem tiltja, hogy az állam, a város és az EU zászlaján kívül egy további lobogót is ki lehessen helyezni.
• Elképzelhető, hogy bármelyik ellenfele javára visszalépjen?
– Ezt kizártnak tartom. Legfeljebb komoly családi, vagy súlyos egészségügyi okok miatt történhet meg.
• Hogyan látja választási esélyeit?
– Nehéz megítélni az esélyeket. Tény, hogy az elmúlt három választáson mindig olyan polgármesterjelölt győzött Komáromban, aki mögött nem állt nagy, szervezett csapat. A választók alapvetően „egyemberes” megoldásban gondolkodnak. Az eddigiek alapján tehát úgy tűnik, nem az dönt, hogy ki mögött milyen és mekkora csapat sorakozik fel.
• Ha megválasztják, kivel működne együtt a képviselő-testületben?
– Bárkivel együttműködöm, aki a közérdeket tartja elsődlegesnek. Az sem baj, ha egy polgármesternek nincs állandó többsége, ez még egészséges is lehet. De az együttműködés kérdése majd akkor válik időszerűvé, ha lezajlott a választás. Abból lehet és kell főzni, ami van – ezt megtanultam mindegyik munkám során. Nem görcsölök rá túlságosan a választásra: ha nem választanak meg, nem dől össze a világ. Élek úgy, mint eddig. Megvan az egzisztenciám. A polgármesterséget szolgálatként fogom fel.
Feszty Zsolt 
– 47 éves, nős
– 4 gyermek apja, a legidősebb 20, a legfiatalabb 4 éves
– 2005 óta multinacionális vállalatoknál regionális menedzser, előtte 8 évig volt református lelkész
– kedvenc könyvei: Franz Werfel: A Musza Dagh negyven napja, Mika Waltari: Szinuhe, Rákosi Viktor: Hős fiúk
Csaba Ádám
Minden komáromi polgármesterjelöltet megkerestünk és felajánlottuk, hogy interjút készítünk velük. Egyedül Bósza János nem kívánt élni a lehetőséggel. A többi 5 jelölttel készült interjúkat fokozatosan közöljük a Deltában a választásokig. Elsőként Feszty Zsolt független polgármesterjelöltet kérdeztük – az interjú október 9-i számunkban jelent meg.
Hat polgármesterjelölt versenyez majd Komáromban az önkormányzati választáson:
1. Benyó Zoltán (független, 65 éves, orvos),
2. Bósza János (Národná koalícia, 63 éves, nyugdíjas),
3. Feszty Zsolt (független, 47 éves, regionális menedzser),
4. Héder Ágnes (Most-Híd, MKDSZ, 56 éves, mediátor),
5. Keszegh Béla (független, 42 éves, alpolgármester),
6. Knirs Imre (MKP, 57 éves, vállalkozó).