Jóval civilizáltabbá válhatnak a lakótelepi hulladéktároló állomások Komáromban. Van hová fejlődni, hiszen jelenleg egyes szemétgyűjtő pontokon szinte harmadik világbeli állapotok uralkodnak. Az biztos, hogy valamit tennie kell az önkormányzatnak a lakótelepi hulladékgyűjtés javítása érdekében, és az is, hogy semmilyen intézkedés nem jelent majd tökéletes megoldást a lakosok hozzáállásának javulása nélkül. Az új városvezetés hamarosan előáll javaslatával, melynek sorsáról a képviselők döntenek majd.
Az öreg, piszkos kukák, adott esetben a régi falazott konténerállomások már önmagukban is elkeserítő látványt nyújtanak, ám ennél is nagyobb gond, hogy sok helyen rendszeresen, gyakorlatilag naponta dobálják szét a szemetet a kukázók, vagy éppen egyes lakosok hordják a tárolók mellé nem oda való szemetüket – építési hulladékot, törmeléket, lakásátalakítás során keletkező szemetet, régi bútorokat. Olyasmiket, amit vagy konténerbe kéne elhelyezni, vagy a harcsási gyűjtőudvarba szállítani. Az is előfordul, hogy a szél hordja szét a hulladékot a megtelt kukákból, miután a fedelüket nyitva hagyták. Most a város olyan hulladéktároló állomások építését tervezi, amelyek ezen problémák jó részét kiküszöbölnék, de legalábbis lényegesen visszaszorítanák a negatív jelenségeket.
Valamit tenni kell a borzalmas állapotok ellen
A probléma nemcsak Komáromra jellemző, más városokban is hasonló állapotok uralkodnak a lakótelepi hulladékgyűjtő pontoknál. Sok helyen az önkormányzatok csak most tudnak pénzt szánni arra, hogy a szocialista rendszer idején épített, mára korszerűtlenné váló és lepusztult tárolókkal, a szabadon kirakott kukákkal kezdjenek valamit. Jellemzően két fajta megoldás terjed, egy olcsóbb, amit a kisebb városok alkalmaznak, illetve egy háromszor drágább, amit a megyeszékhelyeken vezetnek be.
Az érsekújvári példa
Érsekújvárban még 2017 nyarán döntöttek a képviselők arról, hogy milyen formában próbálják rendezettebbé tenni a lakótelepi hulladéktárolók környékét. Három variáns közül választottak, melyek közül az esztétikus betonfalakkal körülvett, fedeles bedobónyílásokkal ellátott tárolókat választották – erről részletesen majd később. Volt olyan elképzelés, mely részben a föld alá süllyesztett szeméttárolók kiépítését célozta, és egy olyan is, amely teljesen a talajszint alá épített hulladékgyűjtőkkel számolt.
Újvárban már egymilliót költöttek az új típusú tárolókra
Érsekújvárban első körben – tavaly – több mint egymillió eurót költöttek a kukatárolók befedésére. Egy kukahely kialakítására 2085 eurót költöttek (Áfa nélkül). A kivitelező/beszállító egy német vállalat szlovákiai fiókcége, az általuk kínált megoldás Németország több településén működik. A most kiépülő rendszernek vannak bírálói Érsekújvárban, egyes városatyák szerint ez nem oldja meg maradéktalanul a problémát, és a felújított hulladéktárolóknál továbbra is előfordul, hogy a lakosok a kukák mellé pakolják szemetüket. Kutenics Mónika, az újvári városi hivatal illetékes főosztályának vezetője szerint azonban bevált az új rendszer, jelentősen jobbá váltak az állapotok a felújított gyűjtőpontoknál, és a lakosok azt kérdezgetik, mikor kerül sorra az ő környékük is. Az új képviselő-testület mindenesetre úgy döntött, folytatják a megkezdett fejlesztést, összesen 452 fedett kukatároló egységet építenének ki, a városban lévő összes 1100 literes tárolót befednék. Erre idén és jövőre is további 650-650 ezer eurót költenének.
Dunaszerdahelyi tapasztalat
Dunaszerdahely ugyancsak ezekkel a fajta hulladéktárolókkal próbálkozik, kísérleti jelleggel tavaly nyáron a városközpontban építettek ki egy ugyanilyen tárolót – „szarkofágos“ megoldásnak nevezik. Inczédi Gábor, a város műszaki főosztályának vezetője kérdésünkre elmondta, a kérdéses helyen a ketreces megoldást cserélték le, és az új tárolók részben megoldották a problémát – kevesebb bútor, építkezési törmelék, autógumi található a szarkofágok mellett. Ilyen esetben viszont a ketreces kialakításhoz képest negatívum, hogy a tároló mellé pakolt hulladékot a szél széthordja.
„A jobb állapot attól függ, hova kerül elhelyezésre a szarkofág, találhatók-e ott válogatott hulladékra szolgáló kukák, illetve milyen méretűek a bedobónyílások” – vázolta a szakember, aki szerint fontos, hogy a zárszerkezetet ne lehessen kinyitni – Dunaszerdahelyen előfordult már, hogy teljesen nyitva találták. Szerinte, ha megfelelő helyre kerülnek, akkor beválthatja a hozzá fűzött reményeket. Hozzátette ugyanakkor, az újonnan épülő dunaszerdahelyi lakótelepeken süllyesztett kukák építésével számolnak, ám ez a belvárosban a talajban található vezetékek miatt nehezen kivitelezhető.
Drága a süllyesztett tároló
Nagyobb városokban – például Nyitrán, Nagyszombatban – pont az említett talajba süllyesztett hulladéktárolók építését részesítik előnyben. Ez nagyjából háromszor költségesebb, mint az érsekújvári modell, ráadásul megfelelő technológia is kell hozzá – darus szemétszállító kocsik. Ez egy fokkal biztosabb megoldásnak tűnik a szemétturkálók ellen, külsőre is nagyon korszerű látvány, azonban nemcsak maga az építés, hanem a rendszer üzemeltetése is magasabb költségekkel jár. Emiatt volt olyan önkormányzat, amely leállította a talajba süllyesztett tárolók kiépítését.
Talajba süllyesztett tárolók Nyitrán – jóval drágább
Feltérképezték a kukákat
Keszegh Béla, Komárom polgármestere Varga Tamást, első helyettesét bízta meg azzal, hogy dolgozzon ki javaslatot a kukatárolókkal kapcsolatos problémák megoldására. Kérdésünkre az alpolgármester elmondta, több lehetőséget is vizsgálnak, de jelen állás szerint az érsekújvári modell irányába akarnak elmozdulni, nem utolsó sorban azért, mert mind a kiépítés, mind az üzemeltetés jóval olcsóbb. Hangsúlyozta, Patus Sándorral és Szabó Ingriddel, a városüzemeltetési főosztály és a városfejlesztési főosztály vezetőivel együtt személyesen is megnézték, hogyan néznek ki és működnek Érsekújvárban az új tárolók.
Terepszemle Érsekújvárban
Az alpolgármester közölte, az elmúlt hetekben feltérképezték a komáromi gyűjtőpontokat. Közel 150 hulladéktároló állomás van a városban, ezek egy része fedett, más részük fallal, vagy kerítéssel körbevett, de sok esetben csupán egymás mellé helyezett kukák jelentik a szemétgyűjtő helyet. Megállapították, hogy csaknem negyedük számít nagyon problémásnak, ezen belül is 16 helyen kifejezetten kritikus a szemét-helyzet.
Civilizált külső, akadály a guberálóknak
Első körben ezekkel foglalkozna a város. A most használatos, nem túl esztétikus kukák megmaradnának, ám semmi nem látszódna belőlük: az 1100 literes, nagy szemétkukák köré terméskövet utánzó betonfalat építenének, az így megépített „szarkofágon“ két-két teleszkópos fedéllel ellátott bedobónyílás lenne – akkorák, hogy egy szemeteszsák átférjen. Maga a szemét a szarkofágban elhelyezett régi kukába kerülne. Minden egyes hulladékfajta külön betonkockát kapna, a kétnyelvű feliratokon kívül a fedelek színével is jeleznék, hogy melyik tárolóba milyen hulladék való – papír, műanyag, üveg, avagy nem szelektált háztartási szemét. Az ürítéskor teljesen kinyithatók lesznek a tárolók – hogy magát a kukát kitolhassák –, de csak a szemétszállító társaság alkalmazottainak lesz hozzá kulcsa.
A régi kukák a betonkockában, csak a szemetes cég dolgozói férnének hozzá
Az alpolgármester és a tapasztalatok szerint az új tárolóknak köszönhetően jelentősen javulna a helyzet a szeméttárolók körül – köszönhetően például annak, hogy a tároló viszonylag kis nyílása feljebb helyezkedik el az alatta lévő kukától. Az újfajta tárolókból a szél nem hordhatja szét a hulladékot. Az pedig vitán felül áll, hogy jelentősen szebb külsőt kapnának a szemétgyűjtő pontok, így a lakótelepek egésze kulturáltabb képet mutatna.
Idén nagyjából 160 ezer euró körüli összeget tervez erre a célra a városvezetés – az kérdés, hogy pontosan hány gyűjtőponton mennyi tárolóegység kiépítésére futná ebből. A keretből az új tárolók alatti felületet is rendbe tennék, lebetonoznák. Az elképzelés szerint ugyanis azokon a helyeken, ahol a kukák jelenleg szabadon, parkolóhelyeken vannak lerakva, új felületet alakítanának ki direkt a kukáknak – így néhány parkolóhely is felszabadulna.
A régi tárolókat felújítanák
De nemcsak új tárolókban gondolkodik a városvezetés, hanem a meglévők felújításában is. Néhány ketreces, falazott vagy fedett lakótelepi gyűjtőpontot is rendbe tennének még az idén – lefestenék, zárható ajtót szerelnének rájuk, melyhez csak a lakóknak lenne kulcsa. Ahol szükséges, a kukák számát is növelnék, hogy ne fordulhasson elő, hogy a lakosok a tárolók telítettsége miatt pakolják le a szemetüket a kuka mellé.
Fotócsapdákkal a szemetelők ellen
Varga Tamás szerint – figyelembe véve az anyagi lehetőségeket – reálisan 3-4 év kellene ahhoz, hogy az összes hulladékgyűjtő állomást kiépítse, illetve felújítsa a város. Ezalatt az idő alatt – a jogszabályok betartásával – szeretnének „fotócsapdákat“ is telepíteni a problémás gyűjtőpontokra, illetve olyan helyekre, ahol időről időre illegális szemétlerakat alakul ki. Egy-egy kamerát helyeznének ki, amely mozgás esetén felvételt készít – ez pedig segíthet abban, hogy a városi rendőrség közreműködésével lefüleljék és megbírságolják a nem megfelelő helyre szemetelőket, illetve elriasszák az erre hajlamos lakosokat. „A zéró tolerancia híve vagyok. Ha hagyjuk, hogy valahol illegális lerakatok, szemétkupacok jelenjenek meg, akkor – az ember már csak ilyen – sokan úgy gondolják, hogy ők is megengedhetik maguknak, hogy oda szemeteljenek. A szemétkupac pedig egyre nő“ – fogalmazott az alpolgármester.
Csak a lakosokkal együtt fog menni
Hangsúlyozta azt is, az állam 2019-től jelentősen megemelte azt az illetéket, amit az önkormányzatok fizetnek a nem válogatott, háztartási hulladék mennyisége után, sőt, jövőre is emelkedik ez az összeg, ami Komárom esetében több tízezer eurós pluszkiadást jelent. Ezért is szükséges, hogy minél inkább csökkenjen a kevert hulladék mennyisége, és a lakosok minél többet szelektáljanak. Reményei szerint az új tárolók is válogatásra ösztönzik majd a lakosokat, de egy masszív kampánnyal is készülnek, melyben a kulturált hulladékkezelésre hívnák fel a lakosok figyelmét. Úgy véli, nincs tökéletes megoldás, egyik hulladékgyűjtéssel kapcsolatos fejlesztés sem működhet a lakosok közreműködése nélkül.
Cikkünk egy készülő javaslatról szól, amely leghamarabb a márciusi önkormányzati ülésen kerül a képviselők elé. Csak akkor valósulhat meg a fejlesztés első szakasza, ha a városatyák többsége ezzel egyetért.
Csaba Ádám
Kapcsolódó cikkeink:
Újabb 15 évre fellélegezhetünk
Júliustól többet fizet a város a szemétértű